A költségvetési kiadások esetében olyan „fordulatok” is bekövetkeztek, amelyekkel annak idején a kormányprogram (a Dragnea, illetve Grindeanu-féle) nemigen számolt. Például esetenként olyan közszférai bérkiigazítások, amelyekre vonatkozóan menet közben születtek meg ilyen vagy olyan jogszabályok. Ugyanakkor bár egyes kormányzati illetékesek kedvezőként értékelik a bevételek alakulását, azok lényegében nem tartottak lépést az elvárásokkal, az igényekkel. Most, amikor jelentkeztek a gondok és az elkövetkező időszakokban pluszkiadásokra is számítani lehet, a Tudose-kormány megpróbál „fékeket verni” egyes kiadások bővülésének az útjába. Az már köztudott, hogy az egységes közszférai bérezési kerettörvényre vonatkozó 2017/153-as törvény esetenként bizonyos bérrendezési/emelési intézkedések hatályba léptetésének időpontját elnapolta. Ugyanakkor az adózás terén is terveznek, terveznének bizonyos változásokat, illetve újabb adónemek esetleges bevezetését. A jelek szerint azonban a kormány szempontjából indokoltnak tűnnek másabb jellegű intézkedések is. Legalábbis erre lehet következtetni abból a kormányrendelet-tervezetből, amely a központi közigazgatásra vonatkozóan irányoz elő bizonyos intézkedéseket. A szóban forgó jogszabály-tervezetet a régiófejlesztési, közigazgatási és az európai alapok minisztériumának honlapján hozták nyilvánosságra és bocsátották közvitára július 6-án. Az érdekeltek július 16-ával bezárólag fogalmazhatnak meg észrevételeket és javaslatokat, s azokat a következő e-mail-címre juttathatják el: iulia.matei@mdrap.ro. (Ugyanakkor lehetséges azok beküldése a 0372–114569-es faxszámra.) A kormányrendelet-tervezet címéből nem derül ki, hogy tulajdonképpen miről is van szó abban, de a honlapon közzétett szövegből igen. Nevezetesen, az esztendő végéig, azaz december 31-ig felfüggesztenék a be nem töltött, illetve időközben be nem töltötté váló állások betöltését a közintézmények és közhatóságok keretében, függetlenül azok finanszírozási módjától. Amúgy a kormány eme szándékáról már előzetesen kiszivárogtak bizonyos értesülések, nevezetesen még a múlt hónap utolsó napján, amikor is első ülését tartotta a frissében beiktatott Tudose-kormány. A rendelettervezetből az is kiderült, hogy lesznek kivételek is, azaz olyan területek, ahol lehetséges lesz az év végéig az alkalmazás. Az igazságszolgáltatási, a diplomáciai és az európai alapokat ügykezelő szektorokról, szegmensekről van szó. Ugyanakkor azon állások esetében, amelyekre vonatkozóan már folyamatban volt az eljárás, illetve kiírták a versenyvizsgát, azt le lehet bonyolítani, illetve meg lehet tartani. Megemlítendő az is, hogy ez a tiltó rendelkezés, amennyiben hatályba lépik, nem vonatkozik a magas beosztású köztisztviselőkre. A hivatalos források szerint az elkövetkező időszakban egy elemzésre kerül sor, amelynek elvégzése egy minisztériumok közötti bizottságra hárul, amely nyomán azt kívánják elérni, hogy felleltározzák a közigazgatási intézményeket, és azok személyzeti szükségleteit. Ezt a bizottságot a kormányfő vezeti, s az arra is hivatott, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a közigazgatási intézményrendszer keretében foglalkoztatott emberi erőforrások menedzsmentjének hatékonyabbá tétele vonatkozásában. Gondok támadhatnak A kormányrendelet-tervezet előírásai nem érintik a helyi közigazgatási intézményrendszert. Ez örvendetes, de ugyanakkor feszültségeket is okozhat a közigazgatási hazai intézményrendszer két nagy szegmense, illetve annak személyzete között a központi közigazgatás és a helyi közigazgatás között. Amúgy a májusi hivatalos adatok szerint, azok szerint, amelyeket a közpénzügyi minisztérium közölt, a hazai közszférai intézményrendszerben közel 1,2 millió személy tevékenykedett, s azok közül 504 000 a központi közigazgatásban és 595 000 a helyi közigazgatásban. (Azt nem tudni, hogy a szóban forgó számadatok a ténylegesen foglalkoztatottakra vonatkoznak-e, vagy az állásszámokra összesen.) A helyi közigazgatást állítólag azért nem érintik a majdani kormányrendelet előírásai, mert azok intézményrendszere esetében a helyi döntéshozatali szervek lesznek az illetékesek. E tekintetben a kormány állítólag azt tartja szem előtt, hogy a közszférai egységes bérezési kerettörvény értelmében is a szóban forgó döntéshozatali szervek úgymond szabad kezet kaptak a költségvetési lehetőségek közepette a bérszintek, s úgy általában a bérezési rendszer tekintetében. (Amúgy a kerettörvény idevágó előírásai már július 1-jétől alkalmazhatók is.) Nos, tekintettel erre, a kormányzati szándék szerint a létszámgazdálkodás tekintetében is az utolsó szó, azaz a döntés a helyhatósági döntéshozatali testületek kezében van, illetve azokra hárul. Visszatérve a kilátásba helyezett központi közszférai létszámstopra. A jogszabálytervezetet még jóformán nyilvánosságra sem hozták, máris fenntartások, tiltakozások fogalmazódtak meg. A kormányfőnek a közpénzügyi minisztérium és az ANAF csúcsvezetőivel lefolytatott megbeszélései során előtérbe került az is, hogy az adóügynökség intézményrendszere létszámgondokkal küzd, s ez megnehezíti bizonyos ellenőrzési akciók operatív, hatékony és kompetens monitorizálását, például a transzferárak vonatkozásában (amúgy megyénkben is a közpénzügyi szegmens esetenként létszámhiánnyal küszködik). Továbbá nehéz helyzetbe kerülhetnek az egészségügyi minisztérium és a különböző szaktárcák alárendeltségébe tartozó kórházak, egészségügyi intézmények (de nem csak) is. Hecser Zoltán