Izmozás
Paloták harcáról beszél a sajtó, holott nem a Cotroceni- és a Victoria-palota – azaz az államelnöki hivatal és a kormány – vezetőinek harca zajlik, hanem az általuk képviselt két értékrend áll szöges ellentétben egymással. Hasonló harc dúlt már Traian Băsescu volt államfő és Victor Ponta volt miniszterelnök idején, amikor a felek egymásnak feszülése úgy csapódott le a médiákban és a köztudatban, mint két kakaskodó politikus harca, amely során a felek azt akarják bebizonyítani, hogy ki a nagyobb úr a szemétdombon. Akkoriban az a harc azt eredményezte, hogy hiteltelenné váltak az állam intézményei: a kormány megkérdőjelezte az államfő hitelességét, tetteinek törvényességét, az elnök pedig a kormány tekintélyét ásta alá. De akár azt is mondhatnánk, hogy a felek az általuk vezetett intézménybe vetett hitet, tiszteletet csökkentették a minimális szintre.
Most is hasonló harc kezd kibontakozni – látszólag. Látszólag, mert a decemberi választásokon nyertesként kikerült Szociáldemokrata Párt (PSD) és vezére – akit éppen az előre megfogalmazott és bejelentett államfői elvárás fosztott meg a kormányfői poszt elfoglalása és a kormányalakítás lehetőségétől – pártelnöki és házelnöki tisztsége magaslatáról azt a látszatot kívánja kelteni, hogy a makacs, nyakas államfő nem akar egyebet, mint keresztbe tenni a nép által megválasztott parlamenti többséget képviselő kormánynak. Arról azonban mintha megfeledkeznének, hogy ugyanannak a népnek a határozott akarata juttatta államfői tisztségbe a szász politikust. Azt a politikust, aki letette a garast a korrupcióellenes harc folytatása mellett, s aki a tisztsége által biztosított keretek között – néha e kereteket feszegetve – új szokásokat kíván meghonosítani, új elvárásokat megfogalmazni a politikai osztály megújulása érdekében.
A PSD és vezérkara sok prominens személyisége ellen bűnvádi eljárás folyik, perek zajlanak sokuk ellen, s bár az ártatlanság vélelme mindenkit megillet mindaddig, amíg jogerős bírói ítélet ki nem mondja bűnösségét, az államfő azt szeretné, hogy csak tiszta, feddhetetlen politikusok töltsenek be vezető tisztséget.
Jelenleg a vita a Büntető törvénykönyv és a Büntető eljárási törvénykönyv tervezett módosítása kapcsán zajlik: az államfő minden lehetséges eszközzel próbálta megakadályozni, vagy legalábbis késleltetni a tervezet elfogadását, ugyanis az ellenzékkel együtt azt vallja, hogy a tervezett módosítások azoknak a politikusoknak a javát szolgálja elsősorban, akik ellen jelenleg eljárás folyik. A közvélemény jelentős része pedig az államfő pártján áll – legalábbis ezt jelzik a hétvégi utcai megmozdulások.
Váltásra van szükség a hazai politikai életben, ehhez pedig a rendszert magát kell megváltoztatni. Ugyanis a következetlen, gyakran változó és számos értelmezési lehetőséget adó törvénykezés bizonyult a korrupció melegágyának – de annak is, hogy éppen az értelmezhetőség okán ügyvédek harcává tegyenek egy-egy kényszerből meghozott közigazgatási aktust. Véget kell érjen a kéz kezet mos politikája, a preferenciális leosztások politikája, az intézés gyakorlata, ehhez pedig egyértelmű, világos törvények kellenek.
A paloták harcának tétjét tehát nem a személyes ambíciók hanem az értékrendek képezik.
Várjuk a végkifejletet...
Sarány István