Tegnapi lapszámunkban már beszámoltunk ama kormányzati szándékról, melynek értelmében a közszférai bérezés jogszabályozását két szakaszban próbálják meg rendezni: egy, a jelenlegi helyzetet, illetve állapotokat korrigáló és a méltányosság elveit is szem előtt tartó sürgősségi kormányrendelet révén, a 2016-os és 2017-es évekre vonatkozóan, és egy törvénytervezet, amely arra lenne hivatott, hogy 2020-szal bezárólag „beütemezze” a közszférai intézményrendszer személyzete bérezésének alakulását. Ez utóbbi törvény tekintetében, mármint annak elfogadáskor, az idei parlamenti választások után felálló parlament, illetve kormány mondja, mondaná ki a végső szót. [caption id="attachment_27340" align="aligncenter" width="400"] Adrian Solomon: Vészjelzést próbáltunk adni...[/caption] Ha minden a múlt szerdai kormányülést követően elhangzott bejelentések szerint alakul, akkor a kormány e héten elfogadhatja a már említett sürgősségi kormányrendeletet. Akaratlanul is feltételes módot kell használnunk, mert nem elég egyértelmű, ami eddig elhangzott: egy adott pillanatban úgy lehetett érteni, hogy a kormányrendeletet ezen a héten elfogadják, egy másik pillanatban pedig úgy, hogy annak csak a tervezetére bólintanak rá, azt követően azt nyilvánosságra hozzák, illetve közvitára bocsátják. Ilyenképpen pedig csak egy későbbi időpontban kerül sor annak jóváhagyására és a Hivatalos Közlönyben való megjelentetésére. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra is, hogy vasárnap Bogdan Hossu, a Cartel Alfa Szakszervezeti Konföderáció elnöke azt nyilatkozta, hogy a kormányülés napján lezajlott egyeztetések során érdemi döntés nem született, minden függőben maradt, és kedden (a mai napon) 11 órakor egy újabb találkozóra kerül sor a kormányzati illetékesekkel. Ő volt az, aki azt is hangoztatta, hogy a szerdai (a holnapi) kormányülést követően hozzák majd nyilvánosságra és bocsátják közvitára a tervezet szövegét. Ha igaz az az állítás, miszerint érdembeni döntés nem született, akkor abból az következtethető ki, hogy a szakszervezetek nem értenek egyet a sürgősségi kormányrendeletben szereplő bérkiigazítási előírásokkal. Egyébként a kormány a munkaügyi minisztérium részéről az elmúlt napokban ezzel a kormányrendelet-tervezettel, valamint az azzal kapcsolatos egyeztetésekről semminemű közlemény nem jelent meg. (Tegnap a Profit.ro hírportálon megjelent a jogszabály állítólagos tervezete, de annak forrása „ismeretlen”, s ezért annak ismertetésére nem térnénk ki.) Parlamenti viták Az idei közszférai bérezésre vonatkozó 2015/57-es sürgősségi kormányrendeletnek a parlamenti jóváhagyási vitája most van folyamatban, amint már arra utaltunk hétfőn megjelent írásunkban. A kormányrendeletet jóváhagyó törvény akár olyan is lehet, amely nemcsak az idei közszférai bérezés tekintetében hozhat változásokat, hanem akár a jövőre nézve is. Ilyenképpen pedig elméletileg akár az is megtörténhet, hogy két párhuzamban haladó jogszabály is létezhet, vagy két olyan, amelynek előírásai esetleg egymásnak ellentmondanak. Egyébként a sürgősségi kormányrendelet megvitatása egyelőre a képviselőház munkaügyi szakbizottságában zajlik. Annak múlt keddi hét órás ülését követően a bizottság elnöke, Adrian Solomon, szociáldemokrata képviselő kijelentette, hogy az általuk beterjesztett módosító és kiegészítő indítványok egyben arra is hivatottak, hogy újólag felhívják a kormány figyelmét az egységes bérezési törvény szükségességére. „Egy vészjelzést próbáltunk adni” – így a bizottság elnöke. És ha már az indítványoknál tartunk, akkor utalnunk kell arra is, hogy azok között vannak olyanok is, amelyek alaposan „megterhelnék” az állami költségvetést, például az, amely értelmében a helyi közigazgatásban tevékenykedők béreit azonos szintre hoznák a központi közigazgatásban tevékenykedőkével. Ez az intézkedés állítólag 1,6 milliárd lejes pluszkiadást jelentene éves viszonylatban. Felvetődött az is, hogy az önfinanszírozó közintézmények esetében a kollektív munkaszerződések határidejének lejárta után is megmaradjanak a 2015. december 1-jén hatályban lévő bérszintek. Ez azért, mert állítólag a szóban forgó intézmények alkalmazottainak nagy része hátrányos helyzetbe kerülhet. Azonban meg kell említenünk, hogy a legfelsőbb bíróságnak egy minapi, a 2016/2-es döntése értelmében ilyen esetekben nem lehet meghosszabbítani a kollektív munkaszerződések hatályosságát, és alkalmazni kell a 2010/284-es bérezési kerettörvény vonatkozó előírásait. Korai lenne arról beszélni, mi lesz a sorsa a parlamentben a szóban forgó 2015/57-es sürgősségi kormányrendeletnek. Mondjuk ezt, mert a szakbizottsági viták alig kezdődtek meg, s hetekbe is telhet, míg megszületik az azt szentesítő törvény. Egy dolog azonban bizonyos: valamiféle egyeztetésre szükség lesz, mert az szinte elképzelhetetlen, hogy ez a szóban forgó törvény ne számoljon azzal a sürgősségi kormányrendelettel, amelyet e hónapra beígért (igaz, augusztusi hatályba lépéssel) a kormány. Hecser Zoltán