Már hosszú évek óta sokakat foglalkoztat a személygépkocsik értékesítésére vonatkozó statisztikák közti eltérés, mármint az eladásszám tekintetében. Havi rendszerességgel közli a hazai eladásszámot a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA), ugyanakkor a közúti forgalomba bejegyzett új személygépkocsik számára vonatkozóan havi rendszerességgel közöl számadatokat a Hajtási Jogosítvány Kibocsátási és Járműbejegyeztetési Igazgatóság (DRPCIV). Nos, a két számadat között rendszerint jelentős az eltérés. Szemrevételezve ezeket a számadatokat, igen sokan furcsállják, hogy miért is lehet eltérés, és ha van, akkor az mivel magyarázható. Sokszor hallottunk például arról, hogy a hónap végén eladott új személygépkocsik rendszerint nem kerülhetnek bele az a hónapban forgalomba bejegyeztetettek közé, mert a vonatkozó ügyintézés időigényes. Ez így igaz, de éves viszonylatban kompenzatorikus hatás van, tehát, amit december végén adtak el, az bekerül a következő esztendőben bejegyzettek közé, s így tovább. Mások szerint lényegében arról van szó, hogy egyes hazai forgalmazók az országhatárokon túl is értékesíthetnek, pontosabban értékesítenek is új személygépkocsikat. Másképpen fogalmazva, azokat reexportálják. És ha ez így igaz, akkor a romániai autópiacra vonatkozóan az a statisztika a mérvadó, amely a hazai piacon megvásárolt és közúti forgalomba is beíratott új személygépkocsikra vonatkozik. Tehát a belügyminisztérium által közölt számadatok. Az érdekesség kedvéért nézzük meg, miként is alakult a két statisztika az utóbbi öt esztendő során: 2011-ben az APIA jelentésében 94 624 új személygépkocsi szerepelt, a DRPCIV adattárában viszont csak 81 709, 2012-ben 72 179, illetve 66 436, 2013-ban 68 704, illetve 57 710, 2014-ben 82 808, illetve 70 172. 2015-ben pedig 98 325, illetve 81 162. Ezek szerint a legjelentősebb különbség, több mint 17 000-es, a tavaly mutatkozott meg. Egyes elemzők szerint az APIA jelentésében szereplő új személygépkocsik közül mintegy 25 százalékot újraexportáltak, de ha csak tíz százalékkal számolunk, akkor is az utóbbi három esztendő során mintegy 25 000 olyan személygépkocsi volt, van, amelyet eladtak ugyan Romániában, de azok a szomszédos országokban lévő klienseknél „kötöttek ki”. Nem törvénytelen Le kell szögeznünk, hogy az új személygépkocsik ide-oda szállítgatása nem törvénytelen, tehát nincs abban semmi kivetnivaló, hogy egy adott új személygépkocsi előbb megérkezik egy országba, majd azt utólag elküldik egy másik államban székelő forgalmazónak. A statisztikák szempontjából viszont ez nincs rendjén, mert elferdíti a valós eladásszámot, másrészt pedig zavart kelthet egyes piaci szereplők üzleti tervei kidolgozása vagy megvalósítása tekintetében. Joggal feltételezhető, hogy az ilyen gyakorlat nem okoz-e pluszkiadást az importőr vagy a forgalmazó számára. Lehet, hogy igen, de a dolgok a valóságban másképp történnek. Így például egy adott gépkocsigyártónak eleve érdeke lehet, hogy a mindkét országban lévő forgalmazókat támogassa, illetve hogy a leszállított járgány vevőre találjon. Következésképpen őt az érdekli, hogy piacot biztosítson az általa gyártott járművek számára. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy például a romániai importőr egy adott számú gépkocsit rendel meg, azok eljutnak a forgalmazókhoz, de azok utólag a szomszédos országokban tevékenykedő kereskedőkhöz jutnak el, olyan országokba, ahol egy adott pillanatban a kereslet kedvezőbb. Az elmúlt időkben az új személygépkocsik bejegyeztetésére nem is került sor, a célállomást már a szállítás közben megváltoztatták. Most viszont létezik egy olyan gyakorlat, miszerint a forgalmazók a kocsikat bejegyeztetik, majd töröltetik a forgalomból, és néhány hét múltán exportálják, pontosabban újraexportálják. Ennek az eljárásnak pedig egyaránt nyertese az importőr és a romániai forgalmazó, mert amennyiben elérik a gyártó által megjelölt volument, bónuszban részesülnek, de jól jár a külföldi forgalmazó is, még akkor is, ha a nyereségen osztoznia kell a romániai „üzlettársával”. Hecser Zoltán