Iskolásokkal ismertette meg az erdőgazdálkodási tevékenységet a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás Ivóban. A tegnapi esemény a zetelaki kultúrotthonban kezdődött, majd erdőjárással és közös ebéddel zárult.
– Meg kell ismerni a fákat, hogy megértsük az erdő működését és fejlődését – hangzott el a zetelaki kultúrotthonban, ahová a gyülekező után a helyi iskola udvaráról vonultak át a diákok.
Madár Zsolt, az eseményt szervező társulás elnöke elmondta, erdő nélkül nincs élet.
– Mint köztudott, az erdő szűri a vizet, tisztítja a levegőt – hangsúlyozta, hozzáfűzve: – Bár tudatában vagyunk annak, hogy az erdők képezik a föld tüdejét, évente 15 milliárd fával lesz kevesebb.
Mint mondta, korábban a földgolyónak több mint felét erdő borította, ez mára harmadára csökkent.
A társulás elnöke megjegyezte, fontos, hogy a diákok is tisztában legyenek az erdőgazdálkodás fontosságával, hiszen a következő kéz, amibe ez erdők kerülni fognak, az övék lesz.
– Nagyszüleinknek köszönhetően szép erdők maradtak ránk, feladatunk és a ti feladatotok is ezt megőrizni, hogy utánatok majd a gyerekeitek, unokáitok is használni tudják – vonta le a következtetést.

Az erdő nemcsak haszon, örökség

– Zetelaka község számára megtisztelő, hogy itt szervezik meg a diákoknak a programot, jobb helyet nem is találhattak volna, hiszen a község területeinek több mint fele erdő – jegyezte meg Nagy Attila, a község polgármestere.
Az elöljáró – megerősítve a korábban elhangzottakat – felhívta a figyelmet a felelősségtudatos erdőhasználatra.
– Őseink nem folytattak rablógazdálkodást az erdőinkben, csak ami szükséges volt számukra, annyit vágtak ki, zsindelyt és építőanyagot állítottak elő a kitermelt fákból – hangsúlyozta.
A polgármester szerint a hasonló tevékenységek szervezése azért is fontos, hogy a fiatalok tisztában legyenek azzal, hogy az erdő – gazdasági vonatkozása mellett – az örökségük, amire vigyázni kell és meg kell őrizni.
A helyi erdésztársaság elnöke, András Róbert, az erdőben található értékekre hívta fel a figyelmet, mint közölte: legtöbben ismerik az erdők hatásait és forrásait – építőanyag, turizmus, erdei gyümölcsök, gombák, tiszta víz – viszont a velük való gazdálkodás hátterét már kevesebben.

A legdrágább fa

Az ismertetőt követően lehetőség nyílt a kérdezésre, a diákok két kérdést tettek fel: melyik a legértékesebb fa, és a környéken hol lehet találni belőle. Válaszként András Róbert a fekete diót nevezte meg, amelynek élőhelyéről is beszámolt: a székelyudvarhelyi Sétatéren is találni példányokat, és a helyi erdészet is telepített ilyen fajt a zetelaki csemeteültetvényébe.
Madár Zsolt humorosan megjegyezte, bár ez a legdrágább fa – kétezer euró is lehet köbmétere –, nem kell nekiszökni s kivágni.
– Kisléptékű, automatizált, de annál hatékonyabb erdőgazdálkodási irányba haladunk, aki nem fog tudni alkalmazkodni és felzárkózni az új pályázati kiírásokhoz és újításokhoz, az lemarad – mutatott rá Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Külföldi tartózkodása miatt videohívásban szólt az esemény résztvevőihez. Mint mondta, más irányba halad korunk erdőgazdálkodása, és a régi módszerek egyre kevésbé fognak beválni.
– Vége lesz egyszer a műanyag világnak, az erdő viszont örök, ez a jövő útja – emelte ki.
A tanácselnök a diákokba reményt öntve hozzátette: nem kell külföldre menni megélhetésért, itthon is lehet családot alapítani és fenntartani, az erdőgazdálkodás pedig ehhez megfelelő fedezet.

Erdőjárás

A bemutató elhangzása után a diákok kürtőskaláccsal tölthették meg hasukat és zsebeiket, ezt követően három autóbusz szállította őket az ivói Kecskevész erdőrészre. A helyszínre érve a diákokat nagyjából harmincfős csapatokra osztották, egy-egy erdész és tanár kíséretében az erdőrész különböző pontjait kereste fel. Az egyik csapattal tartottunk mi is egy ideig. A gyermekek az erdőbe érve máris szembesültek egy találós kérdéssel: mi lehet a fára kihelyezett ragacsos fehér tábla? A csapatot vezető erdésztől megtudtuk: apácalepke-csapdáról van szó, ami a nőstény rovar által termelt feromont áraszt, lépre csalva ezzel a párosodni vágyó hímeket. Mint megtudtuk, az apácalepke kiváltképp a fenyvesekre jelent nagy veszélyt, ugyanis tűlevelekkel táplálkozik és a lepkepondró a kéreg alá rágva magát a fa nedveit szívja el.
A terepszemlén a diákok további rovarcsapdákkal, a fákon található jelzésekkel és az erdőgazdálkodás módszertanával is megismerkedhettek. Az eseményen résztvevők lelkesedését az esős idő sem hűtötte le, de az induláskor elfogyasztott kürtőskalács és a meleg ebéd javában erősítette a diákcsapatok kíváncsiságát.