Patthelyzet alakult ki a Gyergyószentmiklóson több évtizede működő, értelmi sérült gyermekek és fiatalok foglalkoztató központjánál: a jelenlegi szabályozás nem engedi meg, hogy felnőttkorúak és kiskorúak egy időben vegyenek részt foglalkozásokon az épületben.  A 2023/198-as tanügyi törvényre való hivatkozással a gyergyószentmiklósi önkormányzat és a Kós Károly Általános Iskola is felszólítást kapott a tanfelügyelőségtől, hogy biztosítsák az épületben lévő osztályok legális működését, tudtuk meg az önkormányzat szociális osztályától.

Úttörő kezdeményezés volt 29 éve

Az intézmény a Napsugár az esőben Egyesület kezdeményezésére jött létre 1997-ben, hogy a gyergyói térségben élő, fiatal felnőtt értelmi sérültek foglalkoztatását biztosítsa; később itt indult az országban az első speciális osztály egyesületi kezdeményezésre, a tanfelügyelőség működtetésével. A napközi helyszínéül szolgáló épület bővítése és felújítása is az egyesület által pályázott forrásokból valósult meg. 2017-ig minden Gyergyó térségi önkormányzat gyermeklétszám-arányosan fizette a rá eső költségeket, majd az egyesület működési engedélyének lejártával ez a támogatási lehetőség megszűnt. Megoldásként az előkészítőtől tizedik osztályig működő speciális osztályokat a Kós Károly Általános Iskolához csatolták; az osztálytermek felszerelését és a fiatal értelmi sérültek csoportjának működtetését végző pedagógus bérét továbbra is az egyesület biztosította, folyamatos anyagi kihívásokkal küzdve. 

Értelmi sérültek szakszerű foglalkoztatása a tét

Az értelmi sérültek napközijét és a Napsugár az esőben Egyesületet alapító Csata Kinga a kialakult helyzettel kapcsolatban lapunknak elmondta: az intézményt eredetileg azért hozta létre, hogy az értelmi sérült fiataloknak legyen egy helyük, egy közösségük, ahol a mindennapjaik egy részét tölthetik. 

– Ősztől a beiskolázott gyermekek létszáma a jelenlegi 36-ról 25-re csökken a speciális osztályokban: akik végeznek, azok már a fiatalok csoportjába fognak tartozni, és lassan több a felnőtt az intézményben, mint az iskolás. Azon szülők részéről, akik annak idején segítettek pályázni, létrehozni a székhelyet, jogos az elvárás, hogy az immár felnőttkorúvá vált gyermekük továbbra is ugyanarra a megszokott helyre járhasson közösségbe

– fogalmazott Csata Kinga. 

A változás ellen az érintett családok a júniusi soros tanácsülésen tiltakoztak: kijelentették, ragaszkodnak ahhoz, hogy gyermekeik a megszokott helyszínen, ugyanabban a közösségben maradhassanak. Érvelésük szerint a középsúlyos és súlyos értelmi sérült fiatalok számára a megszokott környezet és a napi rutin jelenti a biztonságot, a költözés számukra nehezen lenne feldolgozható.

Lehetséges megoldások – vagy mégsem? 

A gyergyószentmiklósi képviselő-testület szociális bizottsága több alkalommal egyeztetett a Napsugár az esőben Egyesület foglalkoztatottjainak szüleivel. Több megoldási javaslat született, amelyekről Nagy Zoltán polgármester sajtótájékoztatón is beszámolt. 

– Meggyőződésünk szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a városunkban működő szociális szolgáltató licenszet igényelne egy felnőtt sérülteket foglalkoztató csoport számára. Az önkormányzat a stabil átmenet érdekében addig is sérültenként havi 3686 lejjel támogatná a működést, a későbbiekben pedig az állami normatív támogatást egészítené ki ennek az összegnek a 10 százalékával. Rövid távú megoldásként – a tanfelügyelőséggel is egyeztetve – azt javasoltuk, hogy a fiatalok a tanítási időn kívül jöjjenek a foglalkozásokra, amelyeknek a költségeit – a tanintézeten keresztül – továbbra is biztosítaná a város. Egy másik – szerintünk nem járható – út, amelyet a szülők javasoltak, miszerint az épület földszintjén lévő 67 négyzetméteres tornatermet bérbe vennék és engedélyeztetnék. Ez több szempontból is kivitelezhetetlennek tűnik, mivel szakértők szerint nem lehet egy épületrészre tűzoltósági engedélyt kiváltani, és az említett felület is kevés lenne a fiatalok foglalkoztatásához

– mondta a polgármester, kiemelve: szó sincs arról, hogy ki akarják tenni a sérült fiatalokat az épületből, továbbra is felelősséggel viseltetnek a sorsuk iránt és anyagi ráfordítást is biztosítanak a működéshez, ehhez azonban olyan felületet kell találni, amely alkalmas a foglalkozásokhoz. 

Anyagiak ördögi köre

– Az egyesület működési engedélyének megszerzéséhez nincsen anyagi forrásunk, de ha mégis meg tudnánk szerezni valahogyan, két alkalmazott fizetésének kitermelése további nehézségeket jelentene. Ez egy ördögi kör, amelyre több éve nem tudtunk megoldást találni. Így a város által felajánlott, sérültenként havi 3886 lejes támogatást sem tudnánk elfogadni engedély, vagyis működő egyesületi háttér hiányában

– mutatott rá Csata Kinga intézményvezető. Elmondta: az egyetlen megoldást az épület alsó szintjének engedélyeztetése jelenthetné, valamint a szülők által létrehozott Értük bármit Egyesület, amely a továbbiakban biztosíthatná a működési kereteket.

Gyűjtést indít a szülők által létrehozott egyesület

Az értelmi sérült fiatalok szülei nyilatkozatot juttattak el szerkesztőségünkbe, amelyben megerősítették az intézmény vezetője által mondottakat. Az újonnan létrehozott Értük bármit Egyesület felvette a kapcsolatot a Hargita megyei sérültek egyesületével, akik segítséget ajánlottak fel az elinduláshoz.

„A jelenlegi székhely földszintjén lévő 132,38 négyzetméteres felületen ki lehetne alakítani egy olyan központot, ami elválasztással teljesen független tud lenni az iskolai résztől, de mégis az épületben lenne. A szülők itt egy akkreditált intézménnyel, a Hargita Megyei Sérültek Egyesületével karöltve próbálják megteremteni a feltételeket. Nagy átalakításokra, sokféle engedély beszerzésére lesz szükség, ami sok pénzbe kerül, és ami a szülőket terheli. Bár a városi tanács viszonylag pozitívan áll hozzá a próbálkozásunkhoz, anyagilag nem tud támogatni az akkreditáció megszerzése előtt, azonban az átalakítási munkálatokat ebben az időszakban kell elvégezni ahhoz, hogy megkapjuk az engedélyeket. Ehhez próbálunk segítséget kérni minden jó szándékú embertől” – áll az érintett szülők nyilatkozatában.