Nemrégiben egy népszerű pékségben jártam, ahol távolról is észrevehető volt a kétoldali munkaundor az elárusító arcán. Emiatt már a belépéskor elment a kedvem a vásárlástól, mégis a maradás mellett döntöttem. A magyarázat egyszerű, elfogyott a kenyér otthon, és szeretjük az ominózus pékség termékeit.
Nem vágytam arra, hogy vörös szőnyeggel és egy pohár borral köszöntsenek, elég lett volna egy kedves mosolyt látni, a mogorva arckifejezés és szemforgatás helyett. És mondhatnám azt, hogy az őszi fáradtság és a napfényhiány okozta az eladó látható rosszkedvét, de úgy érzem, hogy többről van szó. Nem csak egy alkalommal és ugyanazon a helyen tapasztaltam hasonlót, az elárusítók bunkó viselkedéséről többen is panaszkodtak már.
Mondhatnánk, hogy mindegy az eladó hozzáállása, ha a termék jó, úgyis jönnek a vásárlók, hiszen a minőség magáért beszél. De azt el kell ismerni, hogy a pult mögött állók munkája nem csupán az árusításból áll, rajtuk múlik a vásárlói élmény kialakítása. Ez pedig lehet egy elégedett, pozitív visszacsatolás vagy egy felháborodott, csalódottan távozó vevő is.

„Elnézést kérek, ez itt marhahús, igaz?” – kérdeztem a napokban az egyik hús- és hentesáruboltban, ahol kedvesnek tűnő, de valójában pökhendi eladóval folytattam lényegre törő beszélgetést. A válasz szinte azonnal érkezett tőle, modoros és kioktató hangnemben:
„Nem! Növendék!” – förmedt rám, és láttam rajta, hogy meg kellene köszönjem, hogy nem küldött el melegebb éghajlatra. Azt éreztem, hogy teljesen hülyének néz, és zavarom azzal, hogy vásárolni akarok, mivel nem tudja követni a közösségi oldalak történéseit a telefonját bámulva.
A recept pedig elég egyszerű, hiszen csak kedvesnek kell lenni ahhoz, hogy a vásárló elégedett legyen, nem? Sajnos csak ritkán sikerül követni a hozzávalók megfelelő adagolását. Az erőltetett, műmosolyt fáj nézni, a lekezelő, kioktató stílust pedig nehéz hallgatni.
Nem tudom, hogy miért választják sokan a te­nyér­bemászó, mondhatni felsőbbrendű viselkedést miközben a munkájukat végzik. A bunkó hozzáállás nemcsak hogy elriasztja a vásárlókat, de a helyi közösség hírnevét is rontja.
Az ilyen viselkedés nemcsak az egyéni elárusítókra vonatkozik, hanem gyakran általános jelenség.