szórványos felhőzet
kevés felhő
tiszta égbolt
Kamusaurus Lázárfalvensis
Új szauruszfaj bukkant fel Lázárfalva határában! Igaz, nem most! Régebben, több 100 évvel ezelőtt. Lába lenyomatát Jézus lábnyomának hívták a paleontológiában járatlan helyiek. Mivel halvány fogalmuk sem volt a sárkánygyíkokról, így biztos azt gondolták, hogy az üdvözítő lúdtalpú cipőt viselt, mint a királyok bolondja: hosszú, csónakszerű papucsot. Vagy azt is hihették, Krisztus talán a római katonák megtévesztésére menekülés közben öltötte magára az otromba papucsokat, hogy ne bukkanjanak a nyomára. Újabban kiokosodtak a lázárfalviak, és rájöttek, hogy nem Krisztus járt erre, hanem valami dinoszauruszféle!
Így lett Dinókő. Ezzel korrigálván több évszázados tévedésüket. Na, végre! Ideje is volt, elvégre a 21. században vagyunk.
Örömmel konstatálom, hogy megvilágosodtak, mint Buddha, s feltalálták a csíki dinoszauruszokat. Mert füllenteni és nagyot mondani mindig is tudtunk. Ezért mesés a Székelyföld, főleg a naiv idegenek előtt. Pont olyan, mint a székely legendáriumban az összes létező és nem létező mese, legenda. Mert mese ez a javából. Méghozzá dilettáns, a „szakértők” megállapítása pedig egyenesen nevetséges. Ugyanis ki látott olyan élőlényt, legyen az dinoszaurusz vagy bármi, ami húsból és csontból áll, s amelyiknek a lába nem sül le a forró andezit lávában? Mert a lábnyom egy darab andezitben maradt fenn, nem pedig valami ártatlan homokkőben, palában, löszben – mint ahogy az a világon a rendesebb és kevésbé legendás helyeken –, mindenhol lenni szokott.
Ezek után megkérdezem a tisztelt szakértőt vagy szakértőket, még az angol egyetemi professzort is – aki állítólag látta a „lábnyomot” –, legalább annyit tudnak-e, hogy a folyékony láva hőmérséklete mennyi a felszínen? Hát, amíg ki nem hűl, úgy 700–1300 Celsius-fok. Dino legyen a talpán, amelyik ennyit kibír. Vagy végtagjai legyenek vasból (olvadási pont: 1538 Celsius-fok), kobaltból (1495 Celsius-fok), titánból (1668 Celsius-fok) vagy legalább platinából (1768 Celsius-fok). Esetleg palládiumból, aminek az olvadáspontja 1555 Celsius-fok. De ha egy dino tappancsa volfrámból van, akkor garantáltan biztosított a lenyomat, nem olvad meg, mint a tavalyi hó! Ez a derék fém nem hajlandó meglágyulni holmi folyékony andezitben, kemény marad még 3422 Celsius-fokon is.
Aztán még valami, ami a dinók ellen szól! A lábnyom 4 ujjú. Nahát, ez is csodaszámba megy. Biztos valami mutáns példány lehetett, mert amíg minden rendes dinónak 3 vaskos lábujja van, addig a lázárfalvinak négyet adott az Isten, mint a szibériai sámánoknak, akiknek a kezén, olykor a lábán 6 ujjnak kellett lennie, hogy földöntúli erejükben megbízzanak az emberek. Igaz, a balszélső ujj igen vékony, satnya, mint egy pálcika, szinte el is hanyagolható a többihez képest.
Az is kérdéses, hogy egy kb. 60 millió éve kihalt élőlény lábnyoma miként lehet a fiatal, 1,8 millió éves andezitben?
Szerintem az az igazság, hogy a mi lábnyomunk egy lehet a sok ludus naturae (a természet játékai) közül, vagyis nem az, aminek látszik. Ugyanis a Csomád lávája több kilométer mélységből magával hozta a kréta kori flis (általában kemény, kvarcos homokkő, konglomerátumok és más üledékes kőzetek) egy-egy bekebelezett darabját, amit a felszínre jutva már nem tudott teljesen magába olvasztani, és ami zárvány formájában benne maradt az egyre hűlő kőzetben. Aztán jött a jó öreg erózió, a mállasztó erők, amelyek a lúdláb alakú kőzetzárványt kimosták az andezitből, létrehozva a lázárfalviak képzeletében Krisztus lábnyomát, aminek nem biztos, hogy az Üdvözítő örvendett volna a maga idejében!
S mi történt ezek után? Amint az egyik lap világgá kürtölte: ellopták a 8 tonnásra becsült dinoszaurusz-követ! Valakinek igen megtetszett, és valószínű hazavitte nyomtatónak a káposztáshordójába! Jómagam nem merném kijelenteni, hogy „ellopták” – mert ami senkié, és amivel a kutya sem törődik, azt nem lehet ellopni! Most már hiába óbégat az egyik kozmási elöljáró, mert ha a falut tényleg érdekelte volna ez a kőtömb, rég ritkaságszámba menő természeti képződménynek nyilvánították volna, mint a szentléleki öreg hársat. Bekerítették és védték volna, turistaösvényt festettek volna az odavezető útra, mind Lázárfalvából, mind Nagytusnádról. Hadd csodálkozzanak a naiv turisták a Kamusaurus Lázárfalvensenis lábnyomán.
Ezek után nem marad más, mint gratuláljak annak, aki végre értékelte valamire a követ, és kisajátította, felkavarva ezzel a poshadó nemtörődömség állóvizét, ráébresztve ezáltal az illetékeseket, hogy mit ér a kő, még ha nem is igazi rajta a lábnyom!
A dinolábnyomok lenyomatai tömegesen kerültek elő a Powell-gát építésekor. Az úgynevezett navajo-homokkő őrizte meg őket, keletkezésük kora a triász vége, esetleg a jura kor kezdete, ami kb. 200 milló évnek felel meg.
Zsigmond Enikő geológus
.jpg)
