havazás
Lesz béremelés…
Némi tétovázás és az érintettek körében keltett feszültség után az államelnök szerdán este kihirdette azt a törvényt, melynek értelmében december 1-jétől a közszférai intézményrendszerben foglalkoztatottak bére tíz százalékkal emelkedik. (Lévén, hogy a törvény tegnap estig még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, s így még nem tekinthető hatályosnak sem, nem áll módunkban annak ismertetése.) Lényegében arról van szó, hogy a szóban forgó tízszázalékos béremelésben azok fognak részesülni, akiknek bére az év eleje óta eltelt időszakban egyáltalán nem emelkedett, és ez azért, mert vannak olyan szektorok (például az egészségügy és a tanügy), amelyek esetében már az előzetesen hatályba lépett jogszabályok értelmében megemelkedtek a bérek. A törvényt a parlamentben meglepetésszerűen fogadták el november 11-én, ezt azért mondjuk, mert tulajdonképpen egy sürgősségi kormányrendelet megvitatása és jóváhagyása során épült be abba az előírás, mely szerint december 1-jétől esedékes lesz a szóban forgó béremelés is. A múlt héten viszont olyan értesülések láttak napvilágot, hogy a béremelésre vonatkozó rendelkezés valamilyen úton-módon elnapolódik. Az államfő jóvoltából végül is a közszférában lesz „decemberi ajándék”…
Minden jó, ha jó a vége, tartja a szólás, s ezt mondhatnánk ez esetben is, de mégis érdemes a mostani béremeléssel kapcsolatosan rávilágítani néhány olyan történésre, amelyek túlmutatnak a konkrét eseten. Már említettük, hogy a törvényt a parlamentben november 11-én fogadták el, és következett volna az államelnök általi kihirdetése. Időközben azonban bekövetkezett a kormányválság, illetve a kormányváltás. Jobbára ennek okán merültek fel kételyek, hogy elmarad a tízszázalékos béremelés a közszférában. Azt nem lehet tudni, hogy mikor került az államfő asztalára a kihirdetendő törvény, de azt igen, hogy november 16-án a köztelevíziónak adott interjújában Klaus Johannis utalt arra is, hogy még nem kapta meg a törvényt, s a majdani kihirdetést firtató kérdésre azt válaszolta, hogy elemzést vár az új pénzügyminisztertől, és majd sort kerít egy megbeszélésre az új kormányfővel is. Tehát arra várt, hogy színre lépjen az új kormány. Az igaz, hogy szíve joga bárkivel konzultálni, de ilyen esetekben jobbára a tanácsadóinak a véleményét kell kikérnie, majd döntenie annak a törvénynek a további sorsáról. És ebben az összefüggésben arra is utalhatunk, hogy Dacian Cioloş nagy vonalakban hasonló állásfoglalást fogalmazott meg annak az interjúnak a keretében, amelyet vasárnap este adott az egyik hírtelevíziónak. Tételesen a következőket állította: „Meg kell várnunk a kihirdetést. Azon számítási forgatókönyvekben, amelyeket elvégzünk, mindenképp szem előtt kell tartanunk ezt a dolgot is, de meg kell várnunk, hogy miként alakul a finalizálás, azaz a törvényhozási folyamat.” Eléggé tekervényes fogalmazás, mert a törvényhozási folyamat véget ért, de az is lehet, akkor még a kormányfő nem tartotta kizártnak, hogy az államelnök újratárgyalás végett esetleg visszaküldi a parlamentnek a törvényt. Összegezve: az államelnök a pénzügyminiszter és a kormányfő véleményére várt, a kormányfő viszont a törvény kihirdetésére. Tehát úgy is fogalmazhatnánk, hogy egymásra. A kormányfő számára ez a várakozás akár problematikusnak is bizonyulhatott volna, hisz a tízszázalékos béremelést, amennyiben az arra vonatkozó törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, be kellett volna kalkulálja (és be is kell kalkulálja) a jövő évi állami költségvetésbe, pontosabban az meg kellene majd jelenjen a kiadási oldalon. De térjünk vissza a történésekre. Hétfőn este az államelnök a Cotroceni-palotában fogadta a kormányfőt. A találkozó kapcsán egyik fél sem nyilatkozott, a kormány honlapján sem jelent meg közlemény, csupán az államelnöki hivatal sajtóosztálya hozott nyilvánosságra egy szűkszavú és gyakorlatilag semmitmondó nyilatkozatot. Abban az áll, hogy a megbeszélések aktuális problémákra vonatkoztak, azok között szerepelt a 2016-os évi állami költségvetés felépítése is. Időközben az is kiderült, hogy a Ponta-kormány által beígért és november elején a finalizálás fázisába érkezett új egységes közszférai bérezési törvény valószínűleg az idén nem kerül megszavazásra a parlamentben, s következésképpen az nem is léphet hatályba 2016-ban. Minderre óvatosan célzott a kormányfő is abban a vasárnap esti televíziós interjújában, amelyre már utaltunk. Vasile Dîncu kormányfőhelyettes hétfőn este televíziós nyilatkozatában már egyértelműen fogalmazott, határozottan jelentve ki, hogy az egységes bérezési rendszer bevezetése csak 2017-ben lesz esedékes. Elérkeztünk november 24-hez, keddhez, amikor is tudomást szerezhettünk arról, hogy az államelnök kihirdette a törvényt. A kihirdetésre „várakozó” kormányfőt ez nem lepte meg: „Egyáltalán nem lepett meg. Hétfőn volt egy megbeszélésem vele (mármint Klaus Johannis államelnökkel – szerk. megj.) ezzel a problémával kapcsolatosan is, és közöltem, hogy a számítások, amelyeket elvégeztünk, felölelték ezt a tízszázalékos emelést, s számításaink szerint bele tudunk illeszkedni a háromszázalékos hiánycélba.” Tehát ezek szerint az államelnök is és a kormányfő is tudatában volt annak, hogy kihirdetésre kerül az a fránya törvény, csak valamilyen oknál fogva néhány napig „elszórakoztak” a témával.
Hecser Zoltán
-min.jpg)
