– Mit jelent neked az, hogy túl vagy már a 600. Erste Liga-meccseden?

– Meglepő számomra is ez a szám, és megmosolyogtat, mert életem felét ebben a ligában töltöttem, így csak hálás tudok lenni, hogy mindvégig a Jóisten és egy kis szerencse révén minden szezonban jégre tudtam állni és el tudtam kezdeni a szezont. Egy picit olyan érzésem van, hogy valahol csak elvégeztem az edzéseket, megfelelően felkészültem, odafigyeltem az életvitelemre. Ez jön le egyből. A sok áldozat, alázat mellett ez a munka gyümölcse. De nyilván kellett a székely hoki szeretete és a kitartás, amivel elértem ezt a számot.

– Szerencsés is voltál valamilyen szempontból, hogy a nagyobb sérülések elkerültek.

– Szerencsének is lehet nevezni, de valahol úgy érzem, hogy az elvégzett munkának is a gyümölcse. Nagyon sok lemondás és sok munka van mögötte. A nyári felkészüléseket is tisztességgel elvégeztem, de ilyen típus is vagyok. Épp az idei szezon első meccse előtt a vállam megsérült, és úgy nézett ki, nem biztos, hogy ott leszek a jégen. De az FK Csíkszereda szakemberei sokat segíttek, hogy végül ott lehessek a jégen. A célom az volt, hogy egy szezonkezdést se hagyjak ki.

– Hogyan látod, amióta bemutatkoztál a felnőttek között, milyen irányba változott a jégkorong vagy épp az Erste Liga színvonala?

– Legfőképp abban látom a különbséget, hogy amikor elkezdtem a felnőtt karrierem, akkor nem volt ekkora mérkőzésszám. Pontosabban 2013 után, ami után hazaigazoltam. Amíg Magyarországon játszottam, akkor csak az akkori MOL Ligában léptem jégre. Ami után hazaigazoltam, onnantól kezdve igaz ez, hiszen ott van a román bajnokság és a Román Kupa, ahol le kell játszani a meccseket. Elkezdődtek a mérkőzéssorozatok, amikor hetente három meccset játszunk. Játékban pedig nagyon sokat fejlődött a liga. Felgyorsult a játék, ahhoz képest, hogy hogyan játszottunk. Persze most a légiós szabály is hozza ezt, ami jelenleg nem a megfelelő szerintem.

– Mi vitt rá arra, hogy fiatalon Magyarországra menjél jégkorongozni?

– A mi gyermekkorunkban nem volt lehetőség a magyar bajnokságban játszani. Aki a jégkorongban akart maradni, egy-két kivételtől eltekintve, azok mind Magyarországra igazoltak és ott próbáltak megmaradni a sportágban. Most viszont nem létezik ez a probléma, hiszen az itteni csapatok is rendre a magyar bajnokságban szerepelnek, megvan a lehetőségük és megvan a megfelelő meccsszámuk is, amivel előre tudnak lépni. A mi gyermekkorunkban nem volt ez megadva. Ez óriási előrelépés.

– Melyek a legemlékezetesebb pillanatok a karrieredből?

– Az a néhány első év a felnőtt karrieremben, amikor a Budapest Starsban játszottam, nagyon kellemes emlékeket idéz fel. Olyan emberek mellett kezdhettem el a felnőtt karrierem, mint Kangyal Balázs, Svasznek Bence, Sille Tamás, Majoross Gergely, Fodor Szabolcs, Artyom Vaszjunyin vagy Gröschl Tamás. Ők mind olyan játékosok, akikre felnéztünk fiatalon és nagyon sok mindent tudtunk tanulni tőlük. Hogyan kell profin hozzáállni a sportághoz, odafigyelni az étrendedre. Ezek mind új és nagy dolgok voltak akkoriban. Hogyan kell a sporthoz önmagában hozzáállni, de nemcsak a sportban kaptunk nevelést, hanem a sporton kívüli élethez való hozzáálláshoz, nevelő szándékkal. 
Sportsiker szempontjából többet is fel tudok sorolni. Az egyik nagy élmény, amikor az Erste Ligát itthon megnyertük. Az nagyon csodálatos volt. A második nagyobb élmény, amikor a Brassóval megnyertük első alkalommal a román bajnokságot.
Ami szintén nagy élmény volt, hogy amikor a Brassótól eljöttem, hazaigazoltam – utólag is köszönet jó pár embernek, akik bíztak bennem és hazahoztak azokban a nehéz időkben – épp egy hosszabbításos mérkőzést játszottunk a Corona ellen és sikerült egy aranygóllal segítsem a csapatot, ami számomra meghatározó pillanat. Ez egy hatalmas elégtétel volt számomra, mivel akkor ott nem kellettem. Más érzés itthon, hazai közönség előtt fontos gólt szerezni, mint „idegen” csapat mezében. Hiszen innen indultam el, ide tértem haza.

– Hogyan látod az idei szezont, az idei csapatot?

– Nagyon nehéz volt megemészteni a két hazai kudarcot, hiszen tudjuk/tudtuk belülről, hogy sokkal több van bennünk, amelyet már bizonyítottunk a korábbi meccseken. Nagyon frusztráló volt a két hazai vereség, mentünk-mentünk, de semmi nem ment. Keményen kell dolgozzunk, és sok munkával elérhetünk sok mindent.
Fontos, hogy úgy álljunk hozzá az idei szezonhoz, hogy építkezünk. Lesznek még rossz mérkőzések, de azon kell dolgozzunk, hogy meccsről meccsre jobbak legyünk. Amennyiben kitartóan tartjuk magunkat a munkához és elvégezzük azt a feladatot, amit kiszabnak ránk, betartjuk az utasításokat, pozitív eredményeket tudunk elérni. Van potenciál bennünk, és ezt bizonyítottuk. Van jövőkép, de nem kell óriási dolgot csinálni egy-egy vereségből, nem kell temetni a csapatot. Mindenki el kell végezze a rá kiszabott feladatot, és akkor biztos vagyok benne, hogy jó lesz. És azt se felejtsük el, hogy nekünk van a liga legjobb szurkolótábora, aki rendre erőt ad nekünk, amiért nagyon hálásak vagyunk.

– A romániai válogatott hazai pályán fog jégre lépni a Divízió I/A-ban, és sokan várják a csodát az elmúlt évek eredményeiből kiindulva.

– Nem szabad így hozzáállni. Reálisabban kell nézni a dolgokat, hiszen nem eshetünk olyan hibába, hogy nagy címletekben nézzük a dolgokat, végül csodálkozunk, miért nem jött össze. Az is csoda, hogy ilyen jól szerepeltünk az elmúlt években, ami annak is köszönhető, hogy van egy jó közösség a válogatottban. Emiatt jött a siker is. Most is azt mondom, hogy olyan feljövők vannak az alsóbb szintről, aki ellen fel kell kötni a gatyát. Az a tény, hogy a romániai válogatott ilyen sokáig ebben a divízióban van és helytáll, óriási teljesítmény. Arról, hogy feljutunk-e, nem érdemes beszélni, mert egyelőre az első mérkőzésről kell beszélni. Ha ott sikerül maradandót alkotni, akkor lehet tovább beszélgetni.

 

Fodor Csanád névjegye
Született: 1990. november 16., Csíkszereda.
Jelenlegi csapata: Sportklub Csíkszereda.
Korábbi csapatai: Dunaújvárosi AC (2006/07), Budapest Stars U18 (2007/08), HK Érsekújvár U18 és U20 (2008), Budapest Stars (2008-2011), Brassói Corona (2011-2013), Ferencváros (2013/14), Corona (2014-2017), Sportklub (2017-től).
Trófeái: 4-szeres MOL Liga/Erste Liga-bajnok: Budapest Stars (2010), Sportklub (2020, 2021, 2022), román bajnok (2017, 2022).
MOL/Erste Liga alapszakasz-mérkőzései száma: 604 (117 gól + 145 assziszt).
MOL/Erste Liga mérkőzései száma: 710 (127 gól + 168 assziszt).
Román bajnoki mérkőzéseinek száma: 269 alapszakasz és 68 play-off (összesen 160 gól + 189 assziszt).

Az eliteprostpects.com nyomán