Óvónőként és lelki gondozóként dolgozik a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház gyermekgyógyászati osztályán Szénási Mariann. Bejár a kórtermekbe, beszélget, játszik a gyerekekkel, szülőkkel, tartja velük a kapcsolatot később is, amennyiben ez szükséges. Állatterápiát is tanult, így arról is beszélgettünk, hogy a kutyák milyen jótékony hatással vannak a beteg gyerekekre. – Magyarországról költözött ide, és önkéntesként kezdte a munkát a kórházban… – Hét éve élek Erdélyben, és két évet dolgoztam önkéntesként a kórházban. Most már egy éve alkalmazottként tevékenykedek a gyermekgyógyászati osztályon. Meggyőződésem, hogy a test, a lélek és a szellem egységes, és úgy gyógyul, ha mindegyikre odafigyelünk. Nem elég a testünket gyógyítani, hisz minden a lélek betegsége is. A gyermekeket csak játékos tevékenységgel lehet megközelíteni, ezért én játszom, akivel lehet. A szelíd gyógyításnak nagy jövője van, és nagyon örülök annak, hogy a csíkszeredai kórház nyitott erre. Fontosnak tartom azt is, hogy amikor kikerülnek innen a gyermekek, akkor én még tartom velük a kapcsolatot, nem engedem el a kezüket. És csak akkor kerülnek komolyabb ellátásra, ha erre szükségük van. Hisz lehet, hogy nincs épp pszichológusra, pszichiáterre szükség, elég egy kis támogatás is, erre viszont nem elegendő a kórházban eltöltött három nap. Megelőzés és utógondozás nélkül nem létezik gyógyítás, ezt is hivatásomnak tartom, hogy kísérjem egy ideig ezeket a gyermekeket, ezeket a szülőket. Van két kutyám – állatterápiát is tanultam –, és szeretném meghonosítani ezt a foglalkozást is. A szorongásos betegségeknél nagyon jó hatással van az állat. – A gyermekosztályon hogyan zajlik a munkája? – Egyeztetek minden reggel a feladatokról a gyermekgyógyász orvosokkal és bejárok a kórtermekbe. Elbeszélgetek a gyermekekkel, és akikkel tudok, azokkal játszom. A játék alatt sok minden kiderül. Van, amikor a szülővel kell foglalkozni, beszélgetni, támogatni őt. A sebészeti osztályon is segítem dr. Simon Alpár gyermeksebész munkáját, amikor olyan eset van, akkor odamegyek, igyekszek támasz lenni a gyermekek, szülők számára műtét előtt, műtét után. Amikor kicsit össze vagyunk zuhanva, akkor felnőttként is jólesik a támogatás. Sokat segít a munkámban dr. Kraft Hunor nőgyógyász szakorvos, a kamaszodó korosztály problémáival, az utógondozás, megelőzés terén mindig fordulhatok hozzá tanácsért. – Hogyan fogadják a gyermekek, szülők általában? – Jó visszajelzéseket kapok, és úgy érzem, hatékony a munkám, működik. A műtétek után nehezebb a helyzet, sokszor kemény fájdalommal kell megküzdeniük a gyermekeknek. A szülőknek ilyen esetekben azt kell megérteniük, hogy ez egy átmeneti helyzet, egy áthidalható, kezelhető probléma, onnantól kezdve pedig, ahogy ezt elfogadják, rendszerint a gyermek is kezd jobban lenni. Fontos, hogy ilyenkor a szülő nyitott legyen, megértse, hogy egy kicsit hagyhatja magát, lehet gyenge, kérheti a támogatást. Székelyföldön zárkózottak az emberek, a gyengeséget sokszor szégyenként élik meg, ezért nem egy könnyű folyamat ez. Azt kell elfogadni, hogy nem szégyellnivaló, ha egy kiszolgáltatott helyzetben belekapaszkodunk valakibe. Amikor gyógyíthatatlan betegségről van szó, akkor is próbálok vigaszt nyújtani, istenhitem révén is segíteni a szülőket. – A különböző szervi gondokon túl vagy azok mögött mi a leggyakoribb probléma a gyermekpácienseknél? – A szorongás nagyon jelen van mostanában. A bezártság, az online oktatás megviselte a nagyobbakat, a kisebbek pedig sokszor a család problémáit vetítik ki. A hasfájások, hányingerek, akár belázasodások mögött is sokszor a szorongás áll. – Említette az állatterápiát. Miért jó nekünk az állatok közelsége? – Az állatok olyan kapcsolatot teremtenek saját maguk és a gyermekek között, amely oldja a szorongást. Kutatásokban bizonyították, hogy amikor megsimogatunk egy bundás állatot, akkor az hormonális változást indít el a testünkben, oldja a feszültséget. Az állatok nem beszélnek, de ezzel együtt kialakul egy kapcsolat az állat és a gyermek között, amely nem kérdésekkel és a beszéd vonalán zajlik, de amelynek keretében szintén oldódik a szorongás. Itt nem kell beszélgetni, nem kell megfogalmaznia a problémáját a gyermeknek, így is tudnak oldódni a feszültségek. Meggyőződésem, hogy az állatterápia révén a szorongásos esetek kilencven százalékát meg lehet oldani. Sokszor segít ez a bántalmazott gyermekeknek is, például amikor a gyermek nem beszél, mert fél. Ilyenkor az állat áthidaló megoldás. A segítő szakmában nagyon sok helyen lehetne használni az állatterápiát. Például gyógypedagógusok, pszichológusok munkáját is ki tudja egészíteni. A kórházban is terveztük, hogy amikor lehetségessé válik, akkor az udvaron esetleg lehetne foglalkozást tartani az osztályon kezelt gyermekek közül egyeseknek. Számomra nagy öröm, hogy a kórházban nyitottak a gyógyítás ezen megközelítésére. A világban sok helyen használnak állatterápiát, vannak kórházak, ahol bent vannak az állatok a gyermekek mellett. Kardiológiai osztályokon is használják például a kutyákat, mert a velük való foglalkozás szinten tartja a pulzust, a vérnyomást. Az állatok gondozását használják ugyanakkor a depresszió kezelésére, a szorongás csökkentésére. Az állatok számára ez munka, figyelnek közben, utasításokat hajtanak végre, kimutatták, hogy intenzíven figyelnek ilyenkor. – A felsoroltak miatt egy háziállat minden családban hasznos lehet. – Azt látom, hogy ha egy kutya például bekerül egy családba, ahol megbecsülést élvez, akkor átformálja a családot. Nagyon sok mindent meg lehet tanulni általa. Megtanulhatjuk például azt, hogyan tudjuk egymást gondoskodással szeretni, hogyan tudunk egymás felé fordulni, hogyan tudjuk egészségesebbé tenni az életünket, például a pihenés, mozgás, együtt töltött idő tekintetében. Az állatok önkéntelenül megtanítanak arra, hogyan legyünk jelen egymás életében, nemcsak formálisan, hanem valós jelenléttel.

R. Kiss Edit