Szülői értekezlet: a szülők ülnek csemetéik helyén, a tanár pedig magyaráz, többnyire panaszkodik. Panaszkodik, hogy a gyermekek nem tudnak viselkedni, zajonganak órán, nehéz fegyelmezni, zavarják egymást, nem tanulnak, falra hányt borsó az egész, nehéz velük haladni stb., stb. A panaszok mellett ritkán esik szó dicséretről, pedig meglátásom szerint ebből sokkal több kellene. A szülői értekezlet célja, hogy tisztább képet kapjon a szülő, hogy épp mi zajlik az iskolában, az osztályban, hogy viselkedik a gyermek az intézményben. Emlékszem, mi mindig izgultunk annak idején, hogy mit mondanak rólunk a tanáraink, és milyen lelkiállapotban tér majd haza a jóanyánk a szülői értekezletről, bár hozzá kell tennem, mi azért a jobb gyermek besorolásba tartoztunk. Most, hogy már nekem kell szülői értekezletre járni, teljesen átérzem a helyzetét, bár azóta nagyot változott a világ, és a problémák is mások. A szülők bólogatnak, hol helyeslően, hol rosszallóan, főleg mikor a saját csemetéikről esik szó. Lassan töredezik a földre szállt kisangyalokról alkotott kép a fejekben, és rájövünk, bizony mi is hibáztunk itt-ott, és eltévedtünk a nevelés útvesztőjében, annak ellenére is, hogy a legjobbat akartuk. Persze csak jó esetben történik meg ez a fajta megvilágosodás, sajnos nem mindig van így. 

Hatalmas közfelháborodást váltott ki a nemrég megtörtént marosvásárhelyi eset, ahol egy nyolcadikos diák botrányos viselkedése miatt kétszer is ki kellett hívni a rendőrséget egyetlen nap leforgása alatt az iskolába. A történet végén pedig a szülő és gyermek páros megverte és halálosan meg is fenyegette a pedagógust, aki az incidenst követően kórházi kezelésre szorult. Micsoda világot élünk? – kérdezem, és sokan mások velem együtt. Hol van a józan ész, az ítélőképesség, a tisztelet és a megbecsülés mások iránt? Ideje levenni a szemellenzőt, és rájönni, hogy a liberális elvű nevelésnek bizony nagyon meg lehet inni a levét, és ideje valamit másként csinálni, hiszen így csak követelőző, két lábon járó szörnyeket nevelünk. Tessék felébredni! A nevelés otthon kezdődik, a családban, és egy életen át tart, a gyermekeknek pedig következetességre és szabályokra van szükségük ahhoz, hogy egészséges, józan ítélőképességgel rendelkező felnőttekké váljanak.