Hirdetés

Közösségben gondolkodás a piacokon

HN-információ
Hol segít egy védjegy? címmel szervez szakmai képzést a Hargita Megye Tanácsának alintézményeként működő Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség. Az eseményen elhangzó előadások a pályázati lehetőségekről, az értékesítési folyamatokról, de a termék és az adott terület környezeti adottságainak harmonizálásáról is tájékoztatja a jelenlevőket. Cilip Árpád, az ügynökség igazgatója kiemelte: a képzés fókusza a közösségben gondolkodás lesz, ezért a Hegyvidéki Termék és Székely Termék védjegyek megszerzése mellett a vidéki gasztropontok potenciáljáról és a kialakítási feltételeiről is felvilágosítást adnak az online is közvetített háromórás eseményen. Szakmai képzést szervez Hol segít egy védjegy? címmel a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség. A szervező intézmény vezetője, Cilip Árpád rámutatott: Székelyföldön rengeteg termelő a hagyományos módszereket használva állítja elő a hagyományos termékeit. A Székely termék védjegycsalád tizenegy éves múltja bizonyítja, hogy kistermelőként megéri csoportosulásban, egy hosszabb munkafolyamatban a jövőbeli célokért dolgozni. – Tizenegy évvel ezelőtt túlélési lehetőség volt a Székely Termék védjegy ötlete, hiszen egy, a Hargita Megye Tanácsa által szervezett sajttermelői képzés után kiderült, hogy a helyi gazdáknak és termelőknek a szakmai tudás elsajátítása után sincs nagy lehetőségük az értékesítésre – idézte fel a hajdani problémát Cilip Árpád. A Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója elmondta: akkor még csak a piacozás és a termelői vásárok lehetőségét jelentette a Székely termék védjegy, viszont mára már nagyobb a vonzáskör. Jelenleg az általa vezetett intézmény hatáskörébe tartozik a védjegy népszerűsítése, terjesztése és ismertetése, ezért elsőként szembesültek a Székely termékben rejlő potenciállal és a továbbgondolási lehetőségekkel. – A termelőnek a minőség hozza a legbiztosabb profitot, de a folyamatos terjeszkedési és fejlődési lehetőségekhez a védjegyek és csoportosulások jelentik a megoldást. Mi ehhez szeretnénk megteremteni minden lehetőséget, hiszen a tizenegy éves múlt azt igazolja, hogy van egy tudatos vásárlói kör, amelyik nagyobb bizalmat szavaz a védjeggyel ellátott terméknek, sőt hajlandó akár többet fizetni a minőségi és a minőségéről visszaigazolt termékért – magyarázta Cilip Árpád. Az ügynökség vezetője szerint rengeteg székelyföldi kistermelő mögött van a sikert biztosító történet: a termékeik egészségesek, nem használnak felesleges vegyszereket, az esetleges állatállományt természetes környezetben nevelik, valamint rendhagyó körülmények közt és rendhagyó módszerekkel állítják elő mai napig az árujukat. Viszont a vásárlóval csak úgy lehet sikeres dialógusba kerülni, ha előre és hitelesen tájékoztatják a termékről. – Az előadások programpontján a Hegyvidéki termék védjegy is szerepel, hiszen a Székely termék mintájára indítottuk útjára ezt a minősítést. Minden védjegy esetében meg kell felelni bizonyos kritériumoknak, de amint a logó felkerül a termékre, máris közvetíti az információt, az elismerést és a megbízhatóságot – vette számba az előnyöket. A védjegy viszont nemcsak az adott termék arculatát formálja, de pénztárcabarát lehetőséget is nyújt a termelőnek. Cilip Árpád elmondása szerint a Hegyvidéki termék védjegy megszerzése a kilencszázalékos forgalmi adót öt százalékra csökkenti, ami óriási gazdasági terhet vesz le a termelő válláról. – A Hargita megyei gazdák és termelők a helyi földrajzi adottságoknak hála, előnnyel indulnak az alfölddel szemben: a hegyvidéki zónákat körülhatárolták, kevesebb a megmunkálható terület, ezért kisebb birtokkal és kevesebb terméssel is jogosultak a pályázatokra – vázolta a hegyvidéki földművelés anyagi előnyeit Cilip Árpád. Tekintve, hogy 2021-ben a Vidéki Beruházások Ügynöksége (AFIR) külön forrásokból, külön pályázatokat írt ki a hegyvidéki és az alföldi nagygazdáknak, Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége is arra a következtetésre jutott, hogy a termékeket is meg kell különböztetni. Cilip Árpád szerint nagy előny, hogy nemcsak mennyiségben, de minőségben sem kell a székelyföldi gazdáknak az alföldi nagytermelőkkel versenyezniük. – Hektárra lebontva a hegyvidéken előállított termék hozama sokkal kevesebb, viszont minőségben és az előállítási nehézségben is jelentős különbségek vannak. Ahhoz viszont, hogy a fogyasztó ne túlárazásként értelmezze a Ialomița és a Hargita megyei termékek közötti eltérést, a Hegyvidéki védjegynek fel kell kerülnie a termékre – emelte ki Cilip Árpád. Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója arról is beszámolt, hogy ezek a védjegyek a székelyföldi régiók gasztronómiai modernizációjában is fontos szerepet töltenek be, ezért folyamatos együttműködésben vannak a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulással (Hargita ADI) is. A csíkszeredai szakmai képzés keretein belül a gasztropontok kialakítására is kitérnek, ezzel is népszerűsítve a helyi turizmust és a kulturális étkezést. Szabó Károly, a társulat ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a harmadik éve érvénybe lépett törvény lehetőséget teremt arra, hogy háztájon megtermelt zöldégeket és húsféléket anélkül szolgáljanak fel, hogy megfelelnék a szigorú vendéglői körülményeknek. – Egy gasztropont esetében egyszerűbbek a követelmények, viszont a forgalom is korlátozott: legfennebb 12 embert lehet kiszolgálni. Ebben az esetben az állatok és húsfélék feldolgozása is csak a kötelező vizsgálatokhoz kötött, így a disznó, szárnyas és juhfélék levágását hivatalos mészárszék helyett a háztáji körülmények közt is végre lehet hajtani – hangsúlyozta Szabó Károly. A gasztropont kialakításánál kizáró jellegű követelmény, hogy a felszolgált termékek kétharmada termelői engedéllyel rendelkező helyi gazdáktól kell származzon, viszont a fennmaradó, helyben nem beszerezhető alapanyagokat külső forrásokból is meg lehet vásárolni. Cilip Árpád és Szabó Károly is osztja a véleményt, miszerint a fennálló lehetőségek sok előnyt jelentenek a helyi termelők számára, viszont információ hiányában sokan elesnek az esélyektől. A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulat ügyvezető igazgatója rámutatott: Hargita megyében mindössze három gasztropont működik, míg a szomszédos Brassó megyében ez a szám meghaladja a százat is. Az aránytalanság feloldására folyamatos képzési lehetőségeket biztosítanak a megye teljes területén, jelenleg nagy reményeket fűznek a közeljövőben induló homoródalmási gasztronómiai kurzushoz. – Idén szeretnénk eljuttatni az információt Gyergyószentmiklós környékére, de Udvarhelyszéken, elsődlegesen Korondon is tervezünk hasonló képzéseket indítani – számolt be a jövőbeli tervekről. Szabó Károly hangsúlyozta: a kurzus elvégzése nem feltétele a gasztropont kialakításának, viszont az elindításhoz szükséges egy egyszerű vállalkozási forma működése, amihez elengedhetetlen a szakirányú képzettséget igazoló diploma. – A Hegyvidéki Térségek Ügynöksége és a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által szervezett képzést teljesítők jogosultságot nyernek a vállalkozások elindítására a cégbíróságon – részletezte a képzés nyújtotta lehetőségeket Szabó Károly. Az elmúlt héten Csíkszent­simonban sikerült megszervezni a képzést, ahol Szabó Károly megelégedésére negyven fő részt vett a tanfolyamon. Elmondása szerint az eddigi tapasztalatok szerint legalább harminc érdeklődő mindig jelentkezik, de a szám még nőhet. – Csíkmadarason, Csíkszép­vízen és a Gyimesekben voltak eddig nagyon eredményes alkalmaink, de a 2022-es év egyik elsődleges célkitűzése, hogy minél több emberhez juttassuk el ezt a fejlődési lehetőséget. Az év végére szeretnénk elérni ezer embert a tanfolyammal, így ezzel a számmal már abban is reménykedhetünk, hogy jövőre kialakul legalább tíz-tizenöt új gasztropont Hargita megyében – vázolta fel a jövőbeli terveket Szabó Károly.

Demeter Adél-Hajnalka



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!