Hirdetés

Lókiképzés a legmagasabb szinten

A lovaglás évszázadok óta kultúránk része. Vidékünkön is jellemző és népszerű az oktatása, számos lovarda és lovasiskola működik Hargita megyében, ahol népszerűsítik, erősítik és továbbadják a lovaglás művészetét.

Fórika Dóra
Becsült olvasási idő: 2 perc
Lókiképzés a legmagasabb szinten
Fotó: Nemzeti Lovasakadémia, dr. Gőblyös István

A magyar Nemzeti Lovasakadémia alapítóját és oktatóját, dr. Gőblyös Istvánt kérdeztük a lókiképzés folyamatairól meg a jó lovas és ló kapcsolatról.

Dr. Gőblyös István évtizedek óta foglalkozik lovasoktatással, a Nemzeti Lovas­akadémiát 2018-ban alapította. Olyan iskolát kívánt létrehozni, ahol a legmagasabb szinten zajlik az oktatás, és a lovasoknak gyakorlatban is számot kell adniuk képzettségük előrehaladtáról – közölte az oktató.
Számos erdélyi hallgatója van az akadémiának, hiszen távoktatásban is nyújtanak képzéseket, illetve együttműködésben vannak a gyergyószéki Mézespatkó Egyesülettel is. Gyergyószentmiklóson október utolsó hétvégéjén szerveztek lovasképzést az akadémia oktatójával közösen.

Nemzeti Lovasakadémia, dr. Gőblyös István

Bárki lehet jó lovas

Dr. Gőblyös István minőségi lovasképzéssel foglalkozik minden korosztályban. Általában felnőttekkel dolgozik, de a hallgatók motivációján is múlik: motivált, elszánt fiatalok is el tudják végezni a képzést, hiszen az számít, hogy mennyire elmélyülten, részletekbe menően kíván valaki a lókiképzés rejtelmeivel megismerkedni. Az oktató meggyőződése, hogy bárkiből válhat igazán jó lovas, a kulcs nem a tehetség, hanem a motiváció, az igényesség és a kitartás.
– Jó lovassá igen-igen sok gyakorlással, hosszú évek munkájával válhat az ember. A megfelelő ló és lovas közötti kapcsolat kialakításához ismerni kell az egyébként egyszerű technikát, amivel ló és lovas párosában a lovasé lesz a vezető szerep. Továbbá érteni kell a kommunikáció finom részleteit: észrevenni a ló jelzéseit és világosan kifejezni lovasként a szándékokat – mondta az oktató.

Nemzeti Lovasakadémia, dr. Gőblyös István

A képzési folyamatról

A fiatal lovak képzése már féléves korukban megkezdődik a kötőfék feltételével, a rendszeres ápolással, a lábak felvételével. A lóra ülés az állat három-négy éves korában célszerű, de a komolyabb lovaglás ötéves kor előtt nem tanácsos.
– A kiképzés a követő magatartás kialakításával, valamint a szerszámokhoz, illetve a kiképzés helyszínéhez való szoktatással kezdődik. Ezt követi majd a futószárazás. Ez a tevékenység egy általában 7-8 méter hosszú száron a lovak mozgatását, tornáztatását, képzését jelenti. Ha a ló nyugodt, és megindult a kommunikáció lovas és ló között, megtörténhet a lóra ülés. A lóra ülés után a lovas terhével is egyensúlyba kell hozni a fiatal lovat. Ennek birtokában megkezdődhet a vállak vezetése és a támaszkodás felvétele. Ha ez is sikeres, akkor megkezdődhet a hajlítómunka, aminek a végeredménye a ló szárra állítása. A száronlét maga az együttműködés, a nemzeti lovaskultúránk legfontosabb alkotóeleme – vázolta dr. Gőblyös István a képzés folyamatát.

Mi a célja a lovasképzésnek?

Bár rengeteg olyan lovasiskola van, ahol megtanítanak lovagolni, lókiképző már nagyon kevés. Nem jellemző vidékünkre az ilyenfajta tevékenység, nincs olyan intézmény, ahol arra tanítanak, hogyan kell a fiatal lovakat betanítani. Dr. Gőblyös István elmondta: ez azért van, mert a múlt század hatvanas éveiben megszakadt a magyar lovaskultúra. A háború előtti szakembereket ellehetetlenítették, kivégezték, munkatáborokba vagy külföldre kényszerítették. Mester nélkül pedig nem volt, aki továbbadja a kultúrát. A Nemzeti Lovasakadémián azért fáradoznak, hogy az elveszett lovaskultúrát visszaállítsák, ismét élővé tegyék. Hasonló célja van az erdélyi lovasközösségnek is, hiszen az itthoni lovasok ugyanazokkal a kihívásokkal küzdenek, mint az anyaországiak.

 


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!