borús égbolt
Juhászjárás a fővárosban
Az már ismeretes, hogy kedden a fővárosban tüntetésre került sor: több mint kétezer juhász és juhosgazda tiltakozott a közel hat hónapja már hatályba lépett, a vadászati és vadállomány-védelmezési törvényt módosító 2015/149-es törvény egyes előírásai ellen. Talán túlontúl vehemensre sikeredett a fővárosi pásztorjárás, nem hiányozva a csetepaté sem. Nevezetesen egyes tüntetők összetűzésbe kerültek a csendőrökkel. A „látványos fellépést” nemigen méltányolták a rendfenntartók illetékesei, s az egyik szervezőt (úgy tudni, hogy egy magánszemélyről van szó) 20 000 lejes szabálysértési bírsággal sújtották, további hat személyt pedig 500-500 lejes bírsággal. Egyébként a bukaresti csendőrség szóvivője, Georgian Enache azt is bejelentette, hogy ezekben a napokban folytatódik azon személyek beazonosítása, akik áthágták az ilyen jellegű megmozdulásokra vonatkozó törvényes előírásokat, és azokkal szemben is intézkedni fognak. Az akár erődemonstrációnak is minősíthető tiltakozó akció hátterében, amint már arra utaltunk, a júniusban hatályba lépett új jogszabály egyes előírásai állnak, amelyek a juhászok és juhosgazdák szerint igen hátrányos helyzetbe hozhatják őket. Ennek kapcsán azonban felvetődik egy kérdés: miért nem sikerült a parlamentben olyanképpen átírni, azaz módosítani és kiegészíteni egy eddig is hatályos törvényt, hogy az ne legyen tekintettel a vadászokon túl mások érdekeire, szempontjaira. Mondjuk ezt annak okán, hogy ez esetben a jogalkotás folyamata amúgy is túlontúl elhúzódott, és lett volna idő, illetve mód a törvény megfelelő megalapozására. Arról nem is beszélve, hogy ott ülnek a képviselőházban és a szenátusban olyan honatyák is, akiknek állandó és közvetlen kapcsolatuk van az állattenyésztési szektor szereplőivel, köztük megyénkbeliek is. De van egy másik kérdés is: miért csak a törvény hatályba lépése után hat hónappal került sor egy ilyen „erőteljes” tiltakozó akcióra?
Említettük, hogy tulajdonképpen egy hatályos törvény módosításáról van szó. Vegyük számba annak sorsát. 2006 novemberében jelent meg a vadászati és vadállomány-védelmezési, a 2006/407-es törvény. Már akkor, azaz a hatályba lépését követően bizonyos fenntartások, ellenvélemények fogalmazódtak meg, s talán ezzel is magyarázható, hogy 2012-vel bezárólag azt kormányrendeletek és törvények révén hatszor módosították és kiegészítették. Azok kapcsán is hallani lehetett arról, hogy bizonyos érdekek, lobbik mentén kerültek be a törvénybe ilyen vagy olyan előírások. Elérkeztünk 2013-hoz, s akkor egy újabb módosító jellegű kezdeményezést nyújtottak be a szóban forgó törvénnyel kapcsolatosan, nevezetesen tíz képviselő és szenátor (köztük Kelemen Attila RMDSZ-es képviselő), s annak időpontja 2013. február 14-e volt. Elindult a jogalkotás gépezete, s ez esetben az igen lassúnak és körülményesnek bizonyult. 2013 novemberében a képviselőházban úgy döntöttek, hogy pótlólagos szakbizottsági jelentésre van szükség. Erre sor is került, de nem sok eredménnyel, ugyanis 2014 szeptemberében ismét indokoltnak tartották a pótlólagos szakbizottsági jelentést, akárcsak 2014 decemberében. Szóval volt itt, pontosabban ott kínlódás, nyüszkölődés, s joggal feltételezhető, hogy az érdekérvényesítés nehézkesnek bizonyult. Na de ne siessük el a dolgokat, mert 2015 februárjában is készült szakbizottsági pótlólagos jelentés, de azt végül is február 25-én elfogadták, majd március 7-én megküldték kihirdetés végett az államelnöknek. Kihirdetésre viszont nem került sor, mert Klaus Johannis államelnök szeme is megakadt egy-két számára gyanúsnak tűnő új előíráson, és március 25-én a törvényt visszaküldte újratárgyalás végett a szenátus elnökének. Az államelnök amúgy nem a juhászok által kifogásolt előírások kapcsán fogalmazott meg fenntartásokat, hanem a tulajdonjog esetleges sérülése, a madárvédelemmel kapcsolatos európai direktívák figyelmen kívül hagyása, valamint annak okán, hogy a módosító és kiegészítő előírások száma aránytalanul sok, nevezetesen a törvényben lévő (a 2006/407-es törvényről van szó) 58 szakasszal szemben a módosítások és kiegészítések száma 63 volt. Egy keveset rágódtak az államelnöki fenntartásokon a honatyák, majd május 27-én megszavazták a törvényt. Azt az államelnök június 15-én kénytelen-kelletlen kihirdette, s következésképpen június 16-án megjelent a Hivatalos Közlönyben a kedélyeket utólag ugyancsak felborzoló 2015/149-es törvény.
Kedden a tiltakozók képviselőit a parlamentben fogadták, de érdembeni megbeszélésre nem került sor. Álláspontjukat meghallgatták, s a mezőgazdasági bizottság elnöke, Nini Săpunaru képviselő fél szájjal bejelentette, hogy legkésőbb hétfőig sürgősségi kormányrendeletet dolgoznak ki, amely révén módosítják a törvényt. Igen ám, de a kormány szóvivője kedden a késő délutáni órákban sajtótájékoztatóján többek között azt hangoztatta, hogy a kormánynak nem áll módjában jelenleg sürgősségi kormányrendelet révén módosítani a törvényt. Csupán arra tett ígéretet, hogy az esetleges módosítás végett „keresik a technikai és törvényes megoldást”. Időközben a tüntetők képviselői találkoztak az érintett minisztériumok államtitkáraival is (ezt annak okán, mert a tárcavezetők külföldön tartózkodtak), akiktől ugyancsak ígéretet kaptak. A mezőgazdasági miniszter, Achim Irimescu Brüsszelből telefonon nyilatkozott, sajnálatának adva hangot a történtek okán, egyszersmind azt hangoztatva, hogy valamelyes megoldást kell találni a juhtartók követelésére lehetőleg az esztendő végéig. De mire is kell megoldást találni? A tiltakozók ama követelésére, miszerint a törvény 29-es szakaszának szövegéből kerüljön ki az a bekezdés, amely értelmében tiltott a háziállatok legeltetése a mezőgazdasági területeken december 6.–április 24. között, továbbá az a bekezdés, amely értelmében hegyvidéken a nyájakat csak maximum öt kutya „kísérgetheti”, dombvidéken kettő, síkvidéken pedig egy. Az előbbi esetében állítólag egy uniós direktíva épült be a hazai jogszabályozásba, az utóbbi korlátozásra pedig állítólag azért volt szükség, mert nem sikerült érvényt szerezni annak az eddigi előírásnak, miszerint a kutyákat kolonccal kell „ellátni”. Ilyenképpen pedig a koloncot a törvényszigorítással próbálták helyettesíteni. Tegnap reggelre mégis lehetségessé vált az, ami tekintetében tétovázónak, bizonytalannak és határozatlannak mutatkoztak egyes tisztségviselők: a 8.30-kor megkezdődött kormányülés napirendjére csak felkerült egy sürgősségi kormányrendelet tervezete, amely értelmében felfüggesztődik a 2015/149-es törvénnyel újólag módosított és kiegészített 2006/47-es törvény 23-as szakaszának a már említett két tiltó jellegű előírása. Magyarán: a jogszabályból nem került ki a szóban forgó két előírás, csak 2016. április 26-ig felfüggesztődik azok gyakorlati alkalmazása. Amúgy a tegnap elfogadott sürgősségi kormányrendelet még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Ui. A mai napon „sofőrjárás” várható Bukarestben, állítólag 7000 tehergépkocsival érkeznek ők is tiltakoznak, de nem a kóbor kutyák ellen, hanem az RCA magas díjszabása okán.
Hecser Zoltán
.jpg)
.jpg)
