Került egy záptojás is…
Eltelt az ortodox húsvét, s kiderült, hogy annak során az asztalra került (a hivatalosságok asztalára) egy olyan tojás is, amely úgy tűnik, kotlós volt, s feltörése kellemetlen illatokat terjesztett, sőt olyant, amely csípte az államfő szemét is. Az utólag napvilágot látott értesülések szerint ezt a (záp)tojást még februárban helyezték el a fővárosi Dr. Matei Balș Fertőző Klinikai Kórház Kutatólaboratóriumában a neves járványtanász, dr. Adrian Streinu Cercel egyetemi tanár vezényletével. Ebből a tojásból kellett volna kikelnie talán azoknak a csibéknek (értsd intézkedéseknek), amelyek a majdani szükségállapot megszüntetését követően kifejlődve végigvezetnének azon az úton, amely visszavisz a fertőzésmentes világba. Nem így történt, mert a tojás zápnak bizonyult, s abból nem kelt ki semmi, csak a szaga fertőzte meg a közhangulatot. Komolyra fordítva a szót: februárban született egy tanulmányszerű terjedelmes dokumentum, amelyben felvázolták a koronavírus-járvány várható romániai alakulását, annak feltételezhető következményeit (nem csupán az egészségvédelem, s úgy általában az egészségügy terén), valamint a pandémia különböző szakaszai során foganatosítható, illetve foganatosítandó intézkedéseket. Azt nem tudni, hogy ez az iromány – amelyet egyébként soha nem terjesztettek sem szakmai fórumok, sem a koronavírus-járvány megelőzésében és leküzdésében szerepkörrel rendelkező hatósági szervek elé – miért került fel közel két hónap múltán a világhálóra. Lehet, véletlenül, lehet valamilyen fondorlatos lépésként, de lehet annak okán is, hogy múlt hétfőn kiszivárgott egy olyan értesülés, hogy talán május 15-től véget vetnek a szükségállapotnak, de egyes korlátozó jellegű intézkedések is érvényesek lesznek. Nos, valakik ehhez az utóbbihoz „kapcsolták” abban az állítólagos tanulmányban szereplő azon elképzelést, miszerint a 65 éven felülieket mintegy három hónapra el kellene különíteni más személyektől (beleértve családtagjaikat is) és különböző létesítményekbe (például szállodákban) kellene elhelyezni. A Cercel doktornak tulajdonított elképzelés elszabadította az indulatokat, heves tiltakozást váltott ki, s kedden megszólalt az államfő is, aki elismerve a szükségállapot május 15-i kivezetésének lehetőségét, vehemensen bírálta az időskorúak karanténba helyezésének ötletét, felelőtlenségnek tartva azt. Az államelnök határozottan elítélő nyilatkozatára utólag rálicitált Ludovic Orban kormányfő és Nelu Tătaru egészségügy miniszter is. Ez utóbbi konkrét intézkedést is foganatosított: egy csütörtök reggeli rendelete értelmében Streinu Cercelt felmentette a koronavírus elleni országos szakbizottság elnöki tisztségéből, s menesztette a bizottságból is. (Amúgy Streinu doktort járványtani szaktekintélyt tartják számon nemcsak hazai viszonylatban, de ugyanakkor személyisége sokak által vitatott, sőt egyes ténykedéseit sokan kifogásolták, a Rise Project oknyomozó újságírói pedig 2018 szeptemberében megszellőztették egyes kétesnek tartott ügyleteit.) Sajnos, ami az „előrelátási képességét” illeti: lenne, amin elmélkedni: annak idején a madárinfluenza-járvány kitörésekor nem tartotta kizártnak, hogy annak áldozatául eshet Románia akár 2 millió lakosa is. Lehet, hogy most is eldobta a sulykot, mint ahogy az sem kizárt, hogy valakik valamiket összemostak, mert például Cercel doktor az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak csütörtök este adott interjújában azt hangoztatta, hogy az időskorúak elkülönítése csak mint elvi lehetőség vetődött fel, s azt semmiképp nem kívánták volna a pandémia utolsó szakaszára „időzíteni”, hanem annak kezdeti szakaszában vélték esetleg célszerűnek és indokoltnak. Tény, ami tény: a tojás tőle származott, s annak illata egyeseket megcsapott, őt pedig „elcsapta” a magas szakmai fórumban betöltött tisztségétől. A történteknek volt, van egy másik vonzata is: a kellemetlen szag ellegyezésének velejárója volt a szükségállapot május 15-i várható megszüntetését követő fellazítási távlatok feltérképezése, különböző lehetséges variánsok meglebegtetése stb. Ilyen értelemben keddtől errefelé többször is nyilatkozott az államelnök, a kormányfő, a belügyminiszter, az egészségügyi miniszter és még sok, talán túl sok szakértő is. Ilyenképpen pedig ami a közeljövőt illeti, a kép nemigen tisztulhatott, s mi inkább azt mondanánk, hogy egyelőre az biztos, hogy nagy a bizonytalanság. Az kétségtelen, hogy május 15. után is érvényben lesznek bizonyos korlátozó intézkedések, s arra senki se számítson, hogy idén az ország valamelyik településén utcabált lehet majd szervezni, mint ahogy arra se, hogy a nyári hónapokra teljes egészében helyreálljon a légi közlekedés vagy akadálymentes lesz az utazás a világ bármelyik országába. Az is biztosra vehető, hogy május 15. után is lesznek még koronavírusos megbetegedések és sajnos elhalálozások is. Amúgy egyelőre még a járvány „fennsíkjára” sem értünk fel…
Hecser Zoltán

