Megkezdődött a voksolás a magyarországi országgyűlési képviselő-választáson és a gyermekvédelmi kérdésekről rendezett népszavazáson vasárnap reggel. Helyi idő szerint este hét óráig mintegy 7,7 millió választópolgárt várnak az urnákhoz. A külföldön élő magyarok a külképviseleteken, míg a kettős állampolgárok a konzulátusokon adhatják le szavazataikat. Az erdélyiek a kolozsvári és csíkszeredai főkonzulátuson adták le az elmúlt két hétben levélszavazataikat. A külképviseletek még ma estig fogadják a választópolgárokat.

20:55 – A választásra jogosultak 67,8 százaléka vett részt a szavazáson

A választásra jogosultak 67,8 százaléka, 5 216 424 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 18.30 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 72,49 százalék, ami 145 897 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 62,19 százalék, ebben a megyében 314 064-en voksoltak.

Budapesten a szavazók 72,35 százaléka, 927 259 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.

A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17.30-kor tették közzé, a 2018-as választáson 68,13 százalék szavazott 18.30 óráig.

A végleges nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők az NVI honlapján.

20:17 – Befejeződött a szavazás Magyarországon

Vasárnap este – helyi idő szerint 7 órakor – hivatalosan befejeződött a szavazás Magyarország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 243 szavazókörben az országgyűlési választáson és a népszavazáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban állnak, még leadhatják a voksukat.

A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.

A szavazatszámláló bizottságok először leragasztják az urnák nyílását, majd több adminisztratív feladatot is el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát.

Csak ezek után bonthatják fel az urnákat, de addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg valamennyi szavazókör be nem zár, az utolsó választópolgár is le nem adta a voksát.

A szavazatszámláló bizottságok előbb az egyéni szavazólapokat számolják majd össze, ezt követik a pártlistás szavazólapok, a nemzetiségi listás szavazólapok és végül a népszavazásé.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A szavazatszámláló bizottság eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

Lesz azonban 106 szavazókör, ahol nem bontják fel vasárnap este az urnákat: ezek „megvárják" a külképviseleteken, illetve a más magyarországi településeken leadott (átjelentkezők által leadott) szavazatokat. Az „utazó" voksokat a választás utáni szombaton keverik bele ennek a 106 szavazókörnek az urnáiba.

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a jegyzőkönyvek alapján összesíti a szavazatokat, és állapítja meg a választás eredményét, jövő szombaton. A választás országos listás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, ahogyan az országos népszavazás eredményét is.

20:36 – Medián: a Fidesz-KDNP nyeri a választást

Az április 3-ai magyar országgyűlési választások napján, urnazárást követően tettek közzé a becsült eredményeket. E szerint a jelenlegi kormányszövetség nagy arányban nyeri a választásokat.

Az RTL Klub megbízásából a Medián Közvéleménykutató Intézet szerint a Fidesz-KDNP pártszövetség nyeri a választást, a mandátumok pedig 121–77 arányban oszlanak meg a kormánypárt javára.

A választás előtti utolsó reprezentatív felmérés szerint a pártok támogatottsága a következő:

49 százalék – Fidesz-KDNP,

41 százalék – ellenzéki összefogás,

4,5 százalék – Magyar Kétfarkú Kutya Párt,

4,5 százalék – Mi Hazánk Mozgalom.

20:03 – A magyar hatóságok nem vizsgálhatják a Marosvásárhely melletti szemétdombon megtalált szavazólapok ügyét

A választási eljárási törvény Magyarország területére terjed ki, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem vizsgálhatja a Marosvásárhely melletti illegális szeméttelepen talált levélszavazatok ügyét – döntött az NVB vasárnap délutáni ülésén.

Az NVB-hez Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő fordult kifogással. Mint beadványában írta, kitöltött és elégetett szavazólapokat találtak Marosvásárhely közelében. A bizottság előtti meghallgatásán Hadházy Ákos azt kérte, hogy az NVB semmisítse meg a levélszavazás eljárását és ismételtesse meg a szavazást. Azt mondta, nem létezik két választás, egy magyarországi és egy a határon túliaknak, az utóbbi a magyarországinak szerves része és ha a határon túliak szavazásának biztonságát nem tudja garantálni az NVB, akkor meg kell ismételtetnie az egész a szavazást és az NVB-nek is „fel kell állnia”.

Az NVB 9:4 arányban úgy döntött, elutasítja a kifogást. Határozatában a testület arra hivatkozott, hogy a választási eljárási törvény Magyarország területére terjed ki, így az NVB hatáskör hiányában nem vizsgálhatja ismeretlenek Románia területén kifejtett tevékenységét. Az eset nyilvánosságra kerülése után az NVI feljelentést tett az ügyben.

Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az NVB ülésén egy jogorvoslat elbírálása során elmondta: eddig az NVI-hez 225 ezer levélszavazat érkezett vissza, az ellenőrzés során 43 olyan borítékot találtak, amelynél a válaszborítékot a Magyar Posta biztonsági okokból, a saját szabályzatának megfelelően átlátszó borítékba csomagolta át. Hozzátette: a posta átcsomagolásait egyelőre nem bontották fel. Megvárják az összes levélszavazat beérkezését, és az összes ilyen átcsomagolt válaszborítékot külön gyűjtik és a jelölőszervezetek delegáltjaival együtt vizsgálják meg és döntik el, a sérülés mértéke hogyan befolyásolja a válaszboríték érvényességét.

19:26 – A választásra jogosultak 62,92 százaléka járult az urnákhoz

A választásra jogosultak 62,92 százaléka, szám szerint 4 840 928 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 17 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 67,09 százalék, ami 135 025 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 57,51 százalék, ebben a megyében 290 452-en voksoltak.

Budapesten a szavazók 66,82 százaléka, 856 416 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

18:21 – A választásra jogosultak több mint fele voksolt

A választásra jogosultak 52,75 százaléka, 4 058 746 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi magyarországi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi arány 15 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 55,15 százalék, ami 570 368 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 47,92 százalék, ebben a megyében 242 022-en voksoltak.

Budapesten a szavazók 56,44 százaléka, 723 454 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 39,28 százalék, a 2002-es választáson 51,78 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 48,89 százaléka, a 2010-es választáson 46,78 százalék, nyolc évvel ezelőtt 45,02 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 53,64 százalék voksolt 15 óráig.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról.

15:47 – A választásra jogosultak 40 százaléka járult az urnákhoz

A választásra jogosultak 40,01 százaléka, 3 078 029 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 13 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 42,2 százalék, ami 436 471 szavazót jelent.

A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 35,26 százalék, ebben a megyében 152 315-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 42,7 százaléka, 547 276 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

15:17 – Semjén Zsolt köszönetet mondott a külhoniaknak

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke szerint a választás tétje: háború vagy béke, valamint az, hogy nemzeti-gazdasági érdekeinket meg tudjuk védeni vagy sem.

Semjén Zsolt, felesége és édesanyja társaságában adta le szavazatát a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. A voksolás után azt mondta: viszonylag magas részvételre számít.

Semjén Zsolt köszönetet mondott a külhoni magyaroknak a levélben leadott szavazataikért, „nemzethűségükért”. Hangsúlyozta: a külhoni magyarok nem kvázi magyarok kvázi állampolgársággal, és miután megtapasztalták a Gyurcsány-féle nemzetárulást, pontosan tudják, hogy mit jelent, ha nemzeti kormány van Magyarországon.

A KDNP elnöke kitért arra is, hogy van amikor az élet felülírja a kampánylogikát. Egy szörnyű háború időszakában élünk, és ebbe az orosz-ukrán háborúba belső és külső erők Magyarországot is bele akarják sodorni – emelte ki.

Semjén Zsolt kijelentette: a kormánynak és a Fidesz–KDNP-nek a legfontosabb törekvése a béke, és az, hogy ebbe a háborúba Magyarországot ne engedjék belesodródni. Magyar fegyver nem mehet Magyarországról és magyar katona ebben a háborúban nem vehet részt – szögezte le, és felhívta a figyelmet arra is, hogy toborozni is tilos, az bűncselekménynek számít. Magyar fiatalokat nem lehet ebbe a háborúba vinni „golyófogónak” – tette hozzá.

Megjegyezte: ezentúl elementáris gazdasági és nemzeti érdek, hogy az energiaellátás biztosított legyen, a rezsicsökkentés és az olcsó energia megmaradjon.

14:58 – Csíkszeredában sokan sort állnak, hogy leadhassák voksukat. Kollégánk helyszíni tájékoztatása szerint a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok három sorban állnak Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa előtt. Külön urnánál szavazhatnak a budapestiek, a Pest megyeiek és a vidékiek. A levélszavatokat sorban állás nélkül lehet leadni. Egyébként zavartalan a voksolás a csíkszeredai külképviseleten.

11:47 – Estig még a levélszavazatok is leadhatók

Azok a választópolgárok, akik még nem adták fel postán levélszavazatukat, a szavazás végéig, este hét óráig leadhatják a kolozsvári és a csíkszeredai konzulátusokon.

A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak, ha kérték felvételüket a névjegyzékbe, ezt 456 ezren tették meg. Az Nemzeti Választási Irodához (NVI) vasárnap reggelig 225 ezer levélszavazat érkezett vissza, ebből 34 ezret közvetlenül az NVI-hez juttattak el, 190 ezret pedig a külképviseleteken adtak le.

A szavazó szabadon dönthetett arról, milyen úton juttatja vissza voksát az NVI: a válaszborítékot feladhatta postán, ebben az esetben a levélnek a szavazás befejezéséig meg kell érkeznie az NVI-hez. A válaszborítékot fel lehetett adni a külképviseletek címére is úgy, hogy a szavazás végéig megérkezzen.

Azok, akik ezt nem tették meg, még a szavazás napján is leadhatják levélszavazatukat. A válaszboríték leadható a külképviseleteken a külképviseleti szavazás időtartama alatt (általában 6–19 óra között) is, illetve Magyarországon a 97 egyéni választókerületi székhelyen 6 és 19 óra között.

10:00 

Március 25-éig kérhették felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe azok a választópolgárok, akik valamelyik külképviseleten kívánnak voksolni, ezt 58 ezren tették meg. Miután kiderült, melyik külképviseleten hány választópolgár kíván szavazni, a Nemzeti Választási Iroda kiszállította a szavazólapokat a külképviseletekre, a külképviseleti névjegyzéket pedig a külképviseleti választási iroda tagja vitte ki a konzulátusokra.

Lejárt érvényességű igazolvánnyal nem lehet szavazni, de a veszélyhelyzet idején lejárt magyar hatóság által kiállított okmányokat érvényesnek fogadják el. A választópolgárnak – a magyarországi szavazástól eltérően – nem kell igazolnia lakcímét vagy személyi azonosítóját, mivel azt a külképviseleti regisztráció során már megadta.

Annak a választópolgárnak, aki nem kérte nemzetiségiként nyilvántartásba vételét, egy egyéni választókerületi szavazólapot (a külképviseleti névjegyzék tartalmazza, hogy melyik választókerületét), egy pártlistás szavazólapot, illetve egy népszavazási szavazólapot kell adni. A nemzetiségiként nyilvántartásba vett választónak egy egyéni választókerületi szavazólapot, nemzetiségének listás szavazólapját (a külképviseleti névjegyzék tartalmazza, hogy melyik nemzetiségét) és egy népszavazási szavazólapot adnak át.