Hirdetés

Látlelet a székelyföldi oktatásról

Hogyan vélekednek a székelyföldi diákok és szülők az iskolai oktatásról? Mennyire fontos az érettségi? Hogyan lehet növelni a szakiskolák presztízsét? Többek között ezeket a kérdéseket járta körül egy friss kutatás, amelynek a bemutatóján hazai jó példákkal is megismerkedhettek a jelenlévők.

Asztalos Ágnes
Becsült olvasási idő: 8 perc
Látlelet a székelyföldi oktatásról
Pályakövetésre szükség van. Veres Hanga a nyílt napon Fotó: Bálint Károly

Átfogó, a székelyföldi magyar nyelvű középiskolai elméleti képzés, szakoktatás, valamint pályakövetési rendszer fejlesztési lehetőségeit vizsgáló kutatás készült ebben az évben, az eredményeket, következtetéseket csütörtökön a Szakma, tudás, karrier 2022 címmel meghirdetett nyílt napon mutatták be Székelyudvarhelyen. Főleg iskolaigazgatókat hívtak meg az eseményre, mert az eredeti elképzelés szerint a közös gondolkodás, javaslatok megfogalmazása is része lett volna a programnak, de – sajnos - eléggé kevesen jelentek meg. 

Több száz kérdőív

A projektet a budapesti székhelyű Nemzetstratégiai Kutatóintézet megbízásából, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) szakmai felügyelete mellett, a Magok Egyesület és az Orbán Balázs Intézet Egyesület végezte. A kutatás idén zajlott, kérdőíves felméréssel és mélyinterjúk készítésével szülők és diákok körében a három székelyföldi megyében, továbbá tanulmányozták a román jogi környezetet az oktatásra vonatkozóan, illetve hazai jó példák megismerését is bevonták a projektbe. 
Dr. Ilyés Ferenc, a SZÉK ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a cél a társadalom elvárásainak megismerése.
Három szálon „vizsgálódtak” a kutatásban részt vevő szakemberek: egyrészt a gyermek, szülő és az elméleti oktatás (336 diák és 113 szülő megkérdezésével), továbbá a gyermek, a szülő és a szakoktatás témákat járták körül (490 diák, 128 szülő megkérdezésével), illetve a pályaorientáció, pályakövetés helyzetét, 167 válasz kiértékelésével. 

Sok befektetés

Veres Hanga Katalin, a SZÉK munkatársának beszámolójából kiderült, hogy a tanórákon kívül főleg a sportra, másodsorban pedig a magánórákra fordítják a legtöbb időt a tanulók, a nyolcadikos záróvizsga, illetve az érettségi sikeréért az általános iskolások 78 százaléka, a középiskolások mintegy fele jár fizetett magánórákra, leginkább matematikából és románból. A szülők közel fele okként a jobb megértést jelölte meg, ezáltal érzik bebiztosítva magukat. Otthoni tanulásra átlagosan heti 9 órát fordítanak a tanulók, ebből legtöbb időt a románra. Ugyanakkor, ha a záróvizsgák eredményét nézzük, ez a sok romántanulásra fordított erőforrás odalesz – hangzott el a bemutatón. Véleményt kértek a tanárokról is, a válaszadók egy 1-5-ig terjedő skálán értékelhették a pedagógusokat különböző kritériumok alapján, a legjobb az 5-ös. Felkészültségükre majdnem 4-est kaptak, viszont az a kijelentés, hogy meg tudják szerettetni a tantárgyukat, mindössze 2,80-at kapott.

A magánoktatásról

Dáné Szilárd Hargita megyei tanfelügyelő arról beszélt, hogy a közoktatás túlságosan elméleti jellegű, és a jelenlegi rendszer a diákok kis százalékát segíti a munkaerőpiacra való belépésben. Megyénkben, de országos szinten is a legtöbb elméleti oktatásban részt vevő diák matematika-informatika szakon tanul. Azt is vizsgálták, hogy mennyire tartják fontosnak a diákok az érettségit, és kiderült, hogy mindössze 35 százalék válaszolt igennel. A magánoktatással kapcsolatos véleményekre is kíváncsiak voltak a kutatók, de egyelőre viszonylag alacsony az érdeklődés iránta. 

Duális a jövő

A kutatás szerint jelentős eltérés van aközött, ahogy a diákok, és ahogy a szülők látják a szakoktatás minőségét és értékét. Míg a diákok általában elégedettek a szakoktatással, a szülők már kevésbé. Összességében az is elmondható, hogy azok a tanulók jelentkeznek általában szakiskolába, akik eredetileg nem oda szeretnének menni – mondta a nyílt napon Trinfa Pálma, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola igazgatója. Mentalitásváltásra van tehát szükség, illetve a szakoktatás presztízsének növelésére, ehhez a szülők viszonyulásának megváltozására, de az iskolák és a szakképzésben részt vevő cégek hozzáállásának jobbítására és összefogására is. 

Szakmai gyakorlat

A pályaorientációt elméletben fontosnak tartják az iskolákban, de viszonylag kevés helyen működtetik szervezett formában, és még mindig vannak intézmények, ahol haszontalan dolognak tartják. Erről a témáról már dr. Székely Szilárd, a SZÉK oktatója beszélt, aki elmondta azt is, hogy a pályaorientációt már ötödik-hatodikban el kellene kezdeni. Kiemelte az ún. soft skillek (puha faktorok, avagy személyes és társas készségek, amelyek nem a tudáshoz kapcsolódnak, mint például a kommunikáció) fejlesztésének a fontosságát, és kijelentette, hogy a középiskolások esetében a legjobb szakmai gyakorlat a gólyabál szervezése és lebonyolítása. Az elemzés arra is rávilágít, hogy a komoly pályakövetés sem igazán működik a székelyföldi iskoláknál, és abban a 34 százalékában, ahol egyáltalán foglalkoznak ezzel, maximum ősszel megkérdezik a végzőseiket, hogy bejutottak-e, elhelyezkedtek-e valahol. A szakember szerint viszont legkevesebb 5-6 alkalommal kellene információt kérnie a kibocsátó tanintézménynek, és nemcsak a volt diáktól, hanem az egyetemről, munkahelyről is, ahová az bekerült. 

Az „elitiskola”

A nyílt napra online jelentkezett be Daniela Croitoru, a brassói Kronstadt Német Szakiskola igazgatónője. Ez az első duális szakiskola az országban, német modell alapján indult, első körben német tőkével működő cégek részvételével, a helyi polgármesteri hivatal és a Brassó megyei tanfelügyelőség hathatós támogatásával. Nemzetközi szinten elismert képesítést kapnak a diákok, akiknek létszáma évről évre nő, ma már több mint 30 osztállyal működik ez az „elit” szakiskola. A fiatalok az ország közel 20 megyéjéből érkeznek, hogy modern, piacképes szakmát sajátítsanak a fémmegmunkálás, elektronika, bőrfeldolgozás stb. szakterületeken, jövőre már 9 szakirányban. Az intézmény ma már 18 magáncéggel dolgozik együtt, amelyek egy egyesületbe tömörülve vesznek részt a szakképzésben egységes modellt alkalmazva, egységes hozzáállással. Tíz év alatt 2700 fiatal végzett itt, 90 százalékuk alkalmazást is nyert, biztos és jól képzett utánpótlást jelentve számos nagy és elismert vállalkozásnak.

A kolozsvári csoda

Eljött Székelyudvarhelyre Soly­mosi Zsolt, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója. A nagy múltú, jelenleg 821-es lélekszámú, óvodától tizenkettedik osztályig minőségi oktatást kínáló intézmény a hazai magyar iskolák közül az első a vizsgaeredmények szempontjából. Sikerük „titkai” között említette az aligazgató, hogy világos stratégia mentén működnek, magasra állították a mércét mind a tanárok, mind a diákok esetében, biztosítják a megfelelő és esztétikus infrastruktúrát, szabályozzák a diákok túlterhelését (például csak napi egy felmérő lehetséges, a házi feladatra fordított időt is mérik), teljesen online az ügyvitel, mentorprogramot futtatnak, és figyelnek a minőségi szabadidős lehetőségekre is. 
Végül Eduard Dobre, a Kolping Románia Szervezet igazgatója beszélt a Cool Academy keretein belül zajló szakoktatásról, amely egyre sikeresebb Brassóban, és Temesváron is megvetette a lábát, ők a vendéglátóiparban nyújtanak korszerű képzési lehetőséget, akár a hátrányos helyzetű diákok számára is.
A nyílt nap során többször is elhangzott, hogy a célok elérése érdekében egyfajta decentralizációra lenne szükség az oktatási rendszeren belül, alakuljanak akár önkormányzati, akár alapítványi iskolák. Mint kiderült, a lehetőség tulajdonképpen adott, csak pénz és politikai akarat kell hozzá.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!