Immár jó két hete, hogy a közszférai bérezési törvénytervezet „szomszédságában” a közvélemény figyelme ráterelődött a személyi jövedelemadó kilátásba helyezett, akár forradalminak is nevezhető átalakítására. Arról a kormányzati, illetve pénzügyminiszteri elképzelésről van szó, miszerint a jelenlegi személyi jövedelmi adót felváltaná a háztartás-megadózási rendszer. (A hazai magyar sajtóban ugyan családi adózást emlegetnek, mi azt mondanánk, hogy tévesen, mert a majdani adórendszer nem a családra „vetítődik ki”, hanem a háztartásra, amely ilyenképpen nem teszi szükségessé a család meglétét.) Az elmúlt héten is számos vélemény, nyilatkozat, értékelés hangzott el, illetve látott napvilágot a hazai sajtóban, megfogalmazódva pró és kontra vélemények. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy fű, fa nyilatkozott, amit rosszallt maga a kormányfő is, aki a múlt heti kormányülésen visszafogottságra intette a kormány tagjait. Valóban elárasztotta a hazai médiát a kilátásba helyezett új jövedelemadó-rendszer: a múlt héten nem volt olyan nap, hogy valamelyik hazai kereskedelmi hírtelevízió ne taglalta volna ezt a témát, de az írott sajtóban is nagy teret szentelve annak, amit egyesek már „adózási forradalomnak” is kikiáltottak. Tény az, hogy amennyiben a szándék törvényszövegben fog megtestesülni, a jövedelem, a személyi jövedelem megadózása tekintetében lényeges változásokra lehet számítani. Ám egyelőre nem beszélhetünk még csak jogszabálytervezetről sem, csak annak egy nyers változatáról. A jelek szerint nem bizonyult szerencsésnek a nyilatkozatok özöne, s amint arra már utaltunk, ezt rosszallta maga a kormányfő, Sorin Grindeanu is. A múlt csütörtöki kormányülésen többek között azt kifogásolta, hogy a szóban forgó témakörben igen nagy a „pezsgés”. Tételesen úgy fogalmazott, hogy mindenki hangoztatja a véleményét annak ellenére, hogy eddigelé nem született meg egy világos és tömör projekt. „Tárgyalások folynak a pénzügyminisztériumban, igen sok a megbeszélés. Ezek előzetes dolgok. Mindaddig, amíg nem lesz egy világos tervezet, illetve egy véglegesített munkapéldány, arra kérném önöket, hogy tartózkodjanak a nyilatkozatoktól. Az egyetlen, aki a kormány szempontjából nyilatkozhat, aki beszélhet ebben az ügyben, az a pénzügyminiszter” – így a kormányfő. Ettől függetlenül a szakmai körökben továbbra is megfogalmazódtak pró és kontra vélemények. Rosszul kommunikált Időközben többször is nyilatkozott a pénzügyminiszter, Viorel Ștefan. Vasárnap este a szóban forgó témakörben újólag megszólalt a kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea is. Kezdenénk azzal, hogy az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában egy meglepő bejelentést is tett: kifogásolta azt a módot, ahogyan megközelítette és taglalta a háztartásmegadózási majdani rendszert, annak tulajdonképpeni „szellemi atyja”, Viorel Ștefan pénzügyminiszter. Többek között azt állította, hogy a pénzügyminiszter nem dolgozott ki egy megfelelő kommunikációs tervet. Ugyanakkor azt is nyomatékolta, hogy nincs szó egy tulajdonképpeni új adóról, illetve adózási rendszerről, hanem egy újdonságszámba menő, azaz másabb adókiszámítási módozatról. Azon nyomban színes krétát ragadott, és bemutatott egy virtuális számítást arra vonatkozóan, hogy egy kétgyermekes és háziasszonyként tevékenykedő feleség, valamint alkalmazásban lévő családfő alkotta család esetében miként is alakulhat a majdani nettó jövedelem. Erre most ne térjünk ki, mert lesz még időnk, már amennyiben véglegesítik a törvénytervezetet, illetve azt elfogadják a konkrét példák bemutatására. De ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy igen tekintélyes hazai adószakértők szerint a pénzügyminisztérium által eddig nyilvánosságra hozottakból a leglényegesebb hiányzik, nevezetesen a majdani új jövedelemadózási rendszer hatásmechanizmusa, a költségvetési bevételek alakulása szemszögéből közelítve meg a dolgokat. Érdemes utalni arra, hogy nincs egy merőben új elképzelésről szó, egyrészt annak okán, mert vannak olyan európai országok, ahol nagyvonalakban hasonló adózási rendszert alkalmaznak a családok, illetve a háztartások esetében, amilyent elképzelt a pénzügyminisztérium, másrészt pedig nyomatékolnunk kell azt is, hogy egy hasonló jellegű kezdeményezést a múlt esztendőben papírra vetett Gabriel Biriș, a pénzügyminisztérium egykori államtitkára is. Részéről többek között egy olyan jogszabályozási kezdeményezés fogalmazódott meg, miszerint az alkalmazottak bruttó bérét arányosan megnövelnék a munkáltató által fizetett hozzájárulásokból egyénenként rájuk eső összegekkel, s az így képződött bruttó bér függvényében rájuk háruljon a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási hozzájárulások fizetési kötelezettsége, de ugyanakkor a visszatartás és az átutalás továbbra is a munkaadóra háruljon. Valóságos felháborodást keltett ennek a szándéknak, illetve információnak a kiszivárogtatása, végül az államtitkár távozásra kényszerült. Ötlete amúgy nem volt rossz, s az visszaköszön a Viorel Ștefan-féle elképzelésből, ugyanis egy ilyen rendszer bevezetésének az is a végkifejlete lenne, hogy az adott alkalmazott majdani nyugdíjazásakor nagyobb nyugdíjra számíthat, hisz az általa befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás kvantuma is értelemszerűen megnövekedne az új rendszer bevezetését követően. Miért nem család? A felvezetőben már utaltunk arra, hogy az a fogalom, amelyet használ az állítólagos jogszabálytervezet nyilvánosságra került szövege, a háztartás és nem a család. Ha szem előtt tartjuk, hogy éppen ebben az időszakban folyik a vita az Alkotmánynak a családra vonatkozó szövege „átfogalmazását” illetően, akkor azt is mondhatnánk, hogy nem szerencsés pillanatot választott meg a pénzügyminiszter az új jövedelmi adózási rendszert illetően. Igen, mert abban a szövegben, ami hozzánk is eljutott, még csak utalás sincs a családra. A háztartás (gospodărie) fogalmát pedig a következőképpen határozzák meg: rokoni vagy nem rokoni kapcsolatban lévő több magánszemély alkotta csoport, amelynek van egy közös vagyonállománya, amelyet gazdasági és pénzügyi szempontból együttesen ügykezelnek és együtt/ténylegesen nem együtt laknak ugyanazon kataszteri szám alatt. (A szövegben továbbá utalás van arra is, hogy azt a „csoportot” egy magánszemély is alkothatja.) Következésképpen lehet szó akár élettársi kapcsolatról, sőt azonos neműek közti élettársi kapcsolatról, de ilyen vagy olyan alapon kialakított kisközösségek is beleférnek a háztartás jelentette csoportba. Annak idején a szociáldemokrata párt részéről többször is elhangzott az a szándék, hogy visszavezetnék a személyi jövedelmek progresszív megadózását, de a jelek szerint erről most lemondanának, mármint a szándék megvalósításáról. S ha minden igaz, akkor az új adózási rendszer 2018. január 1-i hatályba léptetésével egyidejűleg a jövedelmi adókulcs a jelenlegi 16%-ról 10%-ra csökkenne. Ennek kapcsán is nyomatékolta Dragnea, hogy nincs szó tulajdonképpeni új adózási rendszerről, csak az adószámítás módozatának a megreformálásáról és arról, hogy továbbra is egységes adókulcs lesz alkalmazandó. Ez így igaz, de ha tekintettel leszünk arra, hogy kitágul a leírható költségek köre, akkor közvetett értelemben igenis az állítható, hogy végső soron többkulcsos adórendszer lesz hatályos. Ennek okán pedig ugyanazon bruttó bérek esetében igen nagy eltérés jelentkezhet a nettó bérek szintjét illetően. Ennek hátterében pedig szociális és népességi ismérveket vélünk nem ok nélkül feltételezni. Amúgy a személyi jövedelemből leírható költségek „gyakorlata” sem forradalmi újdonság, hisz azt Európa számos országában alkalmazzák. Álljunk meg itt, ugyanis korai lenne még részletekbe bocsátkozni, ugyanis ha hinni lehet a kormányfőnek, akkor még semmi sem biztos, legalábbis egyelőre nem. Hecser Zoltán