erős felhőzet
Mindenki másképp… emlékszik
Tegnapi lapszámunkban már hírt adtunk arról, hogy kedden a déli órákban a Cotroceni-palotában Johannis államelnök kezdeményezésére találkozóra került sor Viorica Dăncilă kormányfő és Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter részvételével. Amint azt előzetesen sejteni lehetett, a találkozó apropóját a közszférai egységes bérezési 2017/153-as törvénynek az időközben esedékessé vált előírásai gyakorlatba ültetése során kiütközött gubancok, kifogások, s nem utolsósorban a kibontakozott tiltakozások képezték. A közel kétórás találkozót ugyan nem követte közös sajtóértekezlet, sem pedig sajtónyilatkozat a résztvevők részéről, de a kora délutáni órákban az államelnöki hivatal honlapján megjelent egy hivatalosnak tekintendő közlemény.
Abban többek között utalás van arra, hogy az első évnegyed elteltével az államelnök indokoltnak tartotta a közszférai bérezési jogszabályozás alkalmazása hatásmechanizmusának számbavételét, a PSD–ALDE koalíció múlt esztendei bérpolitikai vállalásai perspektívájából. A közleményt többször is átolvasva bárki számára világossá válhatott, hogy annak hangvétele figyelmeztető és bizonyos értelemben bíráló jellegű, s ugyanakkor az is kiérződik, hogy Klaus Johannist aggasztja a vásárlóerő csökkenő tendenciája.
Összegezve a közlemény tartalmát azt mondhatjuk, hogy az államelnök komoly fenntartásokat és kifogásokat fogalmazott meg, arra figyelmeztetve a kormányt, hogy a gazdaságpolitika terén adja tanújelét az előrelátásnak, a kiszámíthatóságnak és körültekintésnek!
Ami a kormányzati tisztségviselőket illeti, az államelnöki hivatal közleményében utalás van arra is, hogy a kormányfő ismertette a bérezés helyzetét, arról biztosítva Románia elnökét, hogy a bérezési törvény előírásait a kormány képes stabilan finanszírozni. A munkaügyi miniszter a maga során részletezte azokat az elveket, amelyek a jelenlegi bérezési rendszer alapján álltak, utalva arra, hogy a bérezési rács hatásmechanizmusának kiteljesedésére 2020-ban kerülhet sor, úgy, ahogy azt előírja maga a törvény.
Röviden ennyit a közleményről, amely viszont nem maradt visszhang nélkül a találkozón részt vevő kormányzati magas rangú tisztségviselők részéről. Délután a „Kormányfő Órája” parlamenti program keretében a két ház együttes ülésén beszámolót tartott Dăncilă kormányfő. Expozéja bővelkedett a jelenlegi kormánykoalíció igen eredményes, sikerekben gazdag tevékenységét illusztráló tény- és számadatokban. Utalás volt a bérszintek alakulására is, beleértve a közszférai bérszinteket is. Ugyanakkor a parlamenti hozzászólásokra adott válaszában is szembesülhettünk jó néhány számadattal.
A fővárosi újságírók kihasználva a kormányfő parlamenti látogatását, arra voltak kíváncsiak, hogy miként vélekedik az államelnöki hivatal által kiadott közleményről. Meglepetésének adott hangot: „Láttam az elnök úr közleményét, én meglepődtem ettől a közleménytől… Azt hiszem, az lenne a legjobb, ha az elnök úr megmutatná a találkozó gyorsírói feljegyzését, s akkor mindannyian tiszta képet alkothatnánk.” Nyomatékolta az is, hogy „a dolgok nem úgy álltak, ahogy az áll a közleményben”.
Kedden a kora esti órákban sajtóközleményt hoztak nyilvánosságra a munkaügyi minisztérium illetékesei részéről is, amely Olguța Vasilescu tárcavezetőnek Klaus Johannis elnökkel való találkozását követően megfogalmazott pontosításokat tartalmazta. Abban utalás van arra, hogy a közszférai bérezési kerettörvény alapján álló elvek teljes mértékben és a maguk egészében csak az alkalmazás finalizálásának évében, azaz 2020-ban fognak érvényesülni, lévén, hogy a 2017/153-as törvény előírásainak gyakorlatba ültetésére szakaszosan kerül sor. Erre a tényállásra egyébként felhívták az államelnök figyelmét is. A társadalombiztosítási hozzájárulások tekintetében utalás van arra, hogy az a 2017-es esztendei béremelések után vált esedékessé, s annak fedezetét a 25%-os béremelés jelentette, ugyanakkor azzal egyidejűleg a nettó jövedelmek körülbelül 4%-kal emelkedtek. Emlékeztetnek arra is, hogy a hozzájárulások átruházásának nincs semmi köze a bérezési kerettörvényhez, azt az Adótörvénykönyv módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet rendelte el. Ami pedig a 2017/153-as törvény egyes előírásainak utólagos módosításait és kiegészítéseit illeti, azok nem bontották meg a bérezési törvény egyensúlyát.
Az visszaemlékezés esetenként pontatlan is lehet. Ilyen összefüggésben pedig arra is utalhatunk, hogy lenne mit helyreigazítania a kormányfőnek is: a parlamenti expozéjában például arra utalt, hogy a 2017-es esztendőben a társadalombiztosítási minimális nyugdíj 12,6%-kal emelkedett, elérve a havi 1069 lejt, 2017 decemberében pedig a nyugdíj elérte az 1132 lejt. Valami hibázik az általa közölt számadatok tekintetében, ugyanis a statisztikai intézet hivatalos jelentése szerint az az 1069 lej nem a minimális nyugdíj kvantuma volt, hanem a múlt esztendei havi átlagnyugdíj értéke, ugyanakkor az az 1132 lej nem a tavaly decemberi nyugdíj értéke volt, hanem a 2017-es esztendő negyedik évnegyedében jegyzett havi átlagnyugdíj értéke.
Hecser Zoltán
A cikk a Hargita Népe április 5-i számában jelent meg.
