Sokáig nem szerettem, amikor az idősebb generáció „Bezzeg a mi időnkben” felütéssel elmagyarázta, olykor élesebb hangnemben szembesített azzal, hogy az, ahogyan mi most élünk, gondolkodunk és vélekedünk a világról, számára több szempontból is kifogásolható. Önmagában a különbségek felvetése helytálló, sőt szembetűnő: akár egyetlen generációváltásnál is nagyon éles különbségek merülnek fel, nemhiába foglalkoznak generációkutatók a témával.

Azt gondolom azonban, azt, hogy a különböző nemzedékek mit hoznak magukkal – hogyan nevelkedtek, milyen társadalmi normáknak feleltek meg –, mindig egy távolabbi perspektívából érdemes megvizsgálni, és a jelentős változások – például digitális kultúra, technológiai fejlődés – miatt talán már nem is kell pontról pontra összehasonlítani. 

Vegyük csak a nyári vakáció példáját: mást jelentett a 2000-es évek tinédzserei számára, akik ugyanúgy szerettek koncertekre járni, bulizni, még ha húsz évvel ezelőtt erre csupán a Szent György Napok, a Csíkszeredai Városnapok és néhány környező település falunapjai adtak lehetőséget. És mást jelent ma, amikor június közepétől egymást követik a megyeközpontban szervezett rendezvények: NyárON Szereda, Filmszereda, régizene-fesztivál, Csíki Jazz, városnapok, Dob-Ban ritmusfesztivál.

Mást jelentett a nyári vakáció, amikor még több hetet a nagyszülőknél töltöttünk, és gyermekcsapatokba verődve szaladgáltunk a falu utcáin, a patak partján kavicsokat gyűjtöttünk, és azzal hajkurásztuk a libákat, este pedig együtt vártuk a szomszédokkal a tehéncsordát, majd vacsorára zsíros házikenyeret ettünk paradicsommal. És mást jelent most, amikor ezeknek egy részéről csak mesélünk a gyermekeinknek, s ők a nagymama udvarán a felfújható medencében, napernyő alatt játszanak, és sokan közülük a Falu a Városban őszi rendezvényen ismerkednek meg a nagyobb háziállatokkal. 
A változások tehát éles különbséget mutatnak, és vannak dolgok, amelyek már visszafordíthatatlanok – ennek a megtapasztalása pedig érthető módon sokakban elindítja a „Bezzeg a mi időnkben” szószerkezettel rajtoló gondolatsort. A változás azonban állandó, ahogy az azzal szembeni ellenállás is, és akkor hadd hozzam ide Steigervald Krisztián generációkutató gondolatát, aki a generációs különbségek kapcsán pont arra figyelmeztet, hogy mennyire fontos egymás megértése, mégpedig annak elfogadásával, hogy egyik nemzedék sem jobb vagy rosszabb egy jottányival sem – csak más!