Annak idején már beszámoltunk arról, hogy a csíkszeredai Goscom Rt. törzstőkéjét a helyi tanács 2015. július 31-i ülésén elfogadott határozata értelmében 807 000 lejjel megemelték. Azt többek között azzal indokolták, hogy a távhőszolgáltatónak mintegy 2 millió lejes adóssága van a beszállítókkal szemben, ugyanakkor a tulajdonosi társulások a cég felé több mint 2,5 millió lejes adósságot halmoztak fel. A dolgok ilyenszerű alakulása okán a Goscom nem tudta kifizetni a földgáz ellenértékét, s amolyan kényszermegoldásként született meg a törzstőkeemelésre vonatkozó tanácsi határozat. Nemrégiben, pontosabban április 29-én egy hasonló jellegű határozatot fogadott el Csíkszereda Municípium Helyi Tanácsa. A múlt esztendei törzstőke-emelés kapcsán, egy pillanatra sem vitatva annak jogszerűségét, fenntartásokat fogalmaztunk meg, többek között annak okán, hogy a veszteségek megfinanszírozását, illetve a szubvencionálást szolgáló törzstőkeemelés nemigen lehet célravezető, s ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok szellemében maga a törzstőkeemelés sem arra hivatott. Az akkori törzstőkeemelés kapcsán elhangzott az is, hogy az utólag módosított és kiegészített 2006/36-os sürgősségi kormányrendelet értelmében a lakossági távhőszolgáltatás indukálta veszteségeket a területi-közigazgatási egységek költségvetéseiből fedezni lehet. (Erre vonatkozóan az említett jogszabály 52-es szakasza tartalmaz előírásokat.) Ezt akkor és most sem vitatjuk (mármint ezt a finanszírozási lehetőséget), de a mi olvasatunkban az indukált veszteség az, amelyet a hőenergia előállítása, annak továbbítása idéz elő (azaz technológiai veszteség). Ugyanakkor a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet arra kötelezte a helyi közigazgatási hatóságokat, hogy a 2009–2015-ös időszakban olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek révén kiiktathatóak a szolgáltatásokból származó veszteségek (2016-ot írunk). Egy hasonlattal élve: ha egy jármű „eszi az olajat”, akkor nem újabb és újabb olajvásárlásra kell fordítani a pénzt, hanem a hibaelhárításra, azaz a olajveszteség okainak a megszüntetésére. De visszatérve a Goscom ügyére, még két dolgot kell megemlítenünk. Az egyik az, hogy a tavalyi törzstőkeemelés kapcsán elhangzottakból arra a következtetésre jutottunk, hogy egyedi esetről van szó, egy szükségmegoldásról, s azt nem kívánják megismételni. Másrészt pedig azt, hogy szerfelett furcsa és visszás, hogy a tavalyi törzstőkeemelés annak idején nem került bejegyeztetésre a kereskedelmi törzskönyvbe, ilyen jellegű bejegyzést csak az idén eszközöltek. Több mint 2,5 millió lej... Az április 29-i tanácsülésen elfogadott 2016/150-es határozat címéből az derül ki, hogy a Goscom Rt. törzstőkéjét megemelik a célból, hogy fedezni lehessen a lakossági hőenergia-előállítási, -szállítási, -elosztási és -ellátási közszolgáltatások indukálta veszteségeket. A határozat szövegében viszont már nincs utalás a törzstőkeemelésre, hanem abban az áll, hogy „jóváhagyódik a helyi költségvetésből 2 488 422 lejnyi összeg biztosítása a csíkszeredai Goscom Rt. azon veszteségeinek a fedezése céljából, amelyeket a lakossági hőenergia-előállítási, -szállítási, -elosztási és -ellátási közszolgáltatásai indukálnak”. Joggal kérdezhető, hogy miért csak a címben szerepel, és miért nem a határozat szövegében is a törzstőkeemelés. Nem a káka tövén csomókeresés szándéka vezérel, amikor megkockáztatjuk azt az állítást, miszerint a 2016/150-es határozat jogalapjaként felsorakoztatott törvényes előírások tekintetében finoman fogalmazva némi „nagyvonalúság érezhető”. Többek között utalás van a már említett utólag módosított és kiegészített 2006/36-os sürgősségi kormányrendelet 52-es szakaszára, nevezetesen az „indukált veszteségek” igen képlékeny fogalmára, illetve azok helyi költségvetésből történő lefedezésére. Továbbá a kereskedelmi társaságokra vonatkozó utólag módosított és kiegészített 1990/31-es törvény 210-es szakaszára. Ez a szakasz arról rendelkezik, hogy miként is lehetséges a törzstőkeemelés (új részvények kibocsátása vagy a meglévő részvények névleges értékének a megemelése révén), de az arra vonatkozó döntés tulajdonképpen a részvényesek döntésén múlik. A határozatban viszont nem találni olyan szövegrészt, amely összecsengene a törvény 210-es szakaszának az előírásaival. De ha már az 1990/31-es törvényre hivatkoztak az állítólagos törzstőkeemelés kapcsán, akkor esetleg illett volna szem előtt tartani ugyanezen törvény 69-es és 15324-es szakaszainak az előírásait is. Miről is van szó? Továbbmenve: a jogalapot képező előírások között van feltüntetve a helyi közigazgatási törvény, az utólag módosított és kiegészített 2001/215-ös törvény 36. szakasza, (2)-es bekezdésének a c) pontja is. Fellapozva a törvényt, a szóban forgó c) pont azokra a helyi tanácsi feladatkörökre utal, amelyek az adott település köz- és priváttulajdona ügykezelésével kapcsolatosak. Valami tévedés történhetett, mert ez esetben nem ilyen jellegű feladatkör gyakorlásáról van szó, hanem talán arról, amelyről a szóban forgó törvényszakasz a) pontja tartalmaz előírásokat, nevezetesen (és többek között) a helyi érdekeltségű kereskedelmi társaságok megszervezésére és működésére vonatkozó feladatkörök. Továbbá nemigen képezheti a határozat jogalapját a helyhatósági törvény 36-os szakasza (5)-ös bekezdésének a) pontja sem, mert az azokról a hatáskörökről rendelkezik, amelyek a település köztulajdonában lévő javak, valamint a helyi érdekű közszolgáltatások ügykezelésbe adásával, koncesszionálásával vagy bérbeadásával kapcsolatos döntéshozatalról rendelkeznek (az ilyen „ténykedés nemigen hozható kapcsolatba a törzstőkeemelés tárgykörével). És nem sok „keresnivalója” van a 123-as szakasznak sem, lévén, hogy annak előírásai szerint a helyi tanácsok és a megyei tanácsok a helyi köz- vagy priváttulajdonban lévő javak ügykezelésbe adásáról, koncesszionálásáról vagy bérbeadásáról dönthetnek (tehát teljesen másabb területekről van szó, mint amit jelenthet egy törzstőkeemelési aktus, illetve döntés). Visszatérve erre a több mint 2,4 millió lejes pénzkiutalásra: törzstőke-emelés ide vagy oda, veszteség-lefedezés ide vagy oda, végső soron egy tevékenység, ez esetben egy közszolgáltatás szubvencionálásáról van szó. És sajnos a tavalyi törzstőkeemelés a jelek szerint nem jelentett megoldást, s alig kilenc hónap múltán egy újabb és még jelentősebb törzstőkeemelésre vagy – hogy a határozatot idézzük – „2 488 422 lejnyi összeg biztosítása vált szükségessé”. A kérdés az, hogy mi okozza ezt a veszteséget és az, hogy miként lehet annak forrását „kiszikkasztani”. Mert ha így megy tovább, akkor jövő ilyenkor is esetleg terítékre kerülhet egy újabb törzstőkeemelés „időszerűsége”. Ha pedig a díjszabással van a baj, akkor azt nyíltan és őszintén be kell ismerni, mert nem lehet a végletekig jótékonykodni, még akkor sem, ha közhasznú szolgáltatásról van szó, szolgáltatás, amely esetében a szubvencionálás kritériuma a rászorultság kell legyen. Nem tartozik közvetlenül ide, de utalhatunk egy másik, a Goscom Rt.-t érintő tanácsi határozatra is: a március 25-én meghozott 2016/­117-es határozatról van szó, amely értelmében jóváhagyták a pellet tüzelésű kazánok átvételét fizetség ellenében a Gostom Rt.-től, s azok bejegyzését a municípium közvagyonába. Erre a célra a beruházási alapból 1 725 974,75 lejt hagytak jóvá (áfástól). Ez az átvétel lényegében jogszerű volt, de a határozat szövegét alaposan áttanulmányozva, ugyancsak szembeötlenek olyan jogalapot képező törvényes előírások, amelyek „sántikálnak”. Sőt, van olyan is, amelyet nem találtunk meg az „idézett” törvényben. (A 2006/34-es sürgősségi kormányrendelet 1-es szakaszának például nem létezik (2-)es bekezdése. Mint ahogy a 2001/215-ös törvény 6-os szakaszának sincs a) betűje, s egyébként ennek a szakasznak az előírásai köszönő viszonyban sincsenek a határozat tárgyával.) Hecser Zoltán