Nemrég új szolgáltatással rukkolt elő a mesterséges intelligencia, amely révén akár a halálunk napját is megtudhatjuk – nem kell hozzá más, mint hogy letöltsünk egy applikációt, beírjuk a kért adatokat, és nemsokára a képernyőn megjelenik egy szám… 
Időnként mindannyian szeretnénk a jövőbe látni, megtudni, mi vár ránk tíz-húsz év múlva. De a becsült élettartam megjóslása vegyes érzéseket válthat ki. Bár az applikáció fejlesztői szerint az volt a szándékuk, hogy az előrejelzésük alapján az (előrevetített) életkor meghosszabbítása lebegjen a felhasználók szeme előtt, de nem biztos, hogy egy ilyen jellegű „információ” nem fokozza tovább az amúgy is baljós hangulatot a társadalomban. Merthogy túlzott optimizmusra akkor sincs okunk, ha esetleg tudjuk, hogy nem holnapután mondunk búcsút a világnak. Ahhoz a „nehéz év elé nézünk” kezdetű kijelentést már túl sokszor hallottuk a gazdasági előrejelzések kapcsán, de a valóságban is érezzük, hogyan válik egyre értéktelenebbé a jövedelmünk. A pénzügyeink pedig kihatnak lelkiállapotunkra is, a folyamatos negatív előrejelzések nem könnyítik meg a mindennapokat, rátelepednek a téli, szürke hétköznapokra. Ezzel párhuzamosan meg sem lepődök az ország tavalyi gazdasági teljesítményéről olvasva, ami jóval elmaradt az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap előrejelzéseitől: ezek az intézetek 1,4, illetve 1,9 százalék alatti gazdasági növekedést tartottak valószínűnek, míg a valóságban az eredmény 0,9 százalék lett. Egyre több vállalkozás szünteti meg tevékenységét – több mint 80 ezer cég az elmúlt évben –, ami nemcsak a munkanélküliséget növeli, hanem új kihívások elé állít: milyen szakmát érdemes választani, milyen képzéseket érdemes elvégezni ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk a munkaerőpiacon. A mesterséges intelligencia ezen a területen is sokszor ellenségnek tűnhet, hiszen megjelenésével számos munkakör, képesítés fölöslegessé válik, az átalakuló munkaerőpiacnak számos vesztese lehet. 

Ilyen ismeretek és előrejelzések birtokában a jövőt firtatni nemcsak fölösleges, hanem kifejezetten káros az egészségünkre, amellyel amúgy is túl keveset foglalkozunk. Újabb riasztó statisztikai adat szerint a megelőző egészségügyre az uniós átlaghoz képest nagyon keveset költ Románia: mindössze 24 eurót lakosonként a 202 eurós uniós átlaghoz képest, a 2022-es évi adatokat tekintve. Sem rendszerszinten, sem egyénileg nem tartjuk fontosnak – tisztelet a kivételnek – azt, hogy előrelátóan gondolkodjunk, próbáljuk megőrizni, amink van, jelen esetben az egészségünket. Sem a meglévő szűrőprogramok, sem a védőoltások nem örvendenek túl nagy népszerűségnek, így nagyon sok, későn diagnosztizált betegség már nem gyógyítható. Tudatosan, a jövő lépcsőfokait építgetve talán megelőzhetnénk jó pár váratlan egészségügyi és gazdasági helyzetet, s nem applikációk előrejelzéseit kellene figyeljük, hogy megmondja, mennyit élünk még, hanem tennünk kell azért, hogy minőségi legyen minden megélt nap.