Részben érthető, hogy a jelenlegi kaotikus állapotok közepette a kormány egyes intézkedéseiről utólag bebizonyosodott, hogy azok elhamarkodottak voltak és kiigazításra szorulnak. Ugyanakkor egyes meghozott jogszabályokat alig néhány nap elteltével ki kell egészíteni vagy módosítani kell, mint ahogy az történt a 2020/30-as sürgősségi kormányrendelettel is, amely március 21-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben, s öt nap múltán, azaz március 26-án módosították és kiegészítették a március 26-án keltezett 2020/32-es sürgősségi kormányrendelettel. Hasonló sorsra jutott az ugyancsak március 21-én elfogadott 2020/29-es sürgősségi kormányrendelet is, amelynek jó néhány előírását is módosította az április 2-án elfogadott 2020/42-es sürgősségi kormányrendelet. A Hivatalos Közlöny április 4-i számában jelent meg a szóban forgó 2020/42-es sürgősségi kormányrendelet, amely révén újólag módosították és kiegészítették az IMM INVEST ROMÁNIA elnevezésű, a kis- és középvállalkozásokat támogató programra vonatkozó 2017/110-es sürgősségi kormányrendeletet, valamint jóváhagyták a kis- és középvállalkozások tevékenysége fenntartására hivatott állami segély sémáját a COVID-19 világjárvány generálta gazdasági krízis kontextusában. Ha a jogszabálynak ezt a tekervényes címét tartjuk szem előtt, akkor úgy tűnne, hogy annak nem sok köze lehet a már említett 2020/19-es sürgősségi kormányrendelethez. Igen ám, de ez utóbbi révén már előzetesen is módosították a kis- és középvállalkozások támogatási programjára vonatkozó 2017/110-es sürgősségi kormányrendelet jó néhány előírását. Most azok egy részét pontosították, átírták, kibővítették stb. A lényeg az, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a programban résztvevők javára állami garancia nyújtható különböző kategóriájú hitelek felvétele esetén. A 2020/19-es sürgősségi kormányrendeletben megállapított felső határ, nevezetesen 10 millió lej, nem változott meg, s annak égisze alatt egy kedvezményezett akár több hitelt is felvehet; működőtőke finanszírozása végett legfeljebb 5 millió lejt, beruházási hitelek végett pedig legfeljebb 10 millió lejt. A mostani jogszabályba bekerültek bizonyos feltételek is, mármint az értékhatárok tekintetében. Ezek szerint az értékhatár lehet a bérrel kapcsolatos költségek (beleértve a hozzájárulásokat is) kétszerese vagy a 2019-es esztendei üzleti forgalom 25%-a. Majdnem mindegyik kis- és középvállalkozás jogosult lehet az állami garanciájú hitelfelvételre, kivételt képezve a szerencsejátékokkal és a fogadással kapcsolatos tevékenységek, a fegyver, a lőszer, a robbanószer, a dohány és a szesz gyártása, az állami ellenőrzés alá tartozó nyersanyagok, növények termesztése, valamint a magánnyomozói és testőri tevékenységek. A 2019. január 1. után létrehozott vállalkozások esetében a hitel maximális kvantuma nem haladhatja meg az első két évi tevékenységre felbecsült összeget (a bérezéssel kapcsolatos kiadások összegéről van szó). Az üzleti forgalom tekintetében pedig annak nettó értékéről van szó, vagy a független tevékenységből jövedelmet realizáló magánszemélyek esetében a bruttó jövedelemről, vagy az éves jövedelmi normáról, megfelelően a jövedelmi adóra és a befizetendő társadalombiztosítási hozzájárulásokra vonatkozó 2019-es esztendei egységes nyilatkozatnak. Értékhatárt jelenthet az az érték is, amely a hiteligénylő likviditási szükségleteiből derül ki, s az magába foglalhatja mind a működőtőkével kapcsolatos költségeket, mind pedig a beruházásokkal kapcsolatos költségeket, azzal a feltétellel, hogy bemutatásra kerüljenek igazoló okiratok. Ebben az esetben a hitel kvantuma nem haladhatja meg a likviditási szükségleteket a hitelnyújtás pillanatát követő 18 hónapra. Ezen hitelek esetében az állami garancia a finanszírozás legfeljebb 80%-a lehet (a garantált hitellel kapcsolatos kamatok, jutalékok nélkül). Továbbá igényelhető egy vagy több hitel beruházás megvalósítása végett és/vagy egy vagy több hitel/hitelvonal működőtőke finanszírozására, az állam által legfeljebb 80%-os garantálás mellett. Ezen esetekben az állami garanciájú finanszírozások együttes értéke egy kedvezményezett esetében legfeljebb 10 millió lej lehet. A működőtőke esetében a hitel értéke egy 5 millió lejes értékhatáron belül nem haladhatja meg az utóbbi két esztendőbeli működőtőkével kapcsolatos kiadások átlagát. A beruházások esetén a finanszírozás maximális értéke 10 millió lej lehet. A mikrovállalkozások vagy a kisvállalkozások esetében az állami garanciavállalás a hitel értékének maximum 90%-a lehet. A mikrovállalkozások esetében a hitel maximális értéke nem haladhatja meg az 500 ezer lejt, a kisvállalatok esetében pedig az 1 millió lejt. A szóban forgó vállalkozások esetében is előír a jogszabály bizonyos értékhatár-kritériumokat. A kamatok szubvencionálása tekintetében nem módosult a jogszabályozás, a szubvencionálási arány 100%-os marad, de megváltozott a szubvencionálás periódusa. A hitelek/hitelvonalak nyújtásának időpontjától 2020. december 31-ig. (A megelőző jogszabályozás szerint a kamatszubvencionálás 2021. március 31-ig volt érvényben, pontosabban lett volna érvényben.) Feltételekhez kötött Említettük, hogy vannak olyan tevékenységi területek, amelyek esetében a jelenleg hatályos jogszabályozás értelmében nem igényelhető jutányos hitel. Ettől függetlenül a jogosultak esetében is eleget kell tenni bizonyos feltételeknek. A sürgősségi kormányrendelet értelmében a következő feltételeknek kell eleget tennie a hitelt igénylő kis- és középvállalkozásnak: a kedvezményezett a 2019. december 31-ét megelőző utolsó hat hónap során nem szerepelt hátralékos hitelekkel, vagy amennyiben igen, akkor azok a hitelkockázati központ adattárában az A, B, C kategóriákba legyenek besorolva; nem volt számára megtiltva 2019. december 31-én a csekk-kibocsátás és nem szerepel 2019. december 31-ét megelőző utolsó hat hónapban saját váltóval kapcsolatos nagy incidensben; a hitelintézetnek be tud mutatni oldalági garanciákat; benyújt egy olyan írásos dokumentumot, amely révén vállalja, hogy a 2020. április 4-én meglevő személyzetéből nem bocsát el 2020. december 31-ig. A finanszírozás maximális időtartama 72 hónap (az eddigi jogszabályozásban az 100 hónap volt), mármint a beruházások végett felvett hitelek esetében, és 36 hónap a működőtőke végett felvett hitelek/hitelvonalak esetében. A működőtőke hitelek/hitelvonalak meghosszabbíthatók legfeljebb 36 hónappal, következvén, hogy a meghosszabbítás utolsó évében a visszatérítésre a sürgősségi kormányrendelet módszertani normái révén megállapított feltételek között kerüljön sor. Az állami segély sémája Amint már arra utaltunk, a minap megjelent sürgősségi kormányrendelet révén bevezetésre kerül egy olyan állami segély sémája, amely révén a világjárvány generálta gazdasági krízis kontextusában lehetőség teremtődött a kis- és középvállalkozások megsegélyezésére. Erre tulajdonképpen az IMM INVEST ROMÁNIA program keretében kerül sor, összhangban az azt jóváhagyó, utólag módosított és kiegészített 2017/110-es sürgősségi kormányrendelet előírásaival. A kormányrendeletben utalás van arra is, hogy ennek a sémának az alapján nyújtott állami segélyek kompatibilisek az Európai Bizottság állami segélyezési legújabb intézkedéseivel, ugyanakkor a szóban forgó támogatás nyújtására az Európai Bizottság engedélyezési döntésének a megszerzése után kerül sor. Kezdenénk a kezdettel: a mostani állami segélyezési séma alapján 80%-os vagy 90%-os garanciát nyújtanak azon finanszírozások értékére vonatkozóan, amelyekre az utólag módosított és kiegészített 2017/110-es sürgősségi kormányrendelet előírásai értelmében kerül sor. Az állami garanciák időtartama nem haladhatja meg a 6 esztendőt, az állami segélyezési sémát a közpénzügyi minisztérium nyújtja, a kis- és középvállalkozások hiteleinek országos garantáló alapja (FNGCIMM) pedig a séma ügykezelésének a hatáskörét látja el. Azok a kis- és középvállalkozások, amelyek az utólag módosított és kiegészített 2017/110-es sürgősségi kormányrendelet vonatkozó előírásainak megfelelően szerződtek le garantált hiteleket, kedvezményezettjei lesznek egy 800 ezer euróig terjedő grantnak (pénzsegélynek). Ennek a korlátait a kockázati jutalék értéke, az adminisztrálási jutalék értéke, valamint a hitelekkel/hitelvonalakkal kapcsolatos kamatok „szabják meg”. (Következésképpen az a bizonyos 800 ezer euró/vállalkozás a felső határát jelenti a grantnak.) A 800 ezer eurós felső értékhatár kiszámításánál alkalmazandó euró/lej árfolyam az a Román Nemzeti Bank által megjelölt, amely érvényes volt a finanszírozási akkord kibocsátásának az időpontjában. Állami segély nyújtható továbbá azon kis- és középvállalkozásoknak, amelyek tevékenységüket a mezőgazdasági termények feldolgozása és forgalmazása terén fejtik ki, de csak azzal a feltétellel, hogy az állami segély ne legyen részben vagy teljesen átruházva az elsődleges termelőkre, a segély kvantuma pedig ne legyen megállapítva az elsődleges termelőktől megvásárolt termékek mennyisége vagy ára alapján. A mezőgazdasági, a halászati és a haltenyésztési szektorban a következő feltételeket kell alkalmazni: a halászatban és a haltenyésztésben érdekelt cégek esetében a segély nem haladhatja meg vállalatonként a 120 ezer eurót vagy a 100 ezer eurót azon vállalatok esetében, amelyek tevékenységüket a mezőgazdasági termékek elsődleges termesztése terén fejtik ki. Ugyanakkor mindennemű összeg bruttó összeg kell hogy legyen, tehát az adó és a különböző illetékek jóváírása előtti. Az elsődleges mezőgazdasági termékeket előállító tevékenységi szektorokban nyújtott segély kvantuma nem állapítható meg a piacra bevezetett termékek mennyisége vagy ára alapján. Amennyiben egy vállalat a tevékenységét több szektorban fejti ki, s amelyek esetében a maximális kvantumok különbözőek, az adott cégnek megfelelő eszközökkel biztosítania kell azt a tényt, hogy a tevékenységek közül mindegyik betartja a megfelelő értékhatárt, és összességében nem lépik túl a lehetséges legnagyobb kvantumot. Kedvezményezettek… Az állami segélyben a séma alapján mindazon kis- és középvállalkozások részesülhetnek, amelyekre vonatkozik a 2017/110-es sürgősségi kormányrendelet (a támogatásban nem részesülhető szektorokat fentebb már nevesítettük), amennyiben teljesítik a következő feltételeket: olyan mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek eleget tesznek a 2017/110-es sürgősségi kormányrendelet 2-es és 3-as szakasza előírásának; velük szemben nem bocsátottak ki állami segélyt visszaigénylő döntéseket, vagy ha igen, azokat végre is hajtották, megfelelően a hatályos törvényes előírásoknak; nem kérelmeztek másabb állami segélyezési típust ugyanazon költségek elszámolására; 2019. december 31-én nem találtattak az Európai Bizottság 2017/1084-es rendelete előírásainak értelmében nehéz helyzetben, de nehézségekkel szembesültek vagy nehéz helyzetbe kerültek utólag a világjárvány okán; írásos dokumentumot nyújtanak be, amely révén vállalják, hogy az április 4-én meglévő személyzetből nem bocsátanak el 2020. december 31-ig (de a vállalat az alkalmazottak munkaprogramját a tevékenysége majdani alakulása függvényében szervezheti meg). Az állami segélyezési séma költségvetése 781 millió lej, a becslések szerint pedig a kedvezményezettek száma legfeljebb 40 ezer lehet. A séma érvényességi periódusa, azaz az a periódus, amely során kiválogatódnak a kedvezményezettek és kibocsátódnak a garancialevelek, a finanszírozási akkordok – azaz a 2020. április 4. és a 2020. december 31. közti időszak, a grantok folyósítására pedig 2020. április 4. és 2021. március 31. között kerülhet sor.

Hecser Zoltán