Az Európai Bizottság az elmúlt hét végén közölte azon gazdasági és társadalmi kihívásokra vonatkozó éves elemzését, amelyekkel szembesülnek az uniós tagállamok. Az úgynevezett országjelentésekről van szó, amelyek lehetővé teszik minden egyes tagállam esetében a reformpolitikák monitorizálását, illetve azon kihívásokat, amelyekkel szembesülhet, illetve szembesülnie kell egy adott tagállamnak. A szóban forgó elemzés alapján az uniós országok illetékeseinek április hónap folyamán be kell mutatniuk a saját reformjaikat, és az eurózónán kívüli országok esetében azt a konvergenciás programot, amely a közpénzekre vonatkozik. [caption id="attachment_24582" align="aligncenter" width="1000"] Valdis Dombrovskis a sérülékenységekre figyelmeztet...[/caption] Az Európai Bizottság által kiadott közleményben az is szerepel, hogy a szóban forgó jelentések fogják képezni a tagállamok mindegyikével lefolytatandó tárgyalások alapjait, s erre azelőtt kerül sor, hogy áprilisban majd benyújtják az említett országok saját programjaikat. Erre azért van szükség, mert az országjelentésekben az Európai Bizottság mindegyik tagállam számára sajátos ajánlásokat fogalmaz meg. Mielőtt rátérnénk Románia országjelentésére, érdemes megemlíteni néhány általános értékű megállapítását az Európai Bizottság közleményének. A bizottság elemzése szerint mindegyik országban szükséges a gazdasági konszolidáció, annál is inkább, mert az eddig kifejtett erőfeszítések nem mindenütt bizonyultak érdemlegesnek, s ugyanakkor egyes országokban nem tulajdonítottak kellő figyelmet a már régóta tartó sérülékenységeknek. A sérülékenységek között említették meg például a közadósság és a privát adósság esetenkénti igen magas szintjét. Ezt nyomatékolta egyébként az országjelentések kapcsán megtartott sajtótájékoztató keretében annak egyik alelnöke, Valdis Dombrovskis. Továbbra is gondot okoz, hogy uniós szinten még mindig magas azon állampolgárok száma, akiknek nincs munkahelyük. Mindez annak ellenére, hogy 2008-hoz viszonyítva sokat javult a helyzet. Ilyen körülmények között pedig nem véletlen, hogy a már említett közlemény szerint a munkahelyteremtés ösztönzése és a gazdasági növekedés hathatósabb serkentése lesz az elkövetkező időszakokban is az Európai Bizottság legjelentősebb célkitűzése, s ezt kell majd szem előtt tartsák a tagállamok kormányai is. Növekedhet a hiány Románia számára problémát jelenthet az, hogy alig két év során a GDP-arányos költségvetési hiány háromszorosára növekedhet. Ez azért, mert a 2016-ban hatályba léptetett költségvetési intézkedések és azok, amelyeket 2017-re ütemeztek be, bevételkiesést jelenthetnek. A dolgok ilyenszerű alakulása alááshatja a költségvetési konszolidációt, azt, amelyet egyébként Románia megvalósított az utóbbi években – áll a 2016-os országjelentésben. A 2015-ös esztendei erőteljes gazdasági növekedést mintegy megszilárdította a fiskális lazítás és a közszférai béremelés. Ám, lévén, hogy a vonatkozó határozatokat egyik napról a másikra hozták meg, és úgy hagyták jóvá, hogy nem látták előre azok finanszírozását, az elkövetkező időszakokban gondot okozhatnak. Ez a gond jelentkezhet a költségvetési hiányban, amelynek növekedési arányára már utaltunk. A jelentésben az is szerepel, hogy a belső fogyasztás ösztönzésén túl nem sikerült olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek révén növekedhet a kínálat, egyensúlyzavart válthat ki. Ez a tekervényes megfogalmazás arra utal, hogy a belső fogyasztás növekedésével nem tudott lépést tartani a hazai ipar, a hazai termelők árukínálata, s ennek okán pedig hovatovább fokozódott, fokozódik az import. Ennek az is bizonysága, hogy 2015-ben bár iramosan növekedett az export, de annak ellenére a kereskedelmi mérleghiány nagyobb volt, mint 2014-ben. Ennek pedig egyetlen magyarázata van, nevezetesen az import „megugrása”. Ebben az összefüggésben azonban utalhatunk arra is, hogy a jelentés szerint 2012-től errefele a nemzetközi nettó befektetések növekedése lehetővé tette a fizetési mérleg egyensúlyban tartását. Hiátusok Az országjelentés a sajátos problémák tekintetében többek között utal arra, hogy a közigazgatás hatékonysága tekintetében továbbra is problémák mutatkoznak, az üzleti környezet jobbulása nemigen érezhető, a kis- és középvállalkozásoknak a finanszírozáshoz való hozzáférhetősége korlátozott, a bírósági döntések tiszteletben tartása tekintetében is gondok érezhetőek. Az eddig foganatosított intézkedések, az adóhatóságok átszervezése ellenére is az adóelkerülés, illetve az adócsalás országunk esetében továbbra is jelentős. A törvénytelen alkalmazások ellen sem sikerült kellőképpen fellépni, s ezt megszenvedi az állami költségvetés bevétele is. Mindezt tetőzi a jelentés szerint a magas szegénységi arányszám, a társadalmi kirekesztettség növekedése. Ez utóbbi arányszáma uniós viszonylatban is a legmagasabb. Ugyanakkor e tekintetben a legnagyobb problémát a gyermekek és a romák jelentik. Nem ide tartozik, de utalhatunk arra, hogy talán nem véletlen a kormánynak ama, a hónap elején elfogadott programja, amely a szegénység leküzdésére vonatkozik. Hecser Zoltán