Ukrajnában a kisebbségi jogok tekintetében azért sem a legjobb a helyzet, mert ha valaki bírálja a kisebbségi politikát, azt megbélyegzik, de a negatívumok is átfordíthatók jóra, és abban bíznak, a háború lezárásával a kisebbségi politika is kedvező irányba fordítható – hangzott el még Tusványoson. Nagyon bólogattam, amikor hallottam a hiteles megszólalót, s közben arra gondoltam, megbélyegzésért nem kell Ukrajnáig, egy kicsit pontosabban, Kárpátaljáig mennünk. E tekintetben szűkebb közösségünkben sem feltétlenül rózsás a helyzet. Lásd az elmúlt hetek, hónapok történéseit. S amúgy is úgy tartja a szólásunk, megmondod az igazat, s betörik a fejed. Ha nem is a szó legszorosabb értelmében, de tényleg betörik. Nem is kell kisebbségpolitikai ügyekben megszólalni ahhoz, hogy a serpenyőnek nevelő hatása legyen. Rendszeres olvasóink tudják, melyik karikatúránkra gondolok. Sokszor elég a családban, munkahelyen, falugyűlésen és más hasonló helyeken a többséggel ellenkező véleményt nyilvánítani, és máris megtörténik a megbélyegzés. Akármennyire is hihetetlen, véleményszabadság van, és nem élhetünk mindig csak Trabant-kutya módjára, s bólogatunk, akár tetszik, akár nem, amit ránk akarnak tukmálni, vagy éppen el akarnak hitetni velünk. Azt látom, tapasztalom, közösségeinkből hiányzik a vitakultúra. Ez lehet az átkos maradványa is, hiszen akkoriban sokaknak csak hallgatni volt joga. Úgy vélem – és az ellenvéleményt megfogalmazók is jó lenne, ha tudatosítanák –, a véleménynyilvánítástól még nem leszünk ellenségei társunknak, és nem is kell szégyenkeznünk előtte, még akkor sem, ha ő rangosabb, idősebb és tapasztaltabb. Ja, s hogy a falu mit mond? Ez sajnos elég nagy kérdés szokott lenni, amikor így vagy úgy döntünk, ilyen vagy olyan élethelyzetbe kerülünk… Fontos! Bármit is teszünk, mondunk, nem a falu népe lesz boldogabb vagy keseredettebb helyettünk.
Megbélyegezni sokféleképpen lehet. Az egyik az, amiként gyakran eljár az (ukrajnai) politika a közösségekkel, habár az sokszor nem is megbélyegzés, hanem megfélemlítés, megtorlás. Talán a legrosszabb megbélyegzési forma az önmagunk büntetése azzal, hogy meghallunk, felnagyítunk, illetve vállunkra veszünk különböző, ellenünk irányuló rossz hangokat. Fontos a Tusványoson elhangzott mondat vége is: „de a negatívumok is átfordíthatók jóra”. Például úgy, hogy dolgozunk sérelmeinken, rendbe tesszük kapcsolatainkat és kiállunk magunkért, közösségeinkért. Különben ezzel kapcsolatosan megér két-három percnyi gondolkodást és mindennapi egy-két cselekvést Teréz anya mondása: „Ha meg akarod változtatni a világot, menj haza, és szeresd a családod!”