A magyarországi Legszebb konyhakertek elnevezésű versenyhez harminc konyhakerttel kapcsolódott idén a Székelyföldi Bio Egyesület és a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány. [caption id="attachment_2519" align="aligncenter" width="2376"] A Legszebb konyhakertek csíkszeredai díjazásán[/caption] [dropcap color="#" bgcolor="#" sradius="0"]L[/dropcap]egszebb konyhakertek elnevezéssel első ízben 2012-ben rendeztek vetélkedőt Magyarországon. A Kovács Szilvia, Karcag város alpolgármestere kezdeményezésére létrejött versenyre az első évben huszonketten neveztek – sikerét azóta az is bizonyítja, hogy tavaly már összesen 234 magyarországi, erdélyi, délvidéki, lengyelországi és angliai nevezője volt a megmérettetésnek. A program koordinációs központjának tájékoztatása szerint eddig összesen 2207 kertnevezés történt, és tavaly közel hétezer esemény fűződött a konyhakertek vetélkedőjéhez. 2015-ben Székelyföldről Agyag­falva, Árvát­falva, Bögöz, Felső­boldog­falva, Fe­nyéd, Csík­szereda, Homoród­szent­márton, Homoród­szentpál, Ká­nyád, Kemény­falva, Kénos, Kis­galamb­falva, Küküllőkeményfalva, Malom­falva, Máré­falva, Miklós­falva, Mo­gyorós, Orosz­hegy, Patakfalva, Simén­falva, Székely­dobó, Székely­keresztúr, Szé­kely­magy­arós, Székely­udvarhely, Szent­egyháza, Szenttamás és Zeteváralja konyhakertjeivel neveztek, idén pedig Székelyudvarhely, Csíkszereda, Torja, Dálnok, Lemhény, Kézdivásárhely és Ozsdola vett részt a vetélkedőn. Máthé Emma, a Székelyföldi Bio Egyesület elnöke magazinunknak elmondta: a székelyföldi háztáji gazdaságok majd mindenikére jellemző, hogy ott szépen gondozott konyhakertek vannak. A veteményesek „természetes” léte azonban sok-sok munkát, odafigyelést, tapasztalatot igényel a házi kertészektől, a gondos tervezéstől el egészen a megfelelő növénytársításig, az öntözéstől a szüretig. – Ritkán adatik meg, hogy a házi kertészeken kívül más is értékelje a kifejtett munkát, ezért is tartottam fontosnak, hogy a Magyarországon sikeresen működő program mintájára itthon is megszervezzük ezt a vetélkedőt – fogalmazott Máthé Emma. A mezőgazdasági szakember azt is hozzátette, az egyesület által szervezett tanfolyamokon már az első beszélgetésekkor kiderül, hogy ki milyen kerttel rendelkezik otthon, így a verseny résztvevőinek többsége is a hallgatók közül került ki. – A Legszebb konyhakertek verseny része, hogy ellátogatunk a kertekbe, a kertnézések pedig alkalmat teremtettek arra is, hogy lássuk, ki hogyan gondozza azt, milyen praktikákat alkalmaz a növényvédelemben vagy éppen a vetemény gyomtalanításában – részletezte Máthé Emma, majd hozzátette, a Székelyföldi Bio Egyesület vezetőjeként teljesen azonosulni tud Kovács Szilvia, a verseny ötletgazdájának azon célkitűzésével, hogy minél többen műveljenek konyhakertet, és az a tudás, amely eddig évszázadok során összegyűlt, továbböröklődhessen a generációk között. A Székelyföldi Bio Egyesület eddig helyi szinten szervezte meg a vetélkedőt, de az egyesület elnöke bízik abban, hogy jövőre már távolabbi kertészek előtt is megmutathatják a székelyföldi háztáji kertek szépségét. Az agrárszakember egyben hangsúlyozta: a konyhakertek esetében is már télen elkezdődik a kert megalapozása a magok előkészítésével, a palánták nevelésével. Máthé Emma úgy véli, a konyhakertek nemcsak a család, de a barátok, a rokonok számára is mindig tud egy kis figyelmességgel szolgálni. Ugyanakkor a háztáji kertek azok, amelyek évtizedeken át őrzik egy-egy jól bevált zöldség magját, éppen ezért akár magbankként is működhetnek. És nemcsak a házak udvarán, tömbházban is ki lehet próbálni a balkon kertészkedést, egy nyitott terasz is alkalmas arra, hogy friss fűszernövénnyel lehessen az asztalra kerülő ételnek sajátos, friss ízt adni. Idén a székelyföldi verseny keretében külön értékelték a csíki, az udvarhelyi és a kézdiszéki versenyzők eredményeit. Egyben arra biztatnak mindenkit, hogy jövőre minél nagyobb számban csatlakozzanak a versenyhez, hogy Székelyföldön is igazi mozgalom lehessen a konyhakertek versengése.