A földgázelosztó hálózat bővítése a jelenlegi kormányt is foglalkoztatta, foglalkoztatja. Gazdasági és társadalmi szempontból is megvan ennek a maga jelentősége, arról nem is beszélve, hogy földgázban jóval szegényebb országokban (például Magyarországon) a lakosságnak jóval nagyobb aránya haszonélvezője a földgáznak. A szóban forgó foglalatosság keretében az utóbbi időben kedvező fordulatot jelentett néhány jogszabály hatályba léptetése. Ezek közé tartozik ama 2019/98-as törvény, amely május 10-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben, s amely révén újólag kiegészítették az Országos Helyi Fejlesztési Programot (PNDL) jóváhagyó 2013/28-as sürgősségi kormányrendeletet. A mai naptól hatályossá váló törvény tervezetét a múlt esztendő szeptemberében nyújtották be, s azt 42 honatya, jobbára RMDSZ-esek, kezdeményezték. A jogszabály-kiegészítés értelmében a PNDL keretében finanszírozható beruházási létesítmények közé bekerültek az elektromos elosztási hálózatok építéséve, korszerűsítésével, rehabilitálásával és bővítésével kapcsolatos munkálatok, továbbá a földgázelosztási rendszerek építésével, korszerűsítésével, rehabilitálásával, illetve a földgázszállítási rendszerekre való rákötésekkel kapcsolatos munkálatok. Az, hogy bekerültek e programba a szóban forgó munkálatok bizonyos értelemben előbbre lépést jelent, legalábbis a finanszírozási lehetőségek kitágulása szempontjából. A törvénynek egy másik újonnan bevezetett szakasza rendelkezik arról, hogy miként kell eljárni a már említett munkálatok megkövetelte erdős terület ideiglenes elfoglalása esetén. Ismeretes, hogy az Erdészeti Törvénykönyv, az utólag módosított és kiegészített 2008/46-os törvény 42-es szakasza értelmében ilyen esetekben az erdőtulajdonosokkal szemben fizetési (pénzbeli) kötelezettség áll fenn, illetve következhet be. Ez alól kivételezettek lesznek a szóban forgó munkálatok. Magánerdészetek esetében az idő előtti fakitermelés (már amennyiben az szükségessé válik) okozta károk ellenértékét az erdőterület tulajdonosával történt írásos megegyezés alapján állapítják meg, s azt a törvény feltételei közepette illetmény címén kell hogy kifizesse a projekt kezdeményezője. Amennyiben nem ismeretesek a tulajdonosok vagy nem létezik érvényes tulajdonjog, továbbá ha viszály létezik, akkor nincs szükség a megegyezésre csupán a projekt kezdeményezőjének kell felelősséget vállalni ama nyilatkozat tekintetében, hogy lehetetlen volt a tulajdonosok beleegyezésének a megszerzése.