Maszkban és kesztyűben helyezték el a gyergyószéki községek elöljárói a közösségük imaszándékait tartalmazó szalagokat az alfalvi zarándokkereszten. Idén ebben a formában, jelképesen vehetünk csak részt a csíksomlyói búcsún: az üzeneteket Balázs József gyergyóalfalvi festőművész, tanár viszi el a kegyhelyre. Gyalogos zarándokútján többen elkísérik egy-egy rövid szakaszon.

Balázs József a Csík-magasán. Magányos zarándoklat a közösségért         Fotó: Erdélyi Mária Út

Idén megváltozott körülmények között, de a hagyományokhoz hűen, István pap útján indult gyalogos zarándoklatára a gyergyóalfalvi Balázs József. Tegnap reggel, Jenei János plébános áldását követően koszorút helyeztek el István pap szobránál, valamint a búcsújárás 450. évfordulójára állíttatott emlékműnél. Megtiszteltetés és felelősség Az előírásokat betartva, három személy indult útnak Gyergyóalfaluból: Balázs József mellett a Mária út zászlóját és a székely zászlót egy-egy kísérő vitte a következő településig. Minden községben az áldás és a szalagok átadása egy rövid szertartáshoz kapcsolódik, majd az adott település két képviselője kíséri a zarándoklat vezetőjét az úton a következő állomásig, majd onnan visszatér saját falujába. – Idén egyedül megyek a csíksomlyói kegytemplomig: nagy megtiszteltetés és felelősség, hogy a közösségek imaszándékait elvihetem a kegyhelyre. Ugyanakkor érzem Mária végtelen szeretetét ezáltal, hiszen tavaly egészségügyi okok miatt itthon kellett maradnom – a mostani út által mintha meg szeretne vigasztalni. Biztos vagyok benne, hogy szép lesz ez az út is, élményekkel ajándékoz meg – mondta indulás előtt Balázs József. Gyergyócsomafalván Ferenc Antal plébános várta Balázs Józsefet és zarándoktársait. A Szentlélek Úristen kegyelmét és áldását kérte útjukra, majd Márton László Szilárd, a község polgármestere felkötötte a falu zarándoküzenetét tartalmazó szalagot a keresztre. Hangsúlyozta: azt kérjük a Szűzanyától, hogy anyai palástját fordítsa oltalmunkra, segítsen meg s vigyázzon ránk ebben a rendkívüli helyzetben is, és reméljük, jövőben több százan megyünk gyalogosan községünkből is a csíksomlyói búcsúra. Később Katorzsán reggelizett, majd Vaslábon ebédelt a zarándokcsapat, innen indultak Csíkmagasán át Karcfalvára, ahol az éjszakát töltik.

Koszorúzás István pap szobránál                                          Fotó: Boncina-Székely Szidónia

Megyünk Somlyóra, Máriához! Sebestyén Péter, a marosvásárhelyi Ady negyed plébánosa és Balla Imre, a marosvásárhelyi belvárosi egyházközség segédlelkésze gyalogosan zarándokol Csíksomlyóra. Mi a harmadik napon, a máréfalvi plébániára való érkezésük pillanatában találkoztunk a két lelkésszel. – Mivel a hívek számára félig-meddig karantén van – mondotta Sebestyén plébános –, nem engedélyezik a tömeges zarándoklatot, mi ketten elhatároztuk, hogy útra kelünk. Papírt nyomtattunk, amelyre ráírtuk, hogy vándorúton járunk. A hívek helyett, a hívek és a paptestvérek nevében megyünk. Visszük a kéréseiket, és a magunk bőrén, áldozatán, fáradtságán keresztül tesszük meg ezt az utat – helyettük. Mindennap megszállunk valahol, egy-egy plébánián. Hétfőn indultunk, péntek estére szeretnénk odaérni… „Menni jó, illik az örökléthez” – ahogy jó földink, a költő Király László mondja… Ma délután szeretnének a kegytemplomhoz érkezni, ahol közös misét celebrálnak – ahogyan a közegészségügyi előírások azt lehetővé teszik –, majd egy hívük segítségével térnek vissza gépkocsin Vásárhelyre. – Az eszköztárunkban ott van a székely humor, az is segít. Imádkozunk. Közben énekelünk – tette hozzá Balla Imre. – Az emberek felfigyelnek ránk, és megkérnek, hogy vigyük magukkal a kéréseiket is… Mind a ketten csíkiak vagyunk. És elmondhatom, hogy nekünk, csíkiaknak van egy lelki ösztönünk, hogy minden évben haza kell mennünk a Babba Máriához levegővételre. Emberileg, egészségügyileg is fontos számomra, hogy a két hónapos bezártság után egy kicsit kint lehetek a természetben, s a magam ritmusában, a közös ritmusunkban haladhatunk, imádkozhatunk, elmélkedhetünk. Ez egy vissza nem térő alkalom. Hálásak lehetünk a Jóistennek, hogy ezt is megérhetjük, külön és közösen, együtt. Magunkért. Mindenkiért. A jövőnkért.

HN-összeállítás