Annak idején már beszámoltunk arról, hogy a Hivatalos Közlöny október 19-i számában megjelent 2016/69-es sürgősségi kormányrendelet révén a Cioloş-kormány új, méltányosabb alapokra helyezte a diákok ingázási költségeinek elszámolási rendszerét. Ennek a kormányrendeletnek az értelmében kiegészültek a tanügyi törvénynek a tanulók ingáztatására vonatkozó előírásai, valamint a helyi közszállítási szolgáltatások törvényének egyik szakaszát. Ugyanakkor hatályon kívül helyezték a diákok bérletei elszámolására vonatkozó ama rendelkezést, amelyet a 2013/29-es kormányrendelet tartalmazott. A gyakorlatba ültetés konkrét előfeltétele volt egy kormányhatározat elfogadása is. November 18-án vált hatályossá a szóban forgó 2016/69-es sürgősségi kor­mány­rendelet, de a gyakorlatba ültetésre nem kerülhetett sor. Nem, mert annak meghatározó jelentőségű láncszeme volt a fentebb már említett kormányhatározat elfogadása és megjelentetése a Hivatalos Közlönyben. A tisztánlátás érdekében utalnunk kell arra, hogy a kormányrendelet értelmében az egy kilométerre jutó maximális díjszabást kormányhatározat révén kell megállapítani, illetve aktualizálni. Ugyanakkor a maximális díjszabás kiszámítási módszertanát is ugyancsak kormányhatározattal kell jóváhagyni. Nos, amennyiben ez a kormányhatározat nem jelent meg november 18-ig, akkor az új díjszabásokat sem lehetett alkalmazni. Amúgy a szóban forgó kormányhatározatot ugyan a kormány november 16-i ülésén elfogadták, de az csak a Hivatalos Közlöny november 23-i számában lépett érvénybe és november 26-tól válik hatályossá. Ezek szerint, ha megkésve is, de most már alkalmazni lehet a tanulók szállítására vonatkozó bérletek díjszabásait. Ennek kapcsán azt is megemlíthetjük, hogy a közúti szállítási vállalkozásoknak, cégeknek kötelező módon ki kell bocsátaniuk a szóban forgó bérletet és biztosítaniuk kell a tanulók közúti szállítását. A dolognak azonban van még egy másik vetülete is. Hogy ki, mikor ingázhat az új díjszabások alkalmazása közepette, az attól is függ, hogy mi lesz a jelenleg érvényben lévő szállítási szerződések sorsa. Mondjuk ezt annak okán, hogy a sürgősségi kormányrendelet egyik előírása értelmében ezek a szóban forgó szállítási szerződések azok, amelyek alapján bizonyos díjszabásokat alkalmaznak, nem módosíthatók azok határidejének lejárta előtt, csak esetleg a felek közös megegyezése révén. Kilométerenként maximum 3,48 lej Az új díjszabást a 2016/863-as kormányhatározattal állapították meg, s annak 2-es számú melléklete tartalmazza azon maximális díjszabások listáját, amelyek alkalmazandók a tanulók havi ingázási bérleteire vonatkozóan. Nos, ennek a kormányrendeletnek az értelmében a megállapított maximális díjszabás 3,48 lej/km, oda-vissza áfa nélkül. Ez azt jelenti, hogy ennél magasabb díjszabást a tanulók bérletei esetében nem lehet alkalmazni. A kiszámítás módszertanát a kormányhatározat 1-es számú melléklete tartalmazza. Nem térnénk ki ennek a jobbára technikai jellegű módszertannak a részletes ismertetésére, de utalnunk kell arra, hogy az szem előtt tart számos tényezőt, így például azon cégek számát, amelyek országos viszonylatban közúti szállítással foglalkoznak, s azon belül az iskolások ingáztatásával, továbbá az általuk alkalmazott díjszabásokat stb. Néhány érdekes számadatra azonban érdemes utalni: az országos viszonylatban közszállítási licenccel rendelkező 1132 cég közül csak 919 esetében képezte a fő tevékenységi területet a személyek városi és elővárosi közszállítása, valamint közúti szállítása. Ez utóbbiak közül 408 cég esetében az egy kilométerre számított költségszint kevesebb volt, mint 2 lej, 710 esetében pedig kevesebb, mint 4 lej. A majdani maximális díjszabás megállapításánál azonban nem csupán ezekre az értékszintekre voltak tekintettel, hanem a különböző költségelemekre, valamint a profitrátára is. (Egyébként az átlagos profitráta 4,76 százalékos volt az elemzésbe belefoglalt 760 cég szintjén.) A különböző tényezők figyelembe vételével kerekedett ki a már említett díjszabás, nevezetesen a 3,48 lej/km. A díjszabási lista 3 km-nél kezdődik és 50 km-nél ér véget, azért ez utóbbinál, mert az ingázáselszámolás legfeljebb az 50 km-es távra terjed ki. A maximális díjszabás kilométerenként változik, kezdve a már említett 3 km-től, amely esetében 10 lej (áfa nélkül). Ezt követően minden egyes pluszkilométer esetében 3-4 lejjel emelkedik a maximális díjszabás. Így például 4 km esetében 14 lej, 5 km esetében pedig 17 lej és így tovább, el egészen 50 km-ig, amely esetében 174 lej. Még egyszer hangsúlyoznánk, hogy ez a maximális díjszabás az oda-vissza útra vonatkozik és nem tartalmazza az áfát. A példa kedvéért: amennyiben egy tanuló 4 km-ről ingázik, akkor a havi bérletének a maximális díjszabása nem haladhatja meg a 14 lejt. Végezetül utalnunk kell arra is, hogy a most megállapított díjszabások 2017. szeptember 1-jéig maradnak érvényben, s majdani aktualizálásukat egy mélyenszántó elemzés fogja megelőzni. Amúgy a kormány számításai szerint az ezentúl alkalmazandó díjszabásrendszer, valamint a szülők által fizetett bérleti díj majdani visszatérítése országos viszonylatban több mint 125 000 tanulót érinthet. Hogy mikortól? Erre nehéz lenne pontos választ adni, de elképzelhető, hogy december 1-jétől már lehetséges lesz az új rendszer gyakorlatba ültetése. Hecser Zoltán