tiszta égbolt
Kevesebb a külföldön dolgozó szülő
Országos szinten megnőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek a szülei külföldön vállaltak munkát, ezért ideiglenesen közelebbi rokonra ruházták a kiskorú felügyeleti jogát. Hargita megyében a gyermekvédelmi és szociális igazgatóság vezetője szerint feltűnően sok az olyan községek, települések száma, ahonnan semmilyen adat nem érkezett be erre vonatkozóan.
[caption id="attachment_78925" align="aligncenter" width="1000"]
Sok szülő dolgozik külföldön. A megyei statisztikai adatok megbízhatatlanok[/caption]
Az Országos Gyermekvédelmi és Örökbefogadási Hivatal statisztikai adatai szerint az országban 94 991 olyan gyermeket tartanak nyilván, akinek legalább egyik vagy mindkét szülője külföldön dolgozik. A kimutatásból az is kiderült, hogy az elmúlt negyedévben közel ötszázzal nőtt azoknak a családoknak a száma –18 012 gyermek érintett –, amelyben mindkét szülő határon túl vállalt munkát.
Hargita megyében az erre vonatkozó számok megbízhatatlanok, legalábbis a megyei gyermekvédelmi és szociális igazgatóság vezetője szerint nagyon sok a térségben az olyan község, ahol egy bejelentés sem volt az ügyben.
– A statisztikai adatok csökkenést mutatnak a külföldön dolgozó szülőket illetően. Negyedévente szokták jelenteni igazgatóságunknak a polgármesteri hivatalok: tavaly júniusban 2119 gyermekről tudtunk, akiknek egy vagy mindkét szülője külföldön vállalt munkát, idén júniusban ez a szám 2087-re esett vissza – mondta lapunknak Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság vezérigazgatója.
A statisztikai adatok szerint Parajdon kiemelkedő a külföldön dolgozó szülők száma, itt 530 érintett gyermekről tud a megyei igazgatóság. Az Áprily Lajos Általános Iskola igazgatója szerint volt idő, amikor a magyar családok közül is sokan érintettek voltak, jelenleg azonban a külföldön dolgozó szülők többsége roma nemzetiségű.
– Legyen bármilyen nemzetiségű gyermekről szó, a tanulmányi eredményén mindenképpen meglátszik, hogyha a szülő külföldön tartózkodik – tudtuk meg Bíró Zsolt iskolaigazgatótól.
Parajd után Maroshévízen és Balánbányán kiemelkedő a munkavállalás miatt szétszakadt családok száma, az egykori bányavárosban hivatalosan 135 gyermekről tud a megyei gyermekvédelem, Maroshévízen 297-ről.
Megkérdeztük a csíkszeredai polgármesteri hivatal szociális osztályának a vezetőjét is, hogy a megyeszékhelyen hány család érintett az ügyben, Bíró Edit szerint átlagosan 15–20 család, de az utóbbi időszakban csökken ez a szám.
– Jogi következménye csak akkor van a külföldi munkavállalásnak, ha mind a két szülő elhagyja az országot. Valószínű tehát, nem jelentik be, ha csak az egyik felnőtt megy külföldre. A szeptemberben leadott jelentésünkben 28 olyan gyermekről tudunk, akinek valamelyik szülője külföldön tartózkodik, olyan esetünk pedig csak kettő-három volt az elmúlt években, hogy mindkét szülő külföldi munka miatt hagyta volna el lakhelyét – tájékoztatott az osztályvezető.
Pál Bíborka
Sok szülő dolgozik külföldön. A megyei statisztikai adatok megbízhatatlanok[/caption]
Az Országos Gyermekvédelmi és Örökbefogadási Hivatal statisztikai adatai szerint az országban 94 991 olyan gyermeket tartanak nyilván, akinek legalább egyik vagy mindkét szülője külföldön dolgozik. A kimutatásból az is kiderült, hogy az elmúlt negyedévben közel ötszázzal nőtt azoknak a családoknak a száma –18 012 gyermek érintett –, amelyben mindkét szülő határon túl vállalt munkát.
Hargita megyében az erre vonatkozó számok megbízhatatlanok, legalábbis a megyei gyermekvédelmi és szociális igazgatóság vezetője szerint nagyon sok a térségben az olyan község, ahol egy bejelentés sem volt az ügyben.
– A statisztikai adatok csökkenést mutatnak a külföldön dolgozó szülőket illetően. Negyedévente szokták jelenteni igazgatóságunknak a polgármesteri hivatalok: tavaly júniusban 2119 gyermekről tudtunk, akiknek egy vagy mindkét szülője külföldön vállalt munkát, idén júniusban ez a szám 2087-re esett vissza – mondta lapunknak Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság vezérigazgatója.
A statisztikai adatok szerint Parajdon kiemelkedő a külföldön dolgozó szülők száma, itt 530 érintett gyermekről tud a megyei igazgatóság. Az Áprily Lajos Általános Iskola igazgatója szerint volt idő, amikor a magyar családok közül is sokan érintettek voltak, jelenleg azonban a külföldön dolgozó szülők többsége roma nemzetiségű.
– Legyen bármilyen nemzetiségű gyermekről szó, a tanulmányi eredményén mindenképpen meglátszik, hogyha a szülő külföldön tartózkodik – tudtuk meg Bíró Zsolt iskolaigazgatótól.
Parajd után Maroshévízen és Balánbányán kiemelkedő a munkavállalás miatt szétszakadt családok száma, az egykori bányavárosban hivatalosan 135 gyermekről tud a megyei gyermekvédelem, Maroshévízen 297-ről.
Megkérdeztük a csíkszeredai polgármesteri hivatal szociális osztályának a vezetőjét is, hogy a megyeszékhelyen hány család érintett az ügyben, Bíró Edit szerint átlagosan 15–20 család, de az utóbbi időszakban csökken ez a szám.
– Jogi következménye csak akkor van a külföldi munkavállalásnak, ha mind a két szülő elhagyja az országot. Valószínű tehát, nem jelentik be, ha csak az egyik felnőtt megy külföldre. A szeptemberben leadott jelentésünkben 28 olyan gyermekről tudunk, akinek valamelyik szülője külföldön tartózkodik, olyan esetünk pedig csak kettő-három volt az elmúlt években, hogy mindkét szülő külföldi munka miatt hagyta volna el lakhelyét – tájékoztatott az osztályvezető.
Pál Bíborka
