Az utóbbi hetek, hónapok során a „börtönirodalom”, s az azzal kapcsolatosan nyilvánosságra került igen visszás, de pikantériától sem mentes történések ugyancsak ráterelték a közvélemény figyelmét, legalábbis annak egy része figyelmét a „rácsokon túli” világra, a fogvatartottak jogállására, életére, s magára a fogva tartási rendszerre is. A nyilvánosságra került, pontosabban kiszivárgott információk, adatok nem kerülhették el az illetékes hatóságok figyelmét sem, s ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy az igazságügyi miniszter kezdeményezte a fogva tartási törvény egyik szakaszának hatályon kívül helyezését, illetve lemondásra szólította fel a börtönadminisztráció parancsnokát, a kormányfő ellenőrző testülete felülvizsgálatot végzett, s ugyancsak számos fogyatékosságot, súlyos mulasztásokat állapítva meg egyes börtönök, valamint a börtönadminisztráció tevékenységében. Tudni továbbá arról, hogy a DNA is „érdeklődni kezdett” egyes börtönök háza táján, illetve egyes alkalmazottak tevékenységét illetően. [caption id="attachment_22935" align="aligncenter" width="812"] Új épületszárnnyal bővülne a giurgiui börtön...[/caption] Mindaz, ami eddig nyilvánosságra került, talán az csak a jéghegy csúcsa, mert vannak másabb, talán súlyosabb történések is. A kormányfő ellenőrző testületének a jelentését nem hozták teljes egészében nyilvánosságra, de amit közöltek, abból is kikövetkeztethető, hogy komoly átszervezési tevékenységre lenne szükség. Ennek kapcsán utalhatunk arra, hogy a múlt esztendőben a Nép Ügyvédje is mélyenszántó elemzést végzett, s a részben nyilvánosságra hozott jelentésben egy másabb vetületét helyezték előtérbe a börtön világának, nevezetesen a fogva tartás körülményeit. Apropó fogva tartás: az 1989-es évet követően a fogva tartási rendszer infrastruktúrája nemigen fejlődött, bár beruházásokra sor került, de a fogvatartottak számának a növekedésével azok befogadó képessége nem volt képes lépést tartani. Ennek viszont megvolt, megvan a maga hátulütője: annak okán, hogy a romániai fogva tartási létesítmények nem felelnek meg az Európai Tanács által előírt szabványoknak, a fogvatartottak közül igen sokan beperelték a román államot, és az Európai Emberjogi Bíróság jobbára a javukra döntött. 139 olyan bírósági ítélet született, amely révén elmarasztalták a román államot a fogva tartási nem megfelelő feltételek okán, s ezért eddigelé 1 142 154 euró és 10 000 svájci frank megfizetésére kötelezték az államot a fogvatartottak javára. Nos, ez is beletartozik, ez is velejárója a romániai börtönéletnek, s ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni. Amiről megfeledkeztek… Kénytelen-kelletlen a fogva tartási intézményrendszer számára beruházási alapokat kellett, kell biztosítani, s ebben az összefüggésben az uniós meglátások szerint is újabb börtönök építése vált időszerűvé. Egyébként a múlt esztendő márciusában a 2015/196-os kormányhatározattal a költségvetési tartalékalapból kétmillió lejt utaltak ki az Országos Börtönadminisztrációnak (ANP), s ennek a pénznek egy részét bizonyos beruházási megvalósíthatósági tanulmányokra kellett költeni. Még a Ponta-kormány idején, pontosabban 2015 júliusában nyilvánosságra hoztak egy kormányhatározat-tervezetet, amely értelmében két új börtön építését tervezték, az egyiket a Prahova megyei Berceni községben, a másikat az Olt megyei Caracal municípiumban. Ez a kormányhatározat végül is megmaradt a tervezeti stádiumban. A múlt hónapban viszont megjelent egy másik kormányhatározat, a 2016/9-es, amely révén újólagosan jóváhagyták a giurgiui börtön új épületszárnyának műszaki-gazdasági ismérveit. Tulajdonképpen egy már megkezdett beruházásról van szó, a folytatást pedig a most megjelent kormányhatározat értelmében egy közel 21 milliós beruházás jelenti, amelyet három éven belül kell megvalósítani. Hogy hány férőhelyes lesz ez az új fogva tartási intézet, azt nem tudni, csupán azt, hogy a fogva tartási felület 10 615 négyzetméteres lesz. Térjünk vissza a fogva tartásra, pontosabban az arra vonatkozó jogszabályozásra. Arra vonatkozóan mindig is volt jogszabály, a jelenleg hatályos a 2013/254-es törvény a büntetés-végrehajtásra és a fogva tartásra vonatkozó törvény. Abból szerette volna kiiktatni azt az előírást, miszerint minden egyes dolgozat vagy bejegyzett tanulmány esetében 30 napot „letudna” a büntetéstételből az igazságügyi miniszter, de bicskája beletört, s így egyelőre ennek az előírásnak a felfüggesztésére került sor. Amúgy a börtönirodalom kibontakozása majdhogynem egybeesik ennek a törvénynek a hatályba lépésével. Mondjuk ezt annak okán, hogy míg a 2007–2011-es időszak során évi átlagban alig egyetlen „alkotás” jelent meg, 2014-ben már kilencven, majd 2015-ben 340. És mindebben talán az is közrejátszott, hogy a szóban forgó 2013/254-es törvény alkalmazási szabályzóinak jóváhagyásáról az akkori kormány megfeledkezett, márpedig az azt jóváhagyó kormányhatározatot legkésőbb 2014 februárjában el kellett volna fogadni. A jelenlegi igazságügyi miniszter, Raluca Prună a múlt hónapban jelentette be, hogy reményei szerint február folyamán a kormány asztalára teszi a szóban forgó szabályzat tervezetét… Termelnek is Mit is jelent a börtönök világa a költségvetés szempontjából? Az állam egy fogvatartott teljes ellátására (beleértve az őrzési költségeket is) havi átlagban 647,70 lejt költött 2015-ben. Ehhez még hozzáadandó az ugyancsak állami költségvetésből fizetett egészségbiztosítási hozzájárulás, ami 99,0 lej/hónap/fogvatartott. Ugyanakkor köztudott, hogy a fogvatartottak dolgozhatnak is, s amennyiben dolgoznak, akkor havi jövedelmük közel 1000 lej. Az elmúlt esztendő első félévének végén a hazai börtönökben 28 374 személyt tartottak fogva, de ez a szám nem releváns, mert ingadozó lehet egyik napról a másikra. Tény viszont, hogy az utóbbi két esztendő folyamán mindig is meghaladta a 28 ezret. A 2014-es évben a foglalkoztatott, tehát azon fogvatartottak átlagszáma, akik dolgoztak is, illetve szerződés alapján tevékenységet fejtettek ki 3390 volt. (Olyan szerződésekről van szó, amelyeket az adott börtönök illetékesei kötöttek meg különböző cégekkel és intézményekkel, s ez azért hangsúlyozandó, mert a rabok dolgozhatnak a fogva tartási intézmény keretein belül is, például azok mellékgazdaságaiban vagy műhelyeikben stb.) Az ilyen szerződések alapján foglalkoztatott rabok száma évről évre nőtt. Ugyanakkor az azok alapján elért jövedelem (áfa nélkül) 2014-ben megközelítette a 40,2 millió lejt, 2015-ben pedig az előzetes becslések szerint elérhette a 41,3 millió lej. Látványos növekedésről beszélhetünk, mert 2010-ben még ez a szóban forgó érték 20,1 millió lej volt. A szóban forgó 2014-es esztendei összeg kivetítve egy foglalkoztatott rabra havi 987,7 lejt jelentett, s abból az személy szerint 395 lejben részesült (ez megadózandó jövedelem). Azért ennyiben, mert a hatályos jogszabályozási előírások értelmében az ilyen bevételek 60 százaléka a fogva tartási intézményt illeti meg, s 40 százaléka a fogvatartottat. Ez a bevétel semmiképpen sem fedi a kiadásokat, s ezért szükséges az állami költségvetésből történő szubvencionálás. Annak értéke a börtönadminisztráció szintjén közel 247 millió lej volt, a tavaly pedig megközelítette a 992 millió lejt. Hecser Zoltán