erős felhőzet
kevés felhő
tiszta égbolt
Medárd sem a régi…
Szeretem az esőt, főleg a meleg, nyári záporokat, de a csendes, hosszúszárúakat is, ha ütemesen kopog az ablakpárkányon és bent egyébként meleg van. Ezért nem zavart még az sem, hogy az egyetlen napon, amit nemrégiben Kolozsváron töltöttem, épp esett az eső. Más bizonyára zsörtölődött volna – hiszen sem előtte, sem utána nem esett, csak azon az egy napon –, én viszont felhúztam az esernyőt és vígan sétáltam a nagyváros utcáin. Mindezt hazatérve elmeséltem a szokásos reggeli kávé mellett a szomszédasszonyomnak, akivel azt is kiderítettük, hogy mindez épp Medárd napján történt. Aki nem tudná, szólok, hogy a népi időjóslásban Medárd napja jeles napnak számít, és úgy tartották, ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, vagyis esős nyárra lehet számítani. Ezt erősítik meg az egymást követő női névnapok, amiket a népi időjósok „pisisként” is szoktak emlegetni, hiszen köztudomású az is, hogy a Margitok, Jolánok mindig szoktak csorgatni egy kis esőt. Meg is mondtam a szomszédasszonyomnak bánja a kutya, hogy Medárd napján egész nap esett, legalább nem kell nyeljük a port egész nyáron, nem lesz az a rekkenő hőség, ami az utóbbi nyarakra volt jellemző, és éjszakánként sem lesz akkora meleg, hogy ne lehessen tőle aludni. Ráadásul, ha az esőhöz meleg is társul, akkor gazdag lesz az idei gombatermés, mehetünk gombászni, majd főzhetünk finomabbnál finomabb gombás ételeket. Ebben szépen megegyeztünk a szomszédasszonyommal, csakhogy van egy aprócska bökkenő: Medárd óta majdnem egy hét telt el, s azóta sem esett egy csepp eső sem. A felhők ahogy jöttek, úgy mentek is, beborult az ég alja, majd kiderült, de nem esett az eső. Nehéz lenne megmondani, hogy ezt a globális felmelegedés okozza-e, vagy az északon olvadozó jéghegyek, de tény, hogy már Medárd sem a régi.
Jánossy Alíz
.jpg)
 cm.jpg)