Romániában kétszáznál több vidéki településen nincs háziorvos, Hargita megyében viszonylag jó a helyzet, nálunk egy településen kénytelenek nélkülözni a ellátást a páciensek – derül ki a Nép Ügyvédje által szerdán ismertetett jelentésből. Az egészségügyi minisztérium központosított adatai értelmében 2019 végén Szilágy megyében például 16 közigazgatási egységben nem volt családorvos, Krassó-Szörény megyében 14-ben, Fehér megyében 13-ban, Hunyad megyében 12-ben, Buzău megyében 10-ben. A megyei közegészségügyi igazgatóságok által közölt adatok szerint országos szinten 212 vidéki település nem rendelkezik háziorvossal és 665 háziorvosi állás áll betöltetlenül – hangzott el a sajtótájékoztatón. A Nép Ügyvédjének hivatalos honlapján közzétett adatok szerint Hargita megye 67 közigazgatási egységében 151 háziorvosi kabinet működik. Egyetlen olyan település van, ahová egyáltalán nem jut el háziorvos, és hat helységbe nagyon ritkán. A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság jelentése szerint az elmúlt időszakban tíz kabinet létrehozására vonatkozó kérvényt iktattak az intézményben, ezek közül hat egység úgynevezett permanencia központ, vagyis háziorvosi ügyeleti központ lenne, ebből három vidéken, három pedig városon. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által közölt információk szerint vidéken jelen pillanatban 80 háziorvos látja el a pácienseket, és további tíz szakemberre lenne szükség a megye 18 helységében. Az egészségügyi igazgatóság a Nép Ügyvédjének leadott jelentésében hangsúlyozza, hogy Hargita megyében nagy hangsúlyt fektetnek a fiatal szakemberek háziorvosi kabinetekbe vonzására. A koronavírus-járvány okozta válság azonban rányomta bélyegét a munkájukra, a 65 évesnél idősebb háziorvosok már nem kérik szerződésük meghosszabbítását, ugyanakkor többen is bejelentették, hogy a közeljövőben kérik a nyugdíjazásukat. Bár elméleti szinten létezik országos egészségügyi stratégia, az eddig nem hozta meg a várt eredményeket, mutat rá a Nép Ügyvédje. A nem megfelelő munkakörülmények, a helyi vagy központi közigazgatási hatóságok részéről érkező támogatás hiánya okozza a háziorvos-hiányt, mivel egészségügyi személyzet hiányában több vidéki rendelőt be kellet zárni. A helyi közigazgatási hatóságok semmiféleképpen nem támogatják azokat a háziorvosokat, akik esetleg a vidéki településeken nyitnának rendelőt, ugyanakkor alacsony azon egyetemi hallgatók száma is, akik ezt a szakterületet szeretnék választani, mutatott rá Mirea. A Nép Ügyvédjének hivatala a jelentésben törvénymódosításokat javasol: a helyi önkormányzatokat kötelezzék arra, hogy támogatásokkal ösztönözzék a háziorvosi rendelők megnyitását, az egészségügyi minisztérium pedig biztosítsa költségvetéséből a vidéki rendelők felújítási vagy építési, illetve felszerelési költségeit, emellett a helyi tanácsok és a minisztérium pénzbeli vagy másfajta juttatásokkal ösztönözzék a vidékre kikerülő egészségügyi személyzetet. Egy másik jogszabály-módosítási javaslat értelmében a helyi önkormányzatoknak ingyenesen a háziorvos rendelkezésére kellene bocsátaniuk a településen lévő rendelőhelyiséget, vagy egyszerűsített eljárással, közbeszerzési kiírás nélkül el kellene adniuk azt a háziorvosnak. A Nép Ügyvédje ugyanakkor azt javasolja, hogy az orvosi egyetemeken projektek formájában ösztönözzék a hallgatókat a háziorvosi szakterület választására. Renate Weber ombudsman szerint a megfelelő bérezés is fontos tényezőt jelent, azonban más aspektusok is számítanak, mint például az ingázási költségek támogatása vagy a megfelelő munkakörülmények kialakítása. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a helyi önkormányzatok nem rendelkeznek elegendő büdzsével a rendelők felszerelésére, emiatt támogatni kell őket.

HN-információ