Kedves polgármester úr!
Sokszor és sok helyen hangsúlyozta a városlakókkal való párbeszéd felette hasznos voltát, így hát bátorkodom. Csak egy villanásban, mert a sok kommunikálnivaló miatt Önnek mostanság alig-alig akad ideje potomságokra. Példáu közel két hétbe került, míg válaszolt az ímélben feltett kérdésekre. Az első, amit sajtószóvivője tanácsára Önnek címeztem, valahol elveszett. A másodikat megkapta, a replikát, biztos csak tévedésből, a kolléganőmnek küldte. Aki dolgozik, téved – mondja Ön, és persze ez a botlás is véletlen. Nem sérelmezem, megértem. Ha jól meggondolom, szerencsés vagyok ahhoz a sok udvarhelyihez képest, akik nem heteket, de hónapokat, éveket várnak egy aláírására, netán egy személyes meghallgatásra. Önnek sok és fontos dolga van, mindenre, mindenkire nem juthat ideje. Fő, hogy dolgozzon, aszfaltozzon, csövezzen, csökkentse a rezsit, csomagot osszon, építsen új körforgalmat. Tudja, olyant, amit körbetáncoltunk, s amiről úgy nyilatkozott: azért jó, mert meg lehet benne fordulni. Közben pedig pihenjen is, imádkozzon, adjon hálát a Jóistennek, hogy mindezt megtehette szeretett városáért.
Nyilvánvaló, Önnek lényeges, hogy a sajtóban minderről az igazat és csakis az igazat írják. Pontosan azt, amit Ön a sajtóközleményekben megírat. Se többet, se kevesebbet. Mert nem három, hanem egy Udvarhelyen az igazság, s minden más vélemény, ami erre árnyékot vet, csupán a rosszindulatú ellenzék képzeletének torzszüleménye. „Hazudni márpedig nem szabad!” – hirdeti saját napilapjának jelszava. S ha már a nagyoknál tartunk, tudatom, hogy Önt is klasszikusként idézik. Mióta a közösségi portálon freudi elszólásként sz-szel írta a közpénzt, azóta így emlegeti a jónép. Mink ilyenek vagyunk. Sőt azt is megsúgom, hogy a munkát is minks-nek írjuk, ahogy Ön tette, amikor arról tájékoztatott a Facebookon, hogy felkerült a csokor (sic!) az épülő napközi tetejére.
Sajnos ezt nem hivatalos forrásból tudtuk meg. Ahogy azt sem, hogy miközben a nép a közbiztonságért sétált, Ön az erdőben, fától fáig haladva kereste azt. Pedig a sajtóközleményben azt írta: határozott lépéseket tesz a városért. Kár, hogy nem egy ösvényen jártunk.
Kedves polgármester úr, köszönöm, hogy levelemre nem válaszol.
Lázár Emese