Csótányokról, rozsdás tepsikről, fekete olajról, koszos bevásárlókocsikról és összevissza, felcímkézetlenül tárolt élelmiszerekről készült videófelvételek árasztották el a közösségi oldalakat az elmúlt egy hónapban Cristian Popescu Piedone ellenőrzéseinek köszönhetően, aki február 7-i kinevezése óta népmesei hősként üzent hadat a kapzsi vállalkozóknak, szolgáltatóknak, akik a hasznot hajtva nem törődnek a fogyasztók egészségével. Nem kíméli sem a nagyáruházakat, sem a gyorsétterem-láncokat, de még a kórházak és egyetemek kantinjait sem. Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) elnöke a Facebookon több mint egymilliós, a TikTokon több mint 650 ezres követőtáborral rendelkezik, amit természetesen nem most kezdett el építeni, hiszen igencsak érdekes az életútja. A rendszerváltás környékén maga is egy tengerparti étterem- és szállodakomplexumot vezetett, 1990-ben pedig Bukarestben lett vállalkozó, és megnyitotta Ciocârlia nevű éttermét. Majd politikai pályára lépett, polgármestere volt Bukarest 4. és 5. kerületének is, legutóbb az őszi parlamenti választásokon szerepelt a PSD Giurgiu megyei szenátorjelölt-listáján. Neve ismerős lehet a Colectiv-perből is: a volt polgármestert 2022-ben négy év szabadságvesztésre ítélte a Bukaresti Ítélőtábla a 64 halálos áldozattal és 150-nél is több sérülttel járó 2015-ös tűzvész ügyében indított perben. Az ítélet szerint Piedone a polgármesteri hivatal által a Colectiv klub számára kibocsátott működési engedély kapcsán elkövetett hivatali visszaélés miatt kapta a büntetést. 2023-ban szabadult, miután a legfelsőbb bíróság helyt adott semmisségi folyamodványának, és elrendelte a szabadlábra helyezését. Ezt követően visszatérhetett a polgármesteri tisztségbe is.

Most barett sapkában, palástként a vállára dobott egyhasználatú köpenyben járja a különböző vendéglátóegységeket – és nemcsak, hiszen azt az elvet vallja, hogy mindenki fogyasztó, ő pedig megvédi őket, határozott fellépésével pedig akkora riadalmat keltett, hogy immár hamis nyomkövető-alkalmazásokat is árulnak, amelyek arra lennének hivatottak válaszolni, hogy hol készül éppen lecsapni. Egyik bejegyzésében saját magát nevezi – igaz, még kampányidőszakban – Pepa malacnak, ezért merészeltem a címben szereplő, egyébként a Játékkészítő musicalből származó szókapcsolatot használni. Szavára azonnal ugranak a megyei fogyasztóvédelmi hivatalok biztosai, nyomukban büntetéseket, bezárt létesítményeket, megsemmisítésre ítélt élelmiszereket hagyva. A nagyszámú közönség pedig bátorítja. Úgy érzik, végre valaki igazságot szolgáltat nekik.
Ismerjük az álláspontot, miszerint jobb, ha nem tudjuk, hogy miből és hogyan készül az olvasztott sajt, a párizsi, a virsli, és biztosan jobb étvággyal eszünk az étteremben, ha nem látjuk, hogy mi van a konyhában. Aki azonban dolgozott már közétkeztetésben, vagy van a vendéglátásban jártas ismerőse, az jól tudja, hogy valamennyi előírásnak aligha lehet megfelelni. Már csak azért is, mert az előírások nálunk vagy követhetetlenül gyorsan változnak, vagy rendkívül elavultak. Mintha aranyközépút nem is lenne. A fejlesztési minisztérium például 26 év után készített új tűzbiztonsági építkezési szabályozást. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt 26 évben mekkora fejlődésen ment át az építőipar, mennyi olyan újfajta építőanyag jelent meg, amelyek valószínűleg másképp viselkednek tűzvédelmi szempontból, és jelentősen fejlődött a füst- és tűzjelző berendezések piaca, ahogy az automatikus tűzoltó megoldások is, azt mondhatjuk, épp ideje volt. De nálunk valahogy így működnek a dolgok, hiába várja a szakma repesve az új szabályozásokat (hogy ne utólag kelljen a terveket módosítani), nem mindenre marad idő a minisztériumban, különösen, ha annak vezetőjét túl gyakran válták le. Pedig ahhoz, hogy valami működjön, nem hirtelen fellángolásokra van szükség, hanem állandóságra, kiszámíthatóságra és következetességre.