Homoród­kará­csony­fal­va Ok­lánd község egyik települése a Kis-Homoród völgyében. A főút mentén hosszan elterülő falu közepén emelkedik egy kis domb, rajta magasodik a 13. század második felében épült templom. Unitárius egyházközsége egyike a legkorábban alakult egyházközségeknek Erdélyben, az egyistenhitre térő közösség megtartotta a templomot magának. Jelenleg alig több mint kétszáz főt számlál a gyülekezet. A hófehér kis templomot – amelyen jelenleg külső felújításokat végeznek – a 17. században emelt kőfal öleli, ezenkívül a domboldalt is körbekerítették. Kapuját az unitáriusok faragott címere díszíti. Benedek Mihály unitárius lelkész több mint két és fél évtizede szolgál a faluban, ez idő alatt, de nem csak, nagyon sok meglepetéssel szolgált a műemlék templom. Legutóbb az elmúlt ősszel.

Egyelőre megfejthetetlen üzenet

A lelkész elmondta, a közeljövőben készül nyugalomba vonulni, de mielőtt befejezné lelkészi pályafutását, úgy gondolta, külsőleg is megszépítik és lefestik a templomot. Terveik megvalósítása érdekében pályáztak és nyertek százezer lej támogatást Hargita Megye Tanácsának egyházakat támogató programjában.

– Azt a tanácsot kaptuk az egyház vezetőségétől, hogy a munkálatot falkutatás előzze meg. Erre az elmúlt ősszel került sor, és ekkor került elő az a kő a torony falán, amelyen háromsoros rovásírás felirat található

– közölte Benedek Mihály. 
A feliratot nem sikerült megfejteni, még zajlanak a kutatások, de nem ez volt az első rovásírásos lelet a templomban. A torony belső részén, a lőrés fölött található egy rovásjelekkel faragott kő.

– Ahol a külső kő található, belül egy henger alakú kövön láthatók rovásjelek, azt már évtizedekkel ezelőtt megtalálták. Megfejtése nincs a szemöldökkövön lévő jeleknek, többen kutatták, publikáltak róla, de arra a következtetésre jutottak a szakértők, hogy nem csupán székely rovásjeleket tartalmaz, így nem tudták megfejteni

– számolt be a lelkész, annak lehetőségét sem zárva ki, hogy a most talált kő megfejtése adhat majd némi magyarázatot a korábban talált írásra.
A templom egyébként kelet–nyugat tájolású, a késő román kor és a gótika stílusjegyeit őrzi. A félköríves negyedgömb alakú szentélyrész megmaradt eredeti formájában. A templomhajó falkoronáját a 17. században magasították, kívülről támpillérekkel erősítették meg.

Csodás falképek, kazettás mennyezet

A templom alapos szemrevételezését követően a templombelsőt is büszkeséggel mutatta meg a lelkész. Az úrasztalát és a szószékkoronát 1798-ban készíttették, azóta restaurálták, az orgona pedig 1853-ban készült. Gyönyörű a restaurált kazettás mennyezet is, amely 1752-ben készült és 8 x 12 kazettából áll, felújításukat Mihály Ferenc végezte 2006–2008 között. A legszebb látványt mégis a 2006-ban feltárt falképek adják. Benedek Mihály elmondta, a templomhajó északi falán három falképet tárt fel Lángi József falkép-restaurátor.

– Először 1998-ban járt itt, 10 x 10-es kis kutatóablakokat nyitott a falakon, és éppen a király arcképének egy része tűnt elő. Így számítani lehetett arra, hogy falkép lesz a vakolat alatt. Ezeket a falképeket nem kellett restaurálni, pusztán feltárták, és mégis ilyen jó állapotban maradtak meg. A vakolatot leverték, a mészréteget lekaparták, és meg is jelentek a freskók. Csupán vizes törlővel áttörölték, majd bevonták konzerválóréteggel, és azóta is ilyen csodás állapotban vannak

– vázolta a feltárási munkát a lelkész. 

A szószék mögötti freskó a 14. század elején készült, Jézus születését mutatja be. A következő a Szent László-legendát ábrázoló falkép: a nagyváradi püspök lányát elrabló kunokkal küzd a nagy király. Ez szintén a 14. század közepén készülhetett. A harmadik falkép a királyok hódolatát ábrázolja, Szent István, Szent László és Szent Imre herceg arcképét láthatjuk rajta. Ezt a 15. század végén festhették. 

– Az utolsó két freskó készítése egy-egy átalakítással van összefüggésben. Amikor a déli bejáratot készítették, akkor festették a Szent László-legendát, amikor pedig 1496-ban a tornyot hozzáépítették a templomhoz, akkor született a királyok hódolata. Az orgona építése idején, 1853-ban vágták ki a mostani ablakot, akkorra már bevakolták és lefestették a freskókat, így az ablakot olyan szerencsétlenül sikerült kivitelezni, hogy a feltárt falképről éppen Szent László király hiányzik

– fejezte ki sajnálatát a lelkipásztor.
A szentély fala még feltárásra vár, amit – a falkutatások szerint – ugyancsak a 15. században festettek. A falat a későbbiekben feltárták, és az eredeti ablak alakja is látszik, ami kb. egy tíz centiméteres rés volt, hogy a napfény be tudjon áramlani rajta.
Az eddigi feltárások és restaurálások jelentős költségeit a budapesti székhelyű Homoródkarácsonyfalváért Alapítvány támogatta.