Hirdetés

Két fiatal a semmi közepén

Juhász Szép Anna és Goldmann Dávid nagyvárosban nőtt fel, és kezdetben csak önellátásban gondolkodtak, amikor tanyára költöztek. Majd beleszerettek az etikus, regeneratív mezőgazdálkodásba, melyet ma már hetven hektáron művelnek. Céljuk nemcsak az, hogy kisebb kárt okozzanak a természetben, hanem az is, hogy pozitív folyamatokat indítsanak el. Gazdaságuknak a Remény Farm nevet adták, mert remélik, hogy törekvéseikkel felvehetik a harcot a klímaváltozással.

Kovács Andrea
Becsült olvasási idő: 5 perc
Két fiatal a semmi közepén
Juhász Anna és Goldmann Dávid a bekölcei Remény Farm tulajdonosai Fotó: Veres Nándor

Múlt héten, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a fesztiválozók megismerhették Juhász Szép Annát és Goldmann Dávidot, akik a magyarországi Remény Farm működtetői. A fiatal pár alig néhány év alatt, a semmiből építette fel közös farmját, ahol ma már több ezer állatot nevelnek, és ez biztosítja megélhetésüket is.

Az előadáson elmondták: közös történetük úgy kezdődött, hogy Dávidnak, aki korábban informatikusként dolgozott Budapesten, elege lett a városi létből, a pörgés után nyugalomra vágyott, ezért egy apró, Somogy megyei tanyára költözött. A nagyváradi születésű Annával való megismerkedésük idején már két éve ott élt. Anna szülővárosában divattervezéssel és varrással foglalkozott, népi és történelmi ihletésű ruhadarabokat készített, többek között színházakkal, néptánccsoportokkal dolgozott együtt. A nagyvárosi életet cserélte le a vidéki, gazdálkodói létre. 
– Szerelemből költöztem a farmra. Városi lány vagyok, kezdetben el sem tudtam képzelni, hogy gazdálkodjak, egyáltalán nem vonzott ez az életforma. Dávid autodidakta módon vetette bele magát a gazdálkodás tudományába, majd én őt követtem. Először egy önellátó, háromhektáros farmot gondoztunk, majd négy év után döntöttünk úgy, hogy ideje lenne elköltözünk egy nagyobb területre – mesélte Anna.

Három hektárról hetvenre

A két fiatalra nagy hatással volt Allan Savory ökológus és agronómus egyik TED-talk előadása, melyben arról beszélt, hogy meg lehet menteni a világot a klímaváltozástól, megvan a kulcs, csak csinálni kell. Úgy emlékeznek vissza, hogy kényelmesen éltek, nem kellett sokat dolgozniuk, mert onnantól kezdve, hogy sikerült kialakítaniuk egy kertet ágyásokkal, permakultúrás rendszerben dolgoztak, ami nem igényel sok munkát. A permakultúra egy fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer, melynek etikai alapelve a Föld és az emberek védelme. Ekkor már nemcsak maguk számára termeltek meg mindent, de családjuknak, barátaiknak is jutott és még többlet is keletkezett. Ezért döntöttek úgy, hogy nagyobb farmra váltanak, ahol nemcsak maguknak teremthetnek kitűnő minőségű élelmiszereket, de mások számára is lehetővé tehetik, hogy megbízható forrásból származó ételeket fogyasszanak.
Kevés mérlegelés után, 2018-ban átköltöztek egy bekölcei, negyvenhektáros farmra. Mivel a terület megengedte, addig terjeszkedtek, hogy ma már hetven hektáron gazdálkodnak. Azt szerették volna, hogy minél nagyobb földterületen gyakorolhassák, egyebek mellett, a talaj gyógyítását és a légköri szénmegkötést célzó regeneratív mezőgazdaságot, illetve, hogy az általuk előállított táplálékokkal szélesebb közönséget érhessenek el. Ma már saját termékeik értékesítésből élnek, személyesen árusítják állataikat, tojást és egész, konyhakész csirkét kínálnak. Ezeket szezonban egy héten egy-egy napon szállítják Budapestre és Egerbe, az emberek tiszta, környezettudatos, jóízű, antibiotikum-, növényvédőszer- és adalékanyag-mentes élelmiszereket vásárolhatnak tőlük.

Több mint biogazdálkodás

Mint az előadáson részletezték: a regeneratív gazdálkodás abban különbözik az egyszerű biogazdálkodástól, hogy nem csupán arra figyelnek, hogy miként tudnak minél kisebb károkat okozni a természetben, hanem arra is, hogy miként tudnak pozitív folyamatokat elindítani. Céljuk az, hogy megállítsák az emberi tevékenység által lerombolt területek élővilágának pusztulását, helyreállítsák a talaj szervesanyag-tartalmát, megtartsák a vizet a talajban, újraélesszék a biológiai sokféleséget, miközben kielégítik az emberi igényeket is, azaz egészséges élelmiszert termelnek. 
– Ennek köszönhetően a gazdaságunkban megjelentek az énekes madarak, és az utóbbi évtizedekben kikopott növények bukkannak fel újra a legelőkön. Nagy gond, hogy sok emberi beavatkozással, például a szántással a levegőbe pumpáljuk a talajban lévő szenet. Ilyenkor elkezdenek kipusztulni az itt élő rendszerek is. Ezt a folyamatot vissza lehet fordítani takarónövényekkel, agrárerdészeti rendszerekkel és legeltetéssel. A legelők ugyanis képesek megkötni és elraktározni a szenet a talajban, ennek pedig egyértelműen pozitív hatása van a klímaváltozásra – hangsúlyozta Dávid. 

Reményteljes jövőkép

Jelenleg nagyjából négyezer csirkét tartanak, emellett szarvasmarhák, kacsák és libák is vannak a tanyán. Dávid szerint a vidéknek, a vidéki létnek nincs értelme gazdálkodás nélkül. Mint elmondták: kezdetben ketten voltak, jelenleg viszont már hat személy dolgozik a Remény Farmon, mivel annyi haszonállatuk van, melyeket ketten képtelenek lennének ellátni, így családtagjaik és ismerőseik segítik munkájukat. A csirkéket szabadtartásban nevelik, melynek több előnye is van. Az állatok friss levegőn vannak, éri őket a napfény, takarmányukat növényekkel és rovarokkal is kiegészítik. A gazdák szerint a hús és a bőr állagán, színén és textúráján, de az izomzaton is észrevehető, hogy szabadtartásból származik az állat, vagy sem. Részletezték: már a nagyobb területen történő gazdálkodás kezdetekor tudták, hogy üzleti tervre lesz szükségük, különben csődbe megy a farm. Arra törekednek, hogy saját maguk által nevelt csirkéiket és azok tojásait úgy tudják áruba bocsátani, hogy annyi profit keletkezzen, melyből fejlesztésekre és visszaforgatásra is jut. Úgy vélik, hogy a vásárló és gazda közti kapcsolatnak óriási értéke van, ők is személyes találkozások során árusítják a saját maguk által nevelt csirkéket. – Sok kismama és kisgyermekes család vásárol tőlünk, nagyon sokat számít nekik az, hogy érdeklődni tudnak az áru történetével kapcsolatban, hogy mivel etettük, milyen körülmények között neveltük, és hiteles, valós információkat tudunk megosztani velük – húzta alá Anna.

Az előadáson Juhász Szép Anna és Goldmann Dávid kiemelte: a közösségi médiában való jelenlétükkel betekintést szeretnének nyújtani bárkinek a farmon élés mindennapjaiba. Videóikat oktató jelleggel készítik, hogy megmutassák az embereknek, hogyan lehet például csirkét tartani, görények vagy róka ellen védekezni, céljuk, hogy olyan dolgokat tanítsanak az embereknek, amiket ők saját maguk tapasztaltak meg.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!