Különös világot élünk. Tessék! Újabb jó nagy közhellyel robbantom be írásomat, de talán kevésbé keménykedő, mint amire először gondoltam. Az elmúlt napok pörgősek voltak számomra, de nagyjából így szeretem. A történések közepette eszembe jutott, hogy mit mondott tavaly egy felújított épület átadóján az egyik szónok: „A szóra nagy szükség van – a jó szóra, nem pedig a kritikára.” Újabb közhely, (részben) nagy igazsággal. 
Az egyetemen számos kommunikációelméletet tanultunk. Gyakorlatias típus vagyok, igazán csak élesben értem meg a dolgok működését, ezért az elmélet szó hallatán rögtön utolér az unalom. Egy-egy kommunikációelméletet – immár sok év után – gyakran a hétköznapi helyzetekben ismerek fel és látom gyakorlati hasznát. A beszédaktus-elmélet szerint a nyelvhasználat nem egyszerűen a cselekvés irányítója, hanem maga a cselekvés is. Nagyon leegyszerűsítve: amikor azt mondom valakinek, köszöntelek, bocsánatot kérek stb., egyúttal meg is történik a cselekvés. Tehát a szavakkal valóban teremtünk. Ezért is értek egyet azzal, hogy a jó szóra szükség van. Ezt is leginkább a hétköznapokban tapasztaljuk, mert nem mindegy például, hogy az orvosi rendelőbe betérve a gyógyítás kedvességgel, meghallgatással, megértéssel kezdődik, vagy mogorva, goromba hozzáállással. 

Szavainkkal biztathatunk, jó hangulatot teremthetünk. Mindezek ellenére meggyőződésem, hogy nem lehetünk struccok, helyet kell adni az építő kritikának, tudnunk kell beszélni a kudarcokról, tévedésekről, kényesebb ügyekről is. A kritikának helye kell legyen a közügyekben is, de leginkább a kritikus gondolkodásnak. Különben hogyan fejlődünk, hogyan haladunk előre? Bármennyire is szeretné eltitkolni a kecerakoncai (talán Mézgáék rokona) kelbimbódunsztoló verseny rakoncátlan főszervezője, hogy közpénzből mekkora összeget fordítanak a versenyen fellépő fakanálzsonglőr előadására, a bivalynászfalvi községhez tartozó település lakóinak joga van azt tudni. A főszervező az esetleges jó szándékú érdeklődőt információval (köteles) segíteni, nem pedig zsörtölődni, hogy miért érdekli ez őt. 
Használjuk szavainkat, akár kritikusan is, csak a jó szándék vezéreljen! Érezzük ebben is, hol a határ!