A KALOT Egyesület keretében Hargita Megye Tanácsa és a Communitas Alapítvány támogatásával Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen összesen kilenc olvasóklubcsoport működik. A csoport tagjai havonta találkoznak, tagjai többnyire kortárs magyar és világirodalmi műveket olvasnak és vitatnak meg szakértők vezetésével. Ezek közül a művek közül ajánlanak az Olvasóklub szakmai vezetői havonta egyet olvasóinknak. Murakami Haruki A kurblimadár krónikája című regényét ajánlja az olvasók figyelmébe Kisgyörgy Ilona.

Okada és felesége, Ku­miko fiatal házasok, közös életükben nincsen semmi rendkívüli. Dolgoznak, néha étterembe járnak, és csendesen élnek kertvárosi házukban. A történet ott kezdődik, hogy Okada felmond a munkahelyén, otthon marad, vezeti a háztartást, és ahogy eltávolodik a társadalomban elfoglalt addigi helyétől, mintha egy más normalitás részévé kezdene válni. Ezzel egy időben furcsa telefonhívásokat kezd kapni, furcsa emberekkel alakul ki kapcsolata, és egy furcsa hely, egy elhagyott telek és az azon lévő kiszáradt kút kezd egyre nagyobb szerepet kapni az életében.
Amikor a felesége elhagyja, a főhős az okok keresésére indul, és innentől a történet egy más, paranormális síkra kerül, és egy olyan történetben találjuk magunkat, ahol a jó és a rossz erői csapnak össze, és a történetbe fokozatosan beleszövődött különös alakok és események más, a mindennapi valóságon túlmutató jelentést nyernek. Több operára is történik utalás a szövegben, de a legexplicitebb talán a Mozart Varázsfuvolájára, akárcsak Okadának, a főhősnek ott is a sötét erők hatalmába került kedvesét kell kiszabadítania. Az alakmások, alakváltoztatások és névcserék szintén mintha egy klasszikus komédia kellékei lennének, csak itt nem a nevettetést szolgálják, hanem egy kirakós részei.
A trilógia azonban túllép egy egyszerű kalandos történet keretein, több irányba is kínál értelmezési lehetőséget. Külön világként jelenik meg a jó és a rossz, de szembállítódik a normális és a furcsa, a tárgyi és a mentális, illetve a jelen és a múlt is. A különböző valóságok között portálként működhet például az álom, a kiszáradt kút, illetve a számítógépes képernyő. Nagy szerepet kap a könyvben (noha némileg esetlegesen kapcsolódik a főszálhoz) a kínai területek második világháborús japán megszállása, illetve az ehhez fűződő emberi és embertelen történetek. És közben újra meg újra megszólal a kurblimadár hangja, mintha felhúzná a világot, hogy aztán az haladjon a valahol már megszabott végkifejlet felé. A történet végén persze sikerül legyőzni a gonoszt, az olvasó azonban egy kis hiányérzettel marad, mert az a rengeteg elem, amit a szöveg egy kirakós részeiként prezentált, nem áll össze egységes képpé. Van, amire találunk megfejtést, van amire nem. Ezért a végén fellépő hiányérzetért azonban kárpótol a szöveg kimeríthetetlen részletgazdagsága és olvasmányossága.