Néhány éve divatba jöttek a felnőtt színezők. Azt mondják róluk, hogy lecsendesítenek, segítenek a stressz oldásában, megmozgatják a kreativitást. A szé­kely­­udvarhelyi Bencze Zselyke Lélekszínező című könyve rendhagyó alkotás: unitárius mandalákat kínál, hogy a pörgős hétköznapokban álljunk meg egy pillanatra, és álmodjuk bele saját színeinket, érzéseinket vagy akár hitünket a körkörös ábrákba. [caption id="attachment_71040" align="aligncenter" width="1000"] Bencze Zselyke és Szalay Zsuzsanna. Saját színek, érzések, hitek Fotó: Simó Márton[/caption] Székelyudvarhelyen, a Művelődési Ház oszlopos termében Szalay Zsuzsanna pszichológus társaságában szerda délután mutatta be a szerző a kötetet. A Lélekszínező saját kézzel megrajzolt ötven mandalát tartalmaz, egy-egy idézettel kísérve, amelyek leginkább a Szentírásból származnak, de Oscar Wilde, József Attila, Wass Albert, Móricz Zsigmond gondolatai is megtalálhatók egy-egy rajz mellett. Mint köztudott, a mandala a távol-keleti kultúrákból származik, általában kör, korong formájában elhelyezett, hangsúlyos középponttal rendelkező, bonyolult, spirális vagy geometriai elemekkel telerajzolt ábra, amely a Teremtőt, mindennek a középpontját szimbolizálja, és a belőle áramló mindenfajta létezőt. Az üdvözítő rajz – A kötet azt is magában hordozza, hogy az unitárius vallás van annyira toleráns, hogy elfogadja: bármilyen út, ami elvezet Istenhez, az üdvözítő – válaszolt Szalay Zsuzsanna a könyvbemutatón arra a felvetésre, hogy miképpen fér össze a mandala az unitárius hittel. A mélyen hívő településfejlesztő mérnök magát próbálta belerajzolni a mandalákba. Születésük személyes történetét is megosztotta a közönséggel. Betegség „szövődményeként” kezdett el színezni a vőlegényétől ajándékba kapott könyvben, mert szükségét érezte a lecsendesedésnek, az önmagával való foglalkozásnak. Rituálészerűen színezett, majd egyszer csak felmerült a gondolat: ő maga is rajzolhatna mandalát. Innen kezdődött az alkotás folyamata, amelynek az eredménye a kötet, amelyben a mandalák az unitárius vallást próbálják szimbólumokon át bemutatni: a főbb ünnepeket, az élet állomásaihoz kötődő alkalmakat. A félszáz ábra maga is kört írt le: egy év teljes unitárius „hitvilágát”. – Egyfajta imádkozás volt számomra. Segített elengedni magam, találkozni az Istennel. Ezt az élményt szeretném átadni másoknak is – vallott az alkotási folyamatról Bencze Zselyke. [caption id="attachment_71042" align="aligncenter" width="1000"] Színezés, imádkozás, lecsendesedés. Unitárius mandalák Fotó: Asztalos Ágnes[/caption] Színezzünk ellazulásig Érdekessége a Lélekszíne­ző­nek, hogy befejezetlen man­da­lákat is tartalmaz, kedvet kíván ébreszteni, teret ad saját man­dalánk elkészítésére is. A kötetet forgatva a változatos, különleges ábrákat színezve más vallásúak is könnyedén megismerkedhetnek az unitáriusok főbb ünnepeivel, azok szimbolikájával, az idézetek pedig segíthetnek a meditációban. – Miközben színezünk, me­ditatív állapotba kerülhetünk. Ennek az ellazult állapotnak gyógyító hatása is van, helyre kerülnek az érzelmek, letisztulnak a gondolatok. A mandala a teljesség kivetülése, utazás önmagunkba, avagy találkozás a felsőbb hatalommal – vallotta egybehangzóan a pszichológus és az alkotó. Szalay megjegyezte: az Amerikai Művészetterápiás Társaság ajánlásban is megfogalmazta a mandalarajzolás, -készítés, -színezés terápiás hatását. Zselyke szerint érdemes időt adni magunknak a színezésre, ő például egy hétig foglalkozik egy ábrával. – Ha úgy festünk, hogy az idézetet közben megpróbáljuk továbbgondolni, akkor jó koncentrációs gyakorlat is a tevékenység, de mindenképpen örömforrás – összegzett a fiatal alkotó. A Lélekszínező. Unitárius man­dalák kötet saját kiadásban jelent meg, eljuttatják az egyházközségekhez, és várhatóan lesz könyvesbolt is, ahol majd megvásárolhatjuk, de ez utóbbi még szervezés alatt áll. Asztalos Ágnes