A vasúthálózat fejlettsége egy civilizáció nagyságának fontos mutatója, amely meghatározza annak modernségét. Egy magára valamit is adó civilizáció számára a fejlett vasúthálózat jelenti a gazdaság és a társadalom számos területének fejlődését. Egy kiterjedt és hatékony sínrendszer lehetővé teszi az áruk és a személyek gyors és hatékony szállítását. Elősegítheti a gazdasági növekedést, az ipari fejlődést és az exportképességet. A vasúti hálózat lehetővé teszi a különböző régiók közötti kapcsolatok erősítését, segíthet a területi integrációban és a társadalmi összetartozás érzésének kialakításában, hozzájárul az állampolgárok mobilitásához, az urbanizáció és a városok fejlődéséhez. A vasúti infrastruktúra stratégiai jelentőséggel is bírhat, különösen hadászati szempontból. Egy fejlett sínhálózat segíthet az ország védelmében és a katonai szállításokban is.
Az utolsó pontnál máris elidőzhetünk néhány pillanatra, és hogy aktuálisak legyünk, máris idézhetjük Ben Hodges amerikai tábornok egy nemrégiben tett megjegyzését, miszerint, ha Oroszország megtámadná Romániát, az ország rossz közúti és vasúti infrastruktúrája elsősorban a román hadsereg és a NATO-szövetségesek számára okozna problémát. „A romániai infrastruktúra őszintén szólva siralmas állapotban van. Nagyon nehéz megoldani a szállítást Románián belül. Az utak és a vasutak nem segítik a romániai vagy a NATO-erők gyors mozgását, azt, hogy képesek legyenek visszaverni egy orosz támadást. Ez csak nagy költségek árán sikerülhet. Rengeteg fejlesztésre van szükség, hogy a nehézjárművek gyorsan tudjanak haladni”– nyilatkozta a tábornok a Digi24.ro-nak.
Na már most, vessünk egy pillantást Moszkvára is ennek tükrében. Az orosz főváros és Szentpétervár közötti közel 700 kilométeres távolságot jelenleg négy óra alatt teszik meg az Orosz Vasutak (RZsD) szerelvényei. Az utazási sebességet a jelenlegi pálya nagysebességű vasútvonallá fejlesztésével 2 óra 15 percre csökkentenék. A fejlesztést Vlagyimir Putyin elnök jelentette be nemrég a sajtónak. Az általa felvázolt elképzelés szerint – több gyorsvasúthálózat kiépítésével – a menetidő az orosz fővárostól Tverig (kb. 180 km) 39 percre, Velikij Novgorodtól Szentpétervárig (kb. 200 km) 29 percre, Moszkvától a Fekete-tenger partján, az orosz–grúz határ közelében található Adlerig (kb. 1500 km) pedig 10 órára csökken majd.
Az orosz sztyeppékről visszatérve a mioritikus legelőkre, a Nagyvárad és Bukarest közötti távolságot – ami nagyjából megfelel a Moszkva–Szentpétervár közötti távnak – a 21. századi „modernitás” jegyében 12–14 óra alatt teszi meg a román vasutak szerelvénye, ami nagyjából a 19. századi viszonyoknak felel meg. Egy magyarországi klasszikust idézve: „Kell még valamit mondanom, Ildikó?”
Tény, hogy a vasúthálózat fejlettsége önmagában nem elegendő egy civilizáció fejlettségének méréséhez, más tényezők – oktatás, egészségügy, technológia, kultúra, politikai stabilitás – is kulcsfontosságú szerepet játszanak az értékelésében, viszont úgy tartják a bölcsek, hogy minden összefügg. Vagyis, ha a vasúti közlekedés a két évszázaddal ezelőtti állapotokat tükrözi, akkor a többivel is valahol ugyanott állhatunk?