Kiszúrták a szemü(n)ket...
Amint már arról hírt adtunk, a kormány múlt szerdai, azaz november 15-i ülésén szinte meglepetésszerűen elfogadták az állami, valamint a társadalombiztosítási költségvetés idei második kiigazítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeleteket. Azok a Hivatalos Közlöny online kiadásában nem sokkal éjfél előtt jelentek meg pénteken. Az ez esztendei állami költségvetés kiigazítására vonatkozó 2017/83-as sürgősségi kormányrendeletről, illetve a társadalombiztosítási költségvetés kiigazítására vonatkozó 2017/84-es sürgősségi kormányrendeletről van szó.
Mihai Tudose kormányfő a kormányülést felvezető rövid expozéjában jó hírként közölte, hogy a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva országunk 8,8%-os gazdasági növekedést jegyzett, ami optimizmusra késztet, előrevetítve azt is, hogy éves viszonylatban 6% körül lehet a szóban forgó növekedés. Hozzáfűzte azt is, hogy a napirendre került költségvetés-kiigazítás nyomán is a GDP-arányos költségvetési hiány 3% alatt marad. A költségvetés-kiigazításra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kapcsán Ionuț Mișa közpénzügyi miniszter felvázolt néhány sarokszámot is. Mindenekelőtt azt, hogy az eredetileg előre jelzett 5,6%-os gazdasági növekedéssel szemben lehetővé vált 6,1%-os elérése, ugyanakkor a GDP elérte a 842,5 milliárd lejt a várható 837,2 milliárd lejjel szemben. Ilyen körülmények között az általános konszolidált költségvetés bevételei is a tervezettnél 280,2 millió lejjel gyarapodtak. Nyomatékolta azt is, hogy a mostani, a második költségvetés-kiigazítás is pozitív lesz, ugyanakkor lesznek olyan főhitelutalványozók, amelyektől pénzalapokat vonnak el, de másoknak pótlólagosan költségvetési forrásokat biztosítanak. A kiadások szintjén az előirányzott szerint 503,8 millió lejes pótlólagos kiutalásra lehet számítani, de a helyi költségvetések esetében az azok számára pótlólagosan kiutalt összegek együttes értéke 611,9 millió lej lesz. Nyomatékolta azt is, hogy a mostani költségvetés-kiigazítás révén pótlólagos alapok biztosítódnak a tanügyi káderek által megnyert perek nyomán megítélt bérkülönbözetek kifizetésére, a gyerekvédelmi rendszer finanszírozására és a fogyatékkal élő személyek jogosultságainak a kifizetésére, a katonai nyugdíjak folyósítására, az egészségügyi személyzet egyes bérjogosultságainak a kifizetésére, valamint az egészségvédelmi programok finanszírozására.
Kinek több, kinek kevesebb
Az államigazgatási központi intézmények, illetve a fő hitelutalványozók szintjén legnagyobb pótlólagos kiutalásban a munkaügyi minisztérium részesült, nevezetesen közel 631 millió lej értékűben. Ebből 537 millió lej a fogyatékkal élő személyek jogosultságainak a kifizetésére, az állami, családi pótlékra, a gyerekgondozási havi illetmények folyósítására fordítandó. A belügyminisztérium több mint 360 millió lejes pótlólagos kiutalásban részesült, s az mindenekelőtt az idei esztendőben tartalékállományba helyezett káderek szolgálati nyugdíjának a kifizetésére irányult. Ugyancsak jelentős pótlólagos költségvetési alapban részesült a szállításügyi minisztérium, az igazságügyi minisztérium és az egészségügyi minisztérium, továbbá az egészségbiztosítási országos alap költségvetése, akárcsak a társadalombiztosítási költségvetés. Lefaragtak a környezetvédelmi, a közpénzügyi, a művelődésügyi, a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium költségvetési előirányzataiból is.
A szükségesnél jóval kevesebb
A helyi költségvetések tekintetében igen „szűkszavú” a sürgősségi kormányrendelet: annak egyetlen cikkelye, a 23-as taglalja a területi-közigazgatási egységeket érintő előírásokat. Ezek szerint az áfából számfejtett, a helyi költségvetések kiadásainak a finanszírozására fordítandó összegeket megemelik mintegy 611,5 millió lejjel. Ebből országos viszonylatban a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozására mintegy 65,4 millió lej fordítandó, 545,5 millió lej pedig a községek, a városok és a municípiumok szintjén decentralizált költségek finanszírozására. (Az első költségvetés-kiigazításnál a szóban forgó összegek értéke 255 millió, illetve 421 millió lej volt.) A megyei szintű kiadások esetében a pótlólagosan kiutalt pénzalapok a gyermekvédelmi rendszerek finanszírozására, a már említett tanügyi bérkülönbözetek kifizetésére fordítandó. A községek, a városok és a municípiumok szintjén decentralizált költségek finanszírozására pótlólagosan kiutalt összegek leosztására a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok igazgatója/a megyei közpénzügyi adminisztráció főnökének a döntése révén kerül sor, a tanfelügyelőségek közreműködésével. Nézzük meg Hargita megye esetében mit is jelentenek az említett pótlólagos kiutalások. A megyei szintű decentralizált kiadások pótlólagos finanszírozására 1 766 000 lejt utaltak ki, ebből 1 497 000 lejt a gyermekvédelmi rendszer fenntartására. Ez az utóbbi összeg ahhoz képest, hogy állítólag mintegy 8,5 millió lej lenne szükséges, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság számára csupán egy cseppet jelenthet a tengerben. Egyébként országos viszonylatban nemigen van olyan megye, amely esetében kétmillió lejt meghaladó pótlólagos összeg kiutalására került volna sor. A községek, a városok és a municípiumok szintjén decentralizált költségek finanszírozására megyénk pótlólagosan mintegy 12,7 millió lejes kiutalásban részesült, ennek döntő hányada, nevezetesen 8,9 millió lej a bírósági úton megítélt bérkülönbözetek kifizetésére fordítandó. További 3,8 millió lej pedig az állami egyetem előtti oktatási egységek alapfinanszírozására. Az érdekesség kedvéért: a szeptemberi első költségvetés-kiigazításnál a megyei szintű kiadásokra pótlólagosan 4 millió lejt utaltak ki; a községek, a városok és a municípiumok szintjén pótlólagosan kiutalt összeg értéke pedig 3 millió lej körül volt.
Végezetül utalhatunk arra is, hogy a társadalombiztosítási költségvetés kiigazítására vonatkozó 2017/84-es sürgősségi kormányrendelet értelmében a társadalombiztosítási költségvetés bevételeit kiegészítették 323 millió lejjel, ebből mintegy 207 millió lej a saját bevételekből származik, 115,8 millió lej pedig az állami költségvetésből nyújtott szubvencióból. Ugyanakkor a kiadási oldalon is megjelenik a szóban forgó 323 millió lejes összeg.
Hecser Zoltán