Homoródkará­csony­fal­va északnyugati részén, a Kis-Homo­ród jobb oldalán, egy véderdő oltalmában található térségünk egyik legkülönlegesebb turisztikai látnivalója, Székelyföld egyetlen a szelídgesztenye-ligete. A homoródkarácsonyfalvi szelídgesztenye-liget 2011-ben megnyerte a Zöld SzékelyFöld Egyesület által kezdeményezett verseny, a Székelyföld 7 csodája első helyezését. Az ültetvény történetéről, mai állapotáról és a szelídgesztenye felhasználásáról Oklánd község polgármesterét, Godra Lehelt és Orbán Csabát, a ho­moródkarácsonyfalvi közbirtokosság elnökét kérdeztük.

Kopár oldal volt

Godra Lehel, Oklánd község polgármestere beszámolt arról, hogy a szájhagyomány szerint Kelemen Lajos helyi tanító kezdeményezésére, a helyi közösség összefogásával ültettek ötven szelídgesztenye- és százötven diófacsemetét 1905-ben azért, hogy a falut megvédje a nyugat felől érkező természeti csapásoktól. 
Mivel a szelídgesztenye a mediterrán éghajlatot kedveli, Európában a Földközi-tenger térségében és Kis-Ázsia észak-iráni hegyvidékén van leginkább jelen, és meglehetősen igényes faj mind talaját, mind fekvését illetően, ezért is számít különlegességnek fennmaradása Hargita megyében, Székelyföldön, állítja a szakirodalom.

– Orbán Balázs írásaiban és a 19. század végi telekkönyvi nyilvántartásban a ho­mo­ródkarácsonyfalvi sze­líd­gesztenye-liget területe még kopár, meredek oldalként szerepel. Viszont valamikor a század végén, az akkori kormány kezdeményezésére és támogatásával, talajvédelmi és eróziógátló megfontolásokból, több székely falu határában, így Ka­rá­csony­falván is véderdőket ültettek

– közölte a község polgármestere.
A községbelieknek azonban meggyőződése, hogy az 1,2 hektáron elterülő gesztenyést a véderdő telepítése után ültették, mert fejlődésének és megmaradásának záloga a véderdő biztosította kedvező környezet, és az így kialakult mikroklíma.
A homoródkarácsonyfalvi közbirtokosság elnöke, Orbán Csaba elmondta: a szelídgesztenye-liget a kommu­nizmus évei alatt az erdészet kezelésébe került, és bár kissé elhanyagolták, a fákat szerencsére nem termelték ki. A közbirtokosságok újraalakulásával a hely szerepe újra felértékelődött, az ültetvény jogilag jelenleg is a ho­mo­ródkarácsonyfalvi köz­birtokosság telekkönyvelt tulajdona és az erdészeti üzemterv egyik alparcellája.
Története kezdetén, 1905-ben ötven szelídgesztenye- és százötven diófacsemetét ültettek, a kétszázból ma 186 fa található a területen, ebből 140 diófa és 46 gesztenyefa. Érdekességként kiemelte, hogy míg a környéken többségében meszes talaj van, a gesztenyés területén vulkanikus.

Külleme, termése

A szelídgesztenye tekintélyes, a harminc métert is elérheti, szép lombkoronájával, hatalmas, bordás törzsével, sárga virágtömegével a leglátványosabb fák közé tartozik. Levelei fényesek, hosszúkásak, lándzsa alakúak és 15-25 centiméter hosszúak. Virágai egylakiak, vagyis ugyanazon fán vannak a porzós és termős virágok, ezért rendszeresen csak akkor terem, ha a fák nagyobb számban vannak egymás mellett. Virágzása júliusban történik, a beporzást a rovarok végzik, a beporzás után a termős virágok zöld, tüskés kupacspikkelyű gömbbé, burokká növekednek, bennük általában három makktermés-gesztenye fejlődik. Az érett makk csúcsos, fényes sötétbarna.
Orbán Csaba kifejtette: bár egész októberben érik, inkább csak a hónap vége felé nyílik ki a burok és hull le a termés, amikor a hóharmat már megüti.

Az ültetvény jelene

Az évek során a szelídgesztenye-liget területrendezésen, rehabilitáláson esett át, ami szaktanulmány alapján történt, topográfiai felméréseket végeztek, mind a 186 fát nyilvántartásba vették, és egyenként mindegyik fa esetében megállapították a szükséges gondozási és ápolási teendőket. Az ültetvény fenntartása érdekében csemetekertet is létesítettek.
A liget régebben is kikapcsolódási helyként szolgált, ma is használják az ültetvényen elhelyezett asztalokat, padokat, filagóriákat – amelyeket szintén a területrendezés részeként helyeztek el –, akik pihenése, kikapcsolódásra vágynak.
A homoródkarácsonyfalvi szelídgesztenye-liget hozzájárul a turizmus fellendítéséhez is azáltal, hogy már közel két évtizede minden október első szombatján megszervezik a már hagyományos Szelídgesztenye Fesztivált. Az eseményen az érdeklődőket kulturális és gyermekprogramokkal, kézműves-tevékenységekkel, vásárral, főzőversennyel, fellépésekkel várják, emellett pedig a gesztenye elkészítésének különböző módjaival is megismerkedhetnek a látogatók. A Szelídgesztenye Fesztivált Oklánd Község Polgármesteri Hivatala és a Dungó Kulturális Egyesület szervezi.

Orbán Csaba, a homoród­ka­rá­csonyfalvi közbirtokosság elnöke elmondta: az ültetvény nem őrzött, a szelídgesztenyét bárki szedheti, a falubeliek hagyományosan főzve fogyasztják. Hozzátette: évek óta tervezik, hogy a terményt őrizzék, majd szervezetten gyűjtsék be, és valamely városi cukrászdának vagy pékségnek eladják, hogy minél több finomság készülhessen belőle, de ez idáig nem tudták megvalósítani.