Az utóbbi 25 esztendő során országunk gazdaságában is bekövetkezett az a szerkezetváltás, miszerint hovatovább gyarapodott, gyarapodik a privátszektor és teret veszít az állami. Ez tulajdonképpen a többé-kevésbé sikeres privatizáció végkifejleménye. Számbelileg kevesebb ma már az állami érdekeltségű cégek száma, de ugyanakkor egyes szektorokban továbbra is döntő szerepük és monopolhelyzetük van az állami érdekeltségű cégeknek. Így van ez például az energetikai szektorban (s azon belül mindenekelőtt a villamosenergia-termelésben), egyes bányaipari alágazatokban. A jelenlegi helyzet szerint egyes ágazatokban van egy erős állami szektor, de számbelileg a vezető szerepet a privát tulajdonban lévő cégek töltik be (ezek esetében viszont a hazai tőkéjű cégek úgymond eltörpülnek a külföldi vagy a vegyes tőkéjű cégek mellett). A megyék, a települések szintjén ugyanakkor az utóbbi évek során megmutatkozott egy másabb tendencia is: országszerte számos területi-közigazgatási egység hozott létre részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű kereskedelmi társaságot bizonyos helyi szolgáltatások biztosítása céljából vagy helyi igények kielégítése végett. Az önkormányzati vállalkozások hol szerencsésnek és eredményesnek bizonyultak, hol pedig kevésbé. Voltak esetek, amikor nem mérték fel kellőképpen a távlatokat, sem pedig a sajátos lehetőségeket és erőforrásaikat, s végül is azok a helyi érdekeltségű cégek jobbára „kínlódtak” és a túlélésre rendezkedtek be. Ám arra is volt példa, hogy néhány éves tevékenység után a fizetésképtelenség, illetve a csőd szélére sodródtak. Tágabb összefüggésben megemlíthetjük azt is, hogy egyes esetekben célszerűnek nemigen nevezhető módon próbálták „életképesebbé tenni” az egyik vagy a másik vállalkozást, s amikor ezt állítjuk, a törzstőkeemelés gyakorlatára utalunk. Mit mutat a leltár? Lássuk a Hargita megyei konkrét helyzetet. A kereskedelmi törzskönyvi nyilvántartás, valamint az adóhatósági szervek szerint megyénkben negyven köztulajdonban lévő rt. és kft. tevékenykedik, legalábbis papíron. Ezek közül egyetlen van állami tulajdonban, a székelyudvarhelyi székhelyű Agroprodcom Rt., amely tudtunkkal az állami mezőgazdasági szektorban fehér hollónak számít, ugyanis ez az egyetlen ilyen profilú állami érdekeltségű cég az országban. Egyébként valamikor napirenden szerepelt a privatizációja, de nem tudni miért, arra végül is nem került sor. Eredményes tevékenységről sem igen lehet beszélni a cég esetében, legalábbis a 2015-ös esztendei pénzügyi mérleg tükrében, ugyanis abban egy több mint 104 000 lej értékű veszteség szerepel. A többi 39 köztulajdonban lévő cég helyi alárendeltségben van, azaz a tulajdonos az adott területi-közigazgatási egység, s annak döntéshozatali testületére hárul azok felügyelete, bizonyos, a sorsukat befolyásoló döntések meghozatala (például a tőkeemelésre vonatkozóan). Az elmúlt esztendőre vonatkozóan a szóban forgó köztulajdonban lévő cégek közül négy (a székelyudvarhelyi Acatel Kft., a csíkszeredai székhelyű Proiect Consulting Harghita Kft., a gyergyóhollói Roua Munților Kft. és a csíkszentmihályi Szépköztár Kft. valamilyen okból kifolyólag elmulasztotta az éves pénzügyi jelentés benyújtását a közpénzügyi szervekhez. De menjünk tovább: a pénzügyi mérleget benyújtó 35 cég közül tíznek nemigen volt mivel dicsekednie, lévén, hogy a 2015-ös esztendőben (egyik-másik egyébként nem első ízben) veszteséget jegyzett. Melyik kisebb értékűt, melyik nagyobbat. A csíkszeredai Goscom Rt. például közel 2,5 millió lej értékűt, a székelyudvarhelyi Udvarhelyi Média Kft. több mint 528 000 lejest, a csíkmadarasi Gos Mad Kft. több mint 308 000 lejest, a gyergyószentmiklósi Vitalissima Kft. közel 253 000 lejest., a csíkszeredai Csíki Trans Kft. több mint 71 600 lejest, a csíkkarcfalvi Csíki Jégkorong Kft. pedig több mint 60 500 lejest. Van két olyan kft. is, amely ritkaságszámba menő módon zárta a 2015-ös esztendőt, nevezetesen nullás egyenleggel, azaz nem könyvelt el sem veszteséget, sem nyereséget. Számviteli szakértők szerint ezek csodával határos esetek. De ez van. Vannak kivételes esetek is, amikor viszonylag jelentős nyereségről tanúskodik a pénzügyi mérleg: a parajdi Wellness Center Kft. a 2015-ös esztendőt közel 88 ezer lejes nyereséggel zárta, a tusnádfürdői Wellness Tusnád Kft. pedig közel 701 ezer lejessel. Ennek a két cégnek a példája azt bizonyítja, hogy ahol valóban számoltak a helyi adottságokkal és lehetőségekkel és sikerült előteremteni, illetve kiharcolni a szükséges beruházási forrásokat, ott valóban beigazolódhatnak a számítások. Amit szem elől tévesztettek Szakhatósági ellenőrzések megállapításaiból arra a következtetésre juthatunk, hogy a megyénkbeli 39 helyi érdekeltségű köztulajdonban lévő kereskedelmi társaság túlnyomó többsége esetében figyelmen kívül hagyták egy igen lényeges és fontos jogszabály előírásainak a gyakorlatba ültetését. A köztulajdonban lévő vállalatok testületi kormányzására vonatkozó 2011/109-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely még 2011 decemberében jelent meg. Ez arra kötelezte volna az állam, valamint a területi-közigazgatási egységek tulajdonában lévő cégeket, illetve a tulajdonjoggal rendelkező helyhatóságokat, hogy érvényt szerezzenek egy új vezetési mechanizmusnak, azon felül, amelyet a kereskedelmi társaságokra vonatkozó jogszabályozások előírnak. Megyénk esetében félhivatalos értesüléseink szerint csak két kereskedelmi társaság, a zetelaki Goscom Zetelaka Kft. és a parajdi Wellness Center Kft. tett lépéseket a 2001/109-es sürgősségi kormányrendelet előírásainak gyakorlatba ültetése érdekében. Amúgy a szóban forgó mulasztás okán az említett jogszabály előírásainak értelmében a közpénzügyi minisztérium illetékesei szankciókat róhatnak ki. A Hivatalos Közlöny június 1-i számában jelent meg a 2011/109-es sürgősségi kormányrendeletet módosításokkal és kiegészítésekkel jóváhagyó 2016/111-es törvény. E törvény révén egyebek mellett újabb határidőket szabtak meg annak előírásai gyakorlatba ültetésére, azaz azoknak a testületeknek a létrehozására, amelyekre az állami és a helyi érdekeltségű cégek felügyelete és irányítása hárul. Hecser Zoltán