Hogyan válasszunk karácsonyfát?

A karácsony fontos része a fenyőfa, ugyanakkor egyre többen teszik fel a kérdést: milyen karácsony­fát válasszunk, ha szeretnénk környezetbarát módon ünnepelni? A döntés nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk, hiszen mind a vágott, mind a cserepes, mind a műfenyőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A tudatos választáshoz érdemes végiggondolni az ökológiai lábnyomot, a hosszú távú hatásokat és a saját lehetőségeinket.

Nagyálmos Ildikó
Hogyan válasszunk karácsonyfát?
Fotó: Lőrincz László

Vágott fenyő – tényleg környezetszennyező?

A közvélekedéssel ellentétben a vágott fenyő nem feltétlenül rossz választás, ha megbízható forrásból származik. A legtöbb karácsonyi fenyő kifejezetten erre a célra ültetett ültetvényeken nő, nem erdőkből vágják ki őket. Ezek az ültetvények éveken át szén-dioxidot kötnek meg, javítják a talaj állapotát, és élőhelyet nyújtanak kisebb állatoknak és rovaroknak. A vágást követően pedig a területre új fákat ültetnek, így a folyamat viszonylag fenntartható. A környezetterhelést inkább a szállítás és az esetleges vegyszerezés okozza. Ezért érdemes helyi termelőtől vásárolni, lehetőleg permetezésmentes vagy biogazdálkodásból származó fát. Fontos, hogy a fa ünnepek után komposztálható vagy elszállítható legyen olyan gyűjtőhelyre, ahol aprítják és újrahasznosítják.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


Cserepes fenyő – a zöldebb, de kényesebb megoldás

Sokan választják a cserepes fenyőt, mert szeretnék a fát karácsony után kiültetni a kertbe. Ökológiai szem­pontból ez kitűnő ötlet lehet – feltéve, hogy megfelelően bánunk vele. A cse­repes fenyők ugyanis érzékenyek a hirtelen hőmérséklet-változásra, a túl meleg szobára és a kiszáradásra.
Ahhoz, hogy a fa életben maradjon: maximum 1–1,5 hétig legyen bent, hűvösebb helyre érdemes tenni, nem szabad túlöntözni, kiültetés előtt fo­kozatosan kell visszaszoktatni a kinti hőmérséklethez. A cserepes fenyő előnye, hogy tovább él, árnyékot ad, és hosszú éveken át szén-dioxidot köt meg. Hátránya, hogy sokszor túl kicsi cserépben árulják, vagy már eleve sérült gyökérzettel kerül forgalomba. Érdemes megbízható kertészetből választani.

Műfenyő – csak akkor éri meg, ha évekig használjuk

A műfenyő elsőre környezetbarátnak tűnhet, hiszen „nem kell miatta fát kivágni”. Valójában azonban az előállítása energiaigényes, műanyagból és fémekből készül, sokszor távol-keleti országokból szállítják, és a legtöbb modell nem újrahasznosítható. Egy műfenyő ökológiai lábnyoma csak akkor térül meg, ha legalább 10–15 éven át használjuk.
A műfenyő előnye: nincs tűhullás, könnyen tárolható, gazdaságos hosszú távon. Hátránya: nehezen lebomló hulladék, gyártása nagy környezeti terheléssel jár, „természetes élményt” kevésbé ad.

Alternatív megoldások – kreatív és fenntartható

Egyre népszerűbbek az alternatív ka­rácsonyfák, amelyek minimális kör­nyezetterheléssel készülnek, mégis hangulatosak: falra szerelt faágakból vagy sodrott kötelekből készült „lapos fa”, újrahasznosított deszkákból épített faforma, növényekből összeállított ünnepi dekoráció, bérelhető karácsonyfa – bizonyos helyeken már működik ilyen szolgáltatás. Ezek a lehetőségek különösen akkor jók, ha kicsi a lakás, vagy szeretnénk csökkenteni az ünnepek ökológiai lábnyomát.

Végül milyen fát válasszunk?

Ökológiai szempontból a legjobb választás általában a helyi termelőtől származó vágott fenyő, komposztálási lehetőséggel, vagy megbízható kertészetből vett cserepes fenyő, ha tudjuk biztosítani a megfelelő gondozást. A műfenyő akkor környezetbarát döntés, ha évtizedekig használjuk, és nem cseréljük le divatból.
A lényeg: a karácsony ünnepe akkor is teljes, ha a fa kiválasztásánál tudatosak és felelősek vagyunk. A cél, hogy a meghittség és a természet tisztelete egyszerre legyen jelen az otthonunkban.





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!