A népi fürdőkről szóló riportsorozatunk zárásaként Péter Elekkel, az Országos Ásványvíz Rt. (S.N.A.M.) egykori munkatársával beszélgettünk. A nyugdíjazott geológus segítségével átfogó képet nyerhettünk a népi fürdők természeti és gazdasági adottságait illetően, emellett szó esett a fürdők kialakulásáról, a felelősségvállalásról és a bennük rejlő további lehetőségekről. Péter Elek geológus számos érdekes dologra rávilágított a népi fürdők történetében, kialakulásában és működésében. A szakember az anyagi helyzetet érintően kiemelte, a megfelelő pénzügyi alapok biztosítása is rengeteget nyomott a latban. Az is igaz, hogy csak az utóbbi évtizedekben kapcsolódtak be hidrogeológusok és tájépítészek is ebbe a tevékenységbe. – A népi fürdőket volt alkalmam megismerni és tanulmányozni, főként az ásványvizek fontosabb jellegzetességei szempontjából, a mennyiségi és minőségi paramétereket figyelembe véve. Amint a szakirodalomból és a falvak híreiből értesülhettünk, a népi fürdők általában reményteljesen, sikeresen indultak, de előfordultak sikertelen, sötét esetek is, amikor rögtön az indulást követő fázisokban akadályba ütköztek, gyakran az építkezés, de legtöbbször a karbantartás miatt. Megalakuláskor minden népi fürdő külön-külön sajátos természeti és gazdasági feltétellel rendelkezett, sorsa nagyban függött a helyi tanácsok és a népesség lelkesedésétől, kezdeményezésétől és hozzáértésétől – fejtette ki Péter Elek. [caption id="attachment_127404" align="aligncenter" width="1714"] Rendezett fürdő. Törődést és felelősségvállalást igényel[/caption] A népi fürdők változatossága Bár a települések lakossága már a múlt századoktól kezdve eredményesen használta ezeket az ásványvizeket a különböző betegségek kezelésére, nem léteztek és ma sincsenek fürdőgyógyászati (balneológiai) tanulmányok és javallatok a népi fürdők borvizeinek használatára. Így azokra a régi hagyományokra alapozunk, amelyek apáról fiúra öröklődtek, bár ezeket sokan – főként a fiatal generáció – nem ismeri el. – Személyesen nagyon fontosnak tartom, hogy a balneológiai javallat legyen érthető, legyen konkretizálva az az egy-két betegség, aminek gyógyítása esélyes és a helységben már sokan kisebb-nagyobb sikerrel kipróbálták. A népi fürdők rákfenéje a karbantartás, a hovatartozás és ennek felelőssége, nemcsak indításkor, hanem folytonosan, így elkerülhető az egyébként egy-két év után tapasztalható tönkremenésük. Nyilvánvalóan egy helyi fürdő léte sok mindentől függ. Vannak már eleve kedvező helyzetekkel rendelkező fürdők – főútvonalak mentén vagy közelében kiépített környezettel, fürdőmedencével, kezelőközponttal, elszállásolási lehetőségekkel, szaunával, sportpályával, előnyös természeti adottságokkal – míg mások csak kis forrásokkal, jelentéktelen befektetésekkel rendelkeznek és kopár helyeken, messze a településektől, kis famedencékbe foglalva, ki vannak téve a környék és az éghajlat viszontagságainak, néha gazdátlanok is – tette hozzá a szakember. Jelenleg a nyilvántartásban lévő népi fürdők állapota régiónként változó, de általában nem megfelelő és messze áll a kor követelményeitől. Ezért is van az, hogy inkább a közép és idős korosztály látogatja őket, főleg reumatikus és keringésrendszeri betegségek gyógyítására, ehhez sokszor társul az ivókúra emésztőrendszerre kimutatott jótékony hatása. A népi fürdők esetében lényeges lenne az orvosi-balneológiai asszisztencia bevezetése és meghonosítása is, legalább a nagyobb, látogatottabb népi fürdők erre létesített térségében, ami egyelőre álomnak tűnik, de a közeljövőben talán kivitelezhető – magyarázta Péter Elek.

Vlaicu Lajos (folytatjuk)