havazás
borús égbolt
Jóváhagyták 175 medve kilövését
Nem hiába vonultak Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye települések elöljárói, közbirtokossági elnökei és állattartó gazdái Bukarestbe a tegnap. Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter rendeletben hagyta jóvá 175 medve kilövését augusztus 15-től kezdődően.
[caption id="attachment_52732" align="aligncenter" width="6000"]
Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter tárgyalópartnerei körében jelenti be a tervezett intézkedéseket Fotó: László F. Csaba[/caption]
Székelyföld önkormányzati vezetői, területtulajdonosok, állattenyésztők, a közbirtokosságok és a vadásztársaságok képviselői több ízben is tiltakoztak már a környezetvédelmi minisztériumnál, mivel nem értenek egyet a nagyvadakra vonatkozó kilövési kvóta megszüntetésével. A pohár néhány héttel ezelőtt telt be, amikor egy pásztort a Csíkdánfalvi Közbirtokosság esztenája mellett támadt meg a medve. Karda Róbert, Csíkszentdomokos polgármestere, a Felcsík Kistérségi Társulás elnöke azzal kereste meg Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét, hogy a székelyföldi károsultak és képviselőik szervezzenek tiltakozó akciót a Környezetvédelmi Minisztérium székházánál. A polgármester segélykiáltása nyitott fülekre talált: nemcsak Hargita megyéből, hanem a szomszédos, medvetámadásokban hasonló módon érintett Kovászna, Maros és Brassó megye képviselői is csatlakoztak.
Jól szervezett indulás
A hét elején a Hargita megyei önkormányzat közlése szerint több mint 200-an jelezték, hogy részt vesznek a bukaresti figyelemfelkeltő akcióban csak ebből a megyéből. A szomszédos megyékből is szervezetten, három-négy autóbusszal indultak el a fővárosba tegnap hajnalban. A bukaresti út mindenki számára zökkenőmentesen zajlott. A szervezésben mindenre gondoltak, még egy fúvószenekar is elkísérte a küldöttséget, a rezesbanda a minisztérium előtt zenélt.
A mintegy 500 fős küldöttséget népes csendőrsereg fogadta a minisztérium épülete előtt, és gondoskodtak arról, hogy ne foglaljanak el túl sok helyet a tüntetők, akiknek a transzparensein többek között az volt olvasható, hogy „A medvét az erdőbe, ne hozzánk a csűrbe!”. Volt olyan transzparens is, amelyen hangsúlyozták, hogy csak az olyan medvék kilövését kérik, amelyek az emberi életet veszélyeztetik, valamint jelentős kárt tesznek a gazdaságokban. A több száz fős tömeg türelmesen várt, amíg a 12 fős küldöttség, többek között Borboly Csaba, Péter Ferenc és Tamás Sándor, Hargita, Maros és Kovászna megye tanácsának elnökei, Brassó Megye Tanácsának alelnöke, Tánczos Barna szenátor, polgármesterek, mezőgazdasági szervezetek vezetői, valamint egy medve által megsebesített férfi személyesen tárgyalt a miniszterrel. A zárt ajtók mögött zajló megbeszélés körülbelül egy órán át tartott, miközben a tömeg nagy része kint várakozott az épület előtt.
Volt értelme várni
Délután két óra előtt nem sokkal tartott elsőként maga a miniszter, Graţiela Gavrilescu sajtótájékoztatót. Mint mondta, megértette a tiltakozók panaszait, együtt érez velük a problémáikban, és partnerként számíthatnak rá minden ügyben. Kijelentette, hogy első lépésben aláírja azt a miniszteri rendeletet, amelyben jóváhagyja, hogy augusztus 15-étől kezdődően 175 nagyragadozót lőjenek ki a térségben. Hangsúlyozta, olyan medvék eshetnek áldozatul, amelyek már okoztak kárt. Az egyik gazda a sajtótájékoztató közben vonta kérdőre a minisztert, hogy miért csak augusztus közepétől lehet kilőni a medvéket. A tiltakozó ugyanis arra figyelmeztetett, hogy addig még nagyon sok kárt tehetnek a ragadozók mind a gazdaságokban, a termőföldekben, valamint az emberek testi épségében is. A miniszter azonnal válaszolt is, mégpedig azt, hogy vannak bizonyos törvényes megszorítások, ami miatt nem adhatja ki korábbi időszakra a kilövési engedélyt.
Lehetett volna nagyobb siker is
A 175 medve kilövése tehát az első lépés, és az eddigi legfontosabb eredménye a tegnapi bukaresti látogatásnak. Azonban arra még nem kaptak választ az érintettek, hogy miként, vagy hogy egyáltalán megtérítik-e nekik az eddig okozott károkat. Karda Róbert lapunknak elmondta, örül a miniszteri rendeletnek, de félsikerként könyvelik el a tegnap történeteket. Mint mondta, ez csak időleges megoldás a medveproblémára, hiszen ennél összetettebb a helyzet. A legfőbb gond az, hogy a nagyvadakra vonatkozó törvényeken nem sikerült változtatni. Ugyanakkor itt, Bukarestben nem azoknak van szavuk, akiknek az érdekei megegyeznek a székelyföldi állattartókéival.
A megyei önkormányzati vezetők szerint azért volt eredményes a tegnapi bukaresti látogatás, mert másfél év után végre kimozdult a helyzet a holtpontról. Borboly Csaba szerint a 175 medve kilövésére vonatkozó engedély megadása csepp a tengerben, hiszen a probléma gyökerére még mindig nem született megoldás. Hozzátette, Bukarestben, a Környezetvédelmi Minisztérium épületében kell továbbra is a megoldást sürgetni, mivel az akadályokat nem Brüsszel állította fel. A medveügyet tehát ezután is napirenden kell tartani.
Nehéz út vezetett idáig
Hargita Megye Tanácsa 2008 óta foglalkozik a medveproblémával. A medvepopuláció – no meg az általa okozott károk – negyede ebben a megyében található. A júniusban ugyancsak Bukarestben megrendezett, a nagyragadozók és az ember együttélésével foglalkozó európai uniós platform zárónyilatkozata szerint is kívánatosnak tartja a medvék számának csökkentése céljából javasolt intézkedéseket. A dokumentumban a jelenlévők, beleértve a természet- és állatvédő szervezeteket is, egyetértettek abban, hogy a kilövési kvóta felfüggesztése következtében jelentősen nőtt a vadkárok száma, ez ügyben pedig sürgős lépéseket kell tenni.
Csak július első négy napján Homoródalmáson 1 tehén, Kápolnásfaluban 2 tehén, Szenétén 4 borjú, Csíksomlyón 1 juh, Fenyőkúton 2 tehén, Pálpatakán 1 tehén, a Gyergyószentmiklóshoz tartozó Baktán 1 tehén, Székelyudvarhelyen 2 juh és 2 bárány, Gyimesbükkön 1 tehén, Marosfőn 2 juh és 1 ló, Gyergyóditróban pedig 3 juh esett a medvetámadások áldozatául.
[box type="shadow" ]Az akadémia beleegyezésére várnak.
175 medve kilövésére bocsátottunk ki tegnap egy nagytestű ragadozókra vonatkozó közbelépési kilövési keretről szóló rendeletet, nyilatkozta tegnap Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter. „Miniszteri rendeletet bocsátunk ki még ma, amelyet a Román Akadémiára küldünk jóváhagyásra. A nagytestű ragadozók közbelépési kilövési keretéről szóló miniszteri rendelet a beavatkozásokra és a kvótákra vonatkozik. Ezeket a kvótákat egy európai irányelv alapján készült tanulmányra hivatkozva határoztuk meg, ugyanakkor egy 2016-os miniszteri rendelet alapján létrejött munkacsoport döntését is figyelembe vettük, amely alapján 2017-ben 350 egyedben határozták meg a közbelépési kilövési keretet a medvékre. Figyelembe véve, hogy az év felénél járunk, körülbelül 175 medvét lehetne kilőni” – mondta a környezetvédelmi miniszter a minisztérium székhelye előtt. A tárcavezető elmondta, még aznap a minisztérium honlapján közvitára bocsátják a rendelet tervezetét, amely az állampolgár biztonságára és egészségére hivatkozik. Gavrilescu szerint a napokban a környezetvédelmi, a víz- és erdőgazdálkodási minisztérium, a belügyminisztérium és a mezőgazdasági minisztérium közös rendeletet ad ki a környezetvédelmi tárca által kiadott keret alapján, amelyet ismertetnek majd az önkormányzatokkal, a helyi környezetvédelmi ügynökséggel, a környezetvédelmi őrséggel és az adott területekre meghatározzák konkrétan a kilőhető egyedek számát.[/box]
Márk Boglárka, Bukarest
Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter tárgyalópartnerei körében jelenti be a tervezett intézkedéseket Fotó: László F. Csaba[/caption]
Székelyföld önkormányzati vezetői, területtulajdonosok, állattenyésztők, a közbirtokosságok és a vadásztársaságok képviselői több ízben is tiltakoztak már a környezetvédelmi minisztériumnál, mivel nem értenek egyet a nagyvadakra vonatkozó kilövési kvóta megszüntetésével. A pohár néhány héttel ezelőtt telt be, amikor egy pásztort a Csíkdánfalvi Közbirtokosság esztenája mellett támadt meg a medve. Karda Róbert, Csíkszentdomokos polgármestere, a Felcsík Kistérségi Társulás elnöke azzal kereste meg Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét, hogy a székelyföldi károsultak és képviselőik szervezzenek tiltakozó akciót a Környezetvédelmi Minisztérium székházánál. A polgármester segélykiáltása nyitott fülekre talált: nemcsak Hargita megyéből, hanem a szomszédos, medvetámadásokban hasonló módon érintett Kovászna, Maros és Brassó megye képviselői is csatlakoztak.
Jól szervezett indulás
A hét elején a Hargita megyei önkormányzat közlése szerint több mint 200-an jelezték, hogy részt vesznek a bukaresti figyelemfelkeltő akcióban csak ebből a megyéből. A szomszédos megyékből is szervezetten, három-négy autóbusszal indultak el a fővárosba tegnap hajnalban. A bukaresti út mindenki számára zökkenőmentesen zajlott. A szervezésben mindenre gondoltak, még egy fúvószenekar is elkísérte a küldöttséget, a rezesbanda a minisztérium előtt zenélt.
A mintegy 500 fős küldöttséget népes csendőrsereg fogadta a minisztérium épülete előtt, és gondoskodtak arról, hogy ne foglaljanak el túl sok helyet a tüntetők, akiknek a transzparensein többek között az volt olvasható, hogy „A medvét az erdőbe, ne hozzánk a csűrbe!”. Volt olyan transzparens is, amelyen hangsúlyozták, hogy csak az olyan medvék kilövését kérik, amelyek az emberi életet veszélyeztetik, valamint jelentős kárt tesznek a gazdaságokban. A több száz fős tömeg türelmesen várt, amíg a 12 fős küldöttség, többek között Borboly Csaba, Péter Ferenc és Tamás Sándor, Hargita, Maros és Kovászna megye tanácsának elnökei, Brassó Megye Tanácsának alelnöke, Tánczos Barna szenátor, polgármesterek, mezőgazdasági szervezetek vezetői, valamint egy medve által megsebesített férfi személyesen tárgyalt a miniszterrel. A zárt ajtók mögött zajló megbeszélés körülbelül egy órán át tartott, miközben a tömeg nagy része kint várakozott az épület előtt.
Volt értelme várni
Délután két óra előtt nem sokkal tartott elsőként maga a miniszter, Graţiela Gavrilescu sajtótájékoztatót. Mint mondta, megértette a tiltakozók panaszait, együtt érez velük a problémáikban, és partnerként számíthatnak rá minden ügyben. Kijelentette, hogy első lépésben aláírja azt a miniszteri rendeletet, amelyben jóváhagyja, hogy augusztus 15-étől kezdődően 175 nagyragadozót lőjenek ki a térségben. Hangsúlyozta, olyan medvék eshetnek áldozatul, amelyek már okoztak kárt. Az egyik gazda a sajtótájékoztató közben vonta kérdőre a minisztert, hogy miért csak augusztus közepétől lehet kilőni a medvéket. A tiltakozó ugyanis arra figyelmeztetett, hogy addig még nagyon sok kárt tehetnek a ragadozók mind a gazdaságokban, a termőföldekben, valamint az emberek testi épségében is. A miniszter azonnal válaszolt is, mégpedig azt, hogy vannak bizonyos törvényes megszorítások, ami miatt nem adhatja ki korábbi időszakra a kilövési engedélyt.
Lehetett volna nagyobb siker is
A 175 medve kilövése tehát az első lépés, és az eddigi legfontosabb eredménye a tegnapi bukaresti látogatásnak. Azonban arra még nem kaptak választ az érintettek, hogy miként, vagy hogy egyáltalán megtérítik-e nekik az eddig okozott károkat. Karda Róbert lapunknak elmondta, örül a miniszteri rendeletnek, de félsikerként könyvelik el a tegnap történeteket. Mint mondta, ez csak időleges megoldás a medveproblémára, hiszen ennél összetettebb a helyzet. A legfőbb gond az, hogy a nagyvadakra vonatkozó törvényeken nem sikerült változtatni. Ugyanakkor itt, Bukarestben nem azoknak van szavuk, akiknek az érdekei megegyeznek a székelyföldi állattartókéival.
A megyei önkormányzati vezetők szerint azért volt eredményes a tegnapi bukaresti látogatás, mert másfél év után végre kimozdult a helyzet a holtpontról. Borboly Csaba szerint a 175 medve kilövésére vonatkozó engedély megadása csepp a tengerben, hiszen a probléma gyökerére még mindig nem született megoldás. Hozzátette, Bukarestben, a Környezetvédelmi Minisztérium épületében kell továbbra is a megoldást sürgetni, mivel az akadályokat nem Brüsszel állította fel. A medveügyet tehát ezután is napirenden kell tartani.
Nehéz út vezetett idáig
Hargita Megye Tanácsa 2008 óta foglalkozik a medveproblémával. A medvepopuláció – no meg az általa okozott károk – negyede ebben a megyében található. A júniusban ugyancsak Bukarestben megrendezett, a nagyragadozók és az ember együttélésével foglalkozó európai uniós platform zárónyilatkozata szerint is kívánatosnak tartja a medvék számának csökkentése céljából javasolt intézkedéseket. A dokumentumban a jelenlévők, beleértve a természet- és állatvédő szervezeteket is, egyetértettek abban, hogy a kilövési kvóta felfüggesztése következtében jelentősen nőtt a vadkárok száma, ez ügyben pedig sürgős lépéseket kell tenni.
Csak július első négy napján Homoródalmáson 1 tehén, Kápolnásfaluban 2 tehén, Szenétén 4 borjú, Csíksomlyón 1 juh, Fenyőkúton 2 tehén, Pálpatakán 1 tehén, a Gyergyószentmiklóshoz tartozó Baktán 1 tehén, Székelyudvarhelyen 2 juh és 2 bárány, Gyimesbükkön 1 tehén, Marosfőn 2 juh és 1 ló, Gyergyóditróban pedig 3 juh esett a medvetámadások áldozatául.
[box type="shadow" ]Az akadémia beleegyezésére várnak.
175 medve kilövésére bocsátottunk ki tegnap egy nagytestű ragadozókra vonatkozó közbelépési kilövési keretről szóló rendeletet, nyilatkozta tegnap Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter. „Miniszteri rendeletet bocsátunk ki még ma, amelyet a Román Akadémiára küldünk jóváhagyásra. A nagytestű ragadozók közbelépési kilövési keretéről szóló miniszteri rendelet a beavatkozásokra és a kvótákra vonatkozik. Ezeket a kvótákat egy európai irányelv alapján készült tanulmányra hivatkozva határoztuk meg, ugyanakkor egy 2016-os miniszteri rendelet alapján létrejött munkacsoport döntését is figyelembe vettük, amely alapján 2017-ben 350 egyedben határozták meg a közbelépési kilövési keretet a medvékre. Figyelembe véve, hogy az év felénél járunk, körülbelül 175 medvét lehetne kilőni” – mondta a környezetvédelmi miniszter a minisztérium székhelye előtt. A tárcavezető elmondta, még aznap a minisztérium honlapján közvitára bocsátják a rendelet tervezetét, amely az állampolgár biztonságára és egészségére hivatkozik. Gavrilescu szerint a napokban a környezetvédelmi, a víz- és erdőgazdálkodási minisztérium, a belügyminisztérium és a mezőgazdasági minisztérium közös rendeletet ad ki a környezetvédelmi tárca által kiadott keret alapján, amelyet ismertetnek majd az önkormányzatokkal, a helyi környezetvédelmi ügynökséggel, a környezetvédelmi őrséggel és az adott területekre meghatározzák konkrétan a kilőhető egyedek számát.[/box]
Márk Boglárka, Bukarest
.jpg)
