Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere a Hargita Népe kérdésére elmondta: szóbeli értesítést kaptak a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálattól, hogy eldőlt a per, és a döntés megfellebbezhetetlen. Az elöljáró arra számít, hogy néhány napon belül a hivatalos, írásbeli értesítést is megkapják a Bákó Megyei Ítélőtáblától.

 „Győzött az igazság”

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a közösségi oldalán közzétett videóbejegyzésben üdvözölte a döntést. „Ma győzött az igazság! Az ítélet végérvényes és visszavonhatatlan: az úzvölgyi katonatemetőben le kell bontani a betonkereszteket” – írta.

Az elöljáró közölte: az ítélet hivatalos indoklását várják, amint az megérkezik, 20 vagy 30 napon belül, fel fogják szólítani a dormánfalvi polgármesteri hivatalt, hogy hajtsák végre az ítéletet. Azaz bontsák le az illegálisan épített betonkereszteket. Az elöljáró hozzáfűzte: ha a felszólításnak nem tesz eleget a dormánfalvi önkormányzat, akkor azzal újabb bűncselekményt követ el, amelyért felelősségre vonható.

A megyeelnök később közleményében hozzáfűzte: folytatják a párbeszédet Bákó Megye Tanácsával, hogy a megfelelő helyen lehessen megünnepelni a román elesett katonákat is. Ugyanakkor emlékeztetett: Dormánfalva közpénzből, építkezési engedély nélkül, illegálisan, olyan területen állíttatta fel a betonkereszteket, amely nem a város tulajdonában van. Ezt követően perelte be a csíkszentmártoni önkormányzat Dormánfalvát, az ügy képviseletét a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vállalta el. „Az alapfokon megnyert per után kizárták a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot a perből, Csíkszentmárton község és Hargita Megye Tanácsa együtt vitték tovább az ügyet a Bákó megyei fellebbviteli bíróságon, még ha most egyesek a kemény munkát igyekeznek sajátjuknak tulajdonítani” – áll a megyei önkormányzat közleményében. 

Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke alig akarta elhinni a magyarság számára kedvező döntést. „Szinte hihetetlen, de a román igazságszolgáltatás néha sarkalatos ügyekben is képes korrekt döntést hozni” – fogalmazott lapunkhoz eljuttatott rövid közleményében.

Előzmények
Korábban Dormánfalva önkormányzata is pert indított Csíkszentmárton ellen, annak az önkormányzati határozatnak az érvénytelenítését kérve, amelyben a székelyföldi község nyilvánította közvagyonává a katonatemetőt. Ezt a pert 2021 októberében a moldvai önkormányzat jogerősen elveszítette. Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is része volt a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.