Székelyudvarhelyen van jövője a sportnak – fogalmaztak 2021 szeptemberében az udvarhelyi városházán, amikor bejelentették, hogy a város alintézményeként működő Városi Sportklubnál megalapították a kézilabda-szakosztályt, és átveszik a Szejke SK felnőtt férfi kézilabdacsapatát. A VSK Székelyudvarhely 2022 nyarára ki is harcolta a feljutást, de a gárda csak egy szezont bírt ki az élvonalban.

Idén a klub ismét a feljutás küszöbén áll, simán nyerte az alapszakaszt, és a rájátszásban is rögtön az élre állt. Ám hiába minden, még ha ki is harcolja a feljutást, az idei költségvetés megszavazásakor nyilvánvalóvá vált, hogy a város önkormányzati testülete nem kér az élvonalbeli szereplésből, mert túlzottan költségesnek tartja.

„Ez nem indokolt”
A VSK Székelyudvarhely idén pedig 5,2 millió lejes költségvetéssel tervezett, ebben benne van a kézilabda-, a jégkorong- és a terepfutó-szakosztály működtetése, a korisuli, illetve a tematikus Mozgás évéhez kapcsolódó programok lebonyolítása. Az idei költségvetés megszavazásakor az önkormányzati testület a városi sportklub büdzséjét kétmillió lejjel csökkentette, ebből ötszázezer lejt átcsoportosított a sportpályázatok meglévő másfél millió lejes keretösszegéhez, a többi pénzből pedig egyéb költségeket fedeznek.

– Évi ötmillió lej, amiből közel hárommillió lej játékosfizetésekre megy el, a keretben szerepel nyolc idegenlégiós, fejenként négy-ötezer eurós nettó fizetéssel, szállással és teljes ellátással – úgy gondoljuk, hogy ez nem indokolt – érvelt a költségvetés megszavazásakor Godra Zsolt, a többségi POL-frakció vezetője. A Szabad Emberek Pártjának frakcióvezetője elmondta, hogy Székelyudvarhelyen a kézilabda-utánpótlásképzést teljes egészében a magyar kormány támogatja, így az évek során kitermelődött tehetségeket kellene elsősorban hasznosítani, beépíteni és így egy hosszabb távú építkezés során felvinni a csapatot az élvonalba.

– Ez az egyensúly nagyon kibillent – fogalmazott Godra, sokallva a kézilabdára szánt évi ötmillió lejt, miközben – elmondása szerint – a többi sportág másfél millió lejből „takaréklángon van tartva”, és nem tudják, hogy miből fogják támogatni a városi távhőszolgáltatást igénybe vevő lakosokat sem.

Elkaszálták a jövőt?
A VSK Székelyudvarhely hároméves stratégiában álmodta meg az udvarhelyi kézilabda közeljövőjét, elképzelésüket be is mutatták az önkormányzati testületnek, amely elkaszálta a projektet.

– Volt egy akár merésznek is mondható elképzelésünk, de most teljesen tanácstalanok vagyunk. Folyamatosan azon töprengünk, hogy mitévők legyünk, hogyan tovább

– közölte megkeresésünkre Győri István, a VSK igazgatója.

Mester Zoltán, a VSK ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ha a csökkentett költségvetésükből kivonják a többi szakosztály működtetéséhez, illetve a különféle programok lebonyolításához szükséges pénzösszeget, akkor a kézilabdacsapat tavaszi idényének lejátszásához szükséges 1,2 millió lej biztosítva van, de az őszi idényre már csak ötszázezer lejük marad, ami kevesebb mint a fele annak az összegnek, ami egy másodosztályos csapat fenntartásához szükséges. Miközben a csapat magabiztosan halad az élvonalba való feljutás útján.

– Félmillió lejünk marad a következő idény őszi szezonjára, ebből legfeljebb egy ificsapatot lehet fenntartani. Ezzel a költségvetéssel a város lemondott a kézilabdaálmokról

– fogalmazott Mester.

Szponzorpénz is kell
Az önkormányzati döntésről megkérdeztük Benedek Árpád Csaba RMDSZ-es testületi tagot is, aki elmondta, hogy a múlt idényben a város rekordösszeggel, több mint hárommillió lejjel támogatta a VSK élvonalbeli szereplését, mégis kiesett a csapat. Ezt követően az önkormányzati testület hároméves stratégiát és egy ehhez kötődő pénzügyi tervezetet kért a VSK-tól, amely úgy vágott neki az új idénynek, hogy ezt nem nyújtotta be.

– Elvártuk a klubtól, hogy három évre előre, kiszámíthatóan, pénzügyi mérleggel tervezzen, ami nem történt meg

– közölte Benedek. Elmondta, hogy véleménye szerint egy másodosztályos kézilabdacsapat elsősorban helyi és környékbeli játékosokra építve ki tudná harcolni a feljutást. Az élvonal nyilván nagyobb költségvonzatú, de egy profi menedzsmenttel rendelkező klubnak képesnek kell lennie arra, hogy a költségvetésének legalább negyedét szponzorpénzből biztosítsa. (Információink szerint a VSK Udvarhely alig pár százezer lej külső pénzzel számol.)

Benedek Árpád Csaba hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-frakció mindössze egy ötszázezer lejes összeg átcsoportosítását javasolta a sportpályázati keretbe, a kétmillió lejes „lefaragást” a többségi POL-frakció indítványozta.

Mennyi az annyi?
2014-ben a Verestóy Attila szenátor tulajdonában lévő Székelyudvarhelyi KC költségvetése 800 ezer euró körül mozgott, ez a harmadik legnagyobb költségvetés volt a férfi kézilabda akkori élvonalában. Az SZKC a bajnokság negyedik helyén végzett, a Challenge-kupában (amelyet egy évvel később el is hódított) a negyeddöntőig jutott. Manapság egy bennmaradásért eséllyel küzdő kézilabdacsapat évi költségvetése egymillió eurónál kezdődik, a bákói önkormányzat ennyivel támogatja a Bákói CSM-t, amely jelenleg kilencedik a tizennégy csapatos Bölények Ligájában. Temesváron a városi sportklub költségvetését idén egymillió lejjel növelte a bánsági város önkormányzata, összesen 15,3 millió lejből (3,1 millió euróból) három szakosztályt működtet (kosárlabda, kézilabda, rögbi), mindegyiknek élvonalbeli csapata van.

A nagybányai önkormányzat szintén három csapatot tart fenn, csak a játékosok fizetésére 18,8 millió lejt (3,7 millió eurót) költ. A női kézilabdacsapatra 8,2 millió lejt (1,65 millió euró), a férfira pedig nyolcmillió lejt (1,6 millió euró). További 2,6 millió lejt (519 ezer eurót) szánnak a labdarúgócsapatra, amely a harmadosztályban sereghajtó.

Nyilván a fővárosban a legbőkezűbbek, ha közpénzen fenntartott sportklubok kerülnek szóba. A Bukaresti CSM esetében a bukaresti önkormányzat 1,72 millió lejt költ atlétikára, 1,73 milliót röplabdára, 4,5 milliót kézilabda utánpótlás-nevelésre és hatmillió lejt a hazai élvonalban negyedik helyezett férfi kézilabdacsapatra. De a női kézilabdacsapat több közpénzben részesül, mint az összes többi együttvéve.

Több pénz a nőknek
A román női kézilabda-élvonal Európában is kiemelkedőnek számít, ha eredményekben annyira nem is, de a pénzeket tekintve mindenképpen. Szakemberek szerint ez egy irreális és fenntarthatatlan helyzet, hiszen összesen hat klub gazdálkodik legalább tízmillió lejes (kétmillió eurós) költségvetésből, köztük olyan vidéki csapatok, mint Brăila, Buzău, Beszterce vagy Râmnicu Vâlcea. Utóbbi tízmilliót kap, legtöbbet pedig a hazai bajnokság, de a Bajnokok Ligájának megnyerésére is esélyes Bukaresti CSM. A fővárosi gárda 19 millió lejes (3,8 millió eurós) költségvetéssel rendelkezik, ebből négymillió lej szponzorpénz, a többit a fővárosi önkormányzat állja. A klub legjobban fizetett játékosa, Cristina Neagu havonta nettó 21 ezer eurót vághat zsebre, a tavalyi idény végéig, hat év alatt 1,3 millió eurót kézilabdázott össze (bónuszok nélkül) a CSM színeiben, szerződése 2025 nyaráig szól. Szintén a CSM-nél játszik az ország legjobb beállósa, Crina Pintea is, aki 2021-ben nettó 9000 eurós havi bérben részesült. Egy évet a Győri Audi ETO-nál töltött, havi 8000 eurós fizetésért, visszaigazolását követően már havi nettó 12 ezer euróért írt alá a CSM-hez, szerződése 2026-ban jár le.

És ha már szóba került, a Győri Audi ETO évi ötmillió euróból gazdálkodik, négymilliót az Audi fizet, egymillió eurót pedig a győri önkormányzat. De még ezek az összegek is eltörpülnek a legbőkezűbb hazai önkormányzat mellett, amelyet a Cenk alatt kell keresni. Az összesen tíz szakosztályt (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, röplabda, vízilabda stb.) működtető Brassói Corona menedzsere, Alexandru Dedu a tavalyi évhez képest tizenegymillió lejjel többet, összesen 44,9 millió lejt (mintegy kilencmillió eurót) kért fenntartójától, a brassói önkormányzattól, azzal az ígérettel, hogy saját forrásból további hárommillió lejjel egészíti ki a büdzsét. A testület egy banit sem faragott le a kért összegből.

A székelyudvarhelyi kézilabda jövője minden bizonnyal lesz még téma az udvarhelyi közéletben.